Szemészet, 2006 (143. évfolyam, 1-4. szám)
2006-06-01 / 2. szám
94 Szemészet adatunk magában foglalja azt az esetet, mikor az első kiválasztott lencsepár a végleges is lett egyben, és azt is, amikor az egyénre szabott illesztési menet több (5-6) próbalencsét igényelt. Ha módosított monovision technikára tértünk át, akkor legkevesebb három próbalencsét használtunk fel. A bifokális kontaktlencse-illesztés tehát mindenképpen több próbalencsét és türelmet igényel, mint a hagyományos lencsék illesztése, de úgy gondoljuk, hogy az eredményesség nem az elhasznált próbalencsék számával mérendő. IV. Szubjektív visszajelzés: A 4. táblázatban szereplő kérdésekre adott válaszok átlagos pontértékeit elemezve látható, hogy egy kérdésre sem kaptunk 4 pontnál többet a tízfokozatú skálán. Az átlagosan 1-3 pont közé eső válaszeredmények arra utalnak, hogy a pácienseknek nincs komoly problémája a kontaktlencsével. A finomabb részleteket elemezve az alábbiakat állapíthatjuk meg: 1. A pácienseknek relatíve kellemetlen az illesztés menete (2,6 pont). Ez teljesen érthető, mivel a bifokális lencsék illesztése nemcsak a sok próbalencse miatt igényel türelmet, hanem különösen nehéz olyanok esetében, akik közeire rosszul látnak. Legrosszabb visszajelzést azoktól kaptunk, akik még sosem hordtak kontaktlencsét (11 páciens), azonban még ők sem mondanának le a bifokális kontaktlencséről. A lencse kezelésére utaló 2. kérdésre már átlagosan 1,7 pontot adtak a páciensek, ami azt mutatja, hogy ugyan kényelmetlenebb az illesztés menete, de később már kevesebb a probléma a lencse kezelésével. Felmértük, hogy a páciensek mennyi idő alatt végeznek a két kontaktlencséjük behelyezésével, és 2,7 (±1,68) percet kaptunk. 2. A többi kérdéshez viszonyítva negatívabb a lencse kényelmének megítélése (2,4 pont). Különösen azok, akik használtak már más kontaktlencsét, panaszkodtak arra, hogy a korábbiakhoz viszonyítva kényelmetlenebb a bifokális lencse (3,1 pont). Ezt azzal magyarázzuk, hogy az Acuvue Bifocal csak egyféle bázisgörbületben (8,5 mm) kapható, átmérője (14,2 mm) és középvastagsága (0,075 mm) pedig kicsit nagyobb, mint a gyártó cég palettáján szereplő azonos anyagú, hagyományos egyfókuszú lencse átmérője és középvastagsága (14,0 mm és 0,07 mm). 3. A látóélesség visszajelzése alapján az állapítható meg, hogy a páciensek a közeli vízussal (0,8 pont) elégedettebbek, mint a távolival (2,5 pont). Ez az érzet nem egyezik a látóélesség-vizsgálat során nyert adatokkal, ahol azt tapasztaltuk, hogy a korábbi korrekcióhoz viszonyítva a távoli és közeli vízusok egyformán csökkentek (2. táblázat). A magyarázat feltételezésünk szerint abban rejlik, hogy az eredetileg távoli korrekciót nem igénylők kizárólag addíciót tartalmazó bifokális lencséje távolra gyengébb látásélményt nyújt, és ezt ez a pácienskor jobban megérzi. 4. A páciensek többségénél fontos volt a jó vízus középtávolságra (monitor- vagy munkatávolság) is. Ezt a lencse többségében kitűnően biztosította (1,6 pont). Lehetőség van a két bifokális lencse eltérő közeli fókusztávolságra történő beállítására is, így a páciensek egyformán jól láthatnak 30-40 cm-re és 70-80 cm-re is. 5. A lencsével elvétve fordult elő elhomályosulás vagy nem kívánatos fényjelenség (0,7; 0,8; 1,4 pont). 6. Összességében, a látóélességet és a kényelmet is figyelembe véve az általunk vizsgált lencse nagyon jó eredményt kapott (11. kérdés: 1,2 pont). 7. Ki kell emelnünk azt is, hogy a bifokális lencse illesztési sikere nagymértékben függ a páciens motivációjától, attól, hogy ő maga is akarja-e a lencsét. Saját 55 páciensünk közül 36 maga kérte a lencsét, tehát nem tőlünk hallott róla először. Ez utóbbi csoport visszajelzése a 11. kérdésre átlagosan 1,0 pontnak, míg a fennmaradóké, akiknek mi ajánlottuk fel, 1,3 pontnak adódott, tehát úgy tűnik, hogy akiket úgy kellett rábeszélni, azok később általában kevésbé voltak elégedettek a bifokális kontaktlencsével. Összefoglalás Megállapítjuk, hogy az általunk vizsgált multizónás, szimultán bifokális kontaktlencsével biztosítható a presbyopiás páciensek jó látóélessége távolra, közeire és akár középtávolságra is. Az illesztés során a vizsgáltak többsége mindkét szemre bifokális kontaktlencsét kapott, és csak kisebb részük választotta a módosított monovision illesztés valamilyen formáját. Az illesztés azoknál is eredményes volt, akik korábban semmilyen kontaktlencsét nem használtak. A teljes szemüveg-függetlenség aktívan dolgozó emberek esetében is elérhető volt. A lencse illesztése során, az unifokális kontaktlencsékkel összehasonlítva, több próbalencsét használtunk el. A korábbi szemüveg-korrekcióhoz viszonyítva a csoportok többségében kismértékben csökkent a távoli és közeli látóélesség, feltehetően az overlying jelenség miatt. Két csoportban, a kisfokú myopiás és a hypermetropiás csoportban javult a látóélesség, amit részben a lencse kisfokú astigmiát közömbösítő hatásával, részben az egyedi igényeknek megfelelő illesztési gyakorlattal magyarázunk. Ugyanakkor ez utóbbi csoportban romlott legnagyobb mértékben a távoli látóélesség, viszont ezzel párhuzamosan javult a közeli vízus. A páciensek visszajelzése összességében kedvező volt: elégedettek voltak a látóélességgel, a kényelemmel, ugyanakkor zavaró elhomályosulásokról, fényjelenségekről többségük nem számolt be. Irodalom 1. Alongi S., Rolando M., Coralio G., Siniscalchi C., Monaco M., Sacca S., Verrastro G., Menoni S., Ravera GB., Calabria G.: Quality of vision with presbyopic contact lens correction: subjective and light sensitivity rating. Graefes Arch Clin Exp Ophthalmol 2001; 239: 656-663. 2. Ardaya D., DeVuono G., Lin I., Neutgens A., Bergenske R, Caroline R, Smythe J.: The effect of add power on distance vision with the acuvue bifocal contact lens. Optometry 2004; 75: 270. 3. Avetisov S.E., Rybakova E.G., Egorova G.B., Churkina M.N., Borodina N. V, Boev V.I.: Bifocal contact lenses as a correction method in presbyopia. Vestn Oftalmol 2003; 119: 28-31. 4. Bradley A., Abdul Rahman H., Soni PS., Zhang X.: Effects of target distance and pupil size on letter contrast sensitivity with simultaneous vision bifocal contact lenses. Optom Vis Sei 1993; 28: 17-26. 5. Brenner M.B.: An objective and subjective comparative analysis of diffractive and front surface aspheric contact lens designs used to correct presbyopia. CLAO J 1994; 20: 19-22. Tönköl Tamás