Szemészet, 2006 (143. évfolyam, 1-4. szám)

2006-06-01 / 2. szám

94 Szemészet adatunk magában foglalja azt az esetet, mikor az első kivá­lasztott lencsepár a végleges is lett egyben, és azt is, amikor az egyénre szabott illesztési menet több (5-6) próbalencsét igényelt. Ha módosított monovision technikára tértünk át, akkor legkevesebb három próbalencsét használtunk fel. A bifokális kontaktlencse-illesztés tehát mindenképpen több próbalencsét és türelmet igényel, mint a hagyományos len­csék illesztése, de úgy gondoljuk, hogy az eredményesség nem az elhasznált próbalencsék számával mérendő. IV. Szubjektív visszajelzés: A 4. táblázatban szereplő kér­désekre adott válaszok átlagos pontértékeit elemezve lát­ható, hogy egy kérdésre sem kaptunk 4 pontnál többet a tízfokozatú skálán. Az átlagosan 1-3 pont közé eső válasz­eredmények arra utalnak, hogy a pácienseknek nincs ko­moly problémája a kontaktlencsével. A finomabb részleteket elemezve az alábbiakat állapíthatjuk meg: 1. A pácienseknek relatíve kellemetlen az illesztés mene­te (2,6 pont). Ez teljesen érthető, mivel a bifokális lencsék illesztése nemcsak a sok próbalencse miatt igényel türel­met, hanem különösen nehéz olyanok esetében, akik közeire rosszul látnak. Legrosszabb visszajelzést azoktól kaptunk, akik még sosem hordtak kontaktlencsét (11 páciens), azon­ban még ők sem mondanának le a bifokális kontaktlencsé­ről. A lencse kezelésére utaló 2. kérdésre már átlagosan 1,7 pontot adtak a páciensek, ami azt mutatja, hogy ugyan kényelmetlenebb az illesztés menete, de később már keve­sebb a probléma a lencse kezelésével. Felmértük, hogy a páciensek mennyi idő alatt végeznek a két kontaktlencséjük behelyezésével, és 2,7 (±1,68) percet kaptunk. 2. A többi kérdéshez viszonyítva negatívabb a lencse ké­nyelmének megítélése (2,4 pont). Különösen azok, akik használtak már más kontaktlencsét, panaszkodtak arra, hogy a korábbiakhoz viszonyítva kényelmetlenebb a bifokális len­cse (3,1 pont). Ezt azzal magyarázzuk, hogy az Acuvue Bifocal csak egyféle bázisgörbületben (8,5 mm) kapható, átmérője (14,2 mm) és középvastagsága (0,075 mm) pedig kicsit nagyobb, mint a gyártó cég palettáján szereplő azo­nos anyagú, hagyományos egyfókuszú lencse átmérője és középvastagsága (14,0 mm és 0,07 mm). 3. A látóélesség visszajelzése alapján az állapítható meg, hogy a páciensek a közeli vízussal (0,8 pont) elégedetteb­bek, mint a távolival (2,5 pont). Ez az érzet nem egyezik a látóélesség-vizsgálat során nyert adatokkal, ahol azt ta­pasztaltuk, hogy a korábbi korrekcióhoz viszonyítva a tá­voli és közeli vízusok egyformán csökkentek (2. táblázat). A magyarázat feltételezésünk szerint abban rejlik, hogy az eredetileg távoli korrekciót nem igénylők kizárólag addíciót tartalmazó bifokális lencséje távolra gyengébb látásélményt nyújt, és ezt ez a pácienskor jobban megérzi. 4. A páciensek többségénél fontos volt a jó vízus közép­távolságra (monitor- vagy munkatávolság) is. Ezt a lencse többségében kitűnően biztosította (1,6 pont). Lehetőség van a két bifokális lencse eltérő közeli fókusztávolságra törté­nő beállítására is, így a páciensek egyformán jól láthatnak 30-40 cm-re és 70-80 cm-re is. 5. A lencsével elvétve fordult elő elhomályosulás vagy nem kívánatos fényjelenség (0,7; 0,8; 1,4 pont). 6. Összességében, a látóélességet és a kényelmet is figye­lembe véve az általunk vizsgált lencse nagyon jó eredményt kapott (11. kérdés: 1,2 pont). 7. Ki kell emelnünk azt is, hogy a bifokális lencse illesz­tési sikere nagymértékben függ a páciens motivációjától, attól, hogy ő maga is akarja-e a lencsét. Saját 55 páciensünk közül 36 maga kérte a lencsét, tehát nem tőlünk hallott róla először. Ez utóbbi csoport visszajelzése a 11. kérdésre átla­gosan 1,0 pontnak, míg a fennmaradóké, akiknek mi aján­lottuk fel, 1,3 pontnak adódott, tehát úgy tűnik, hogy akiket úgy kellett rábeszélni, azok később általában kevésbé voltak elégedettek a bifokális kontaktlencsével. Összefoglalás Megállapítjuk, hogy az általunk vizsgált multizónás, szi­multán bifokális kontaktlencsével biztosítható a presbyopiás páciensek jó látóélessége távolra, közeire és akár középtá­volságra is. Az illesztés során a vizsgáltak többsége mind­két szemre bifokális kontaktlencsét kapott, és csak kisebb részük választotta a módosított monovision illesztés vala­milyen formáját. Az illesztés azoknál is eredményes volt, akik korábban semmilyen kontaktlencsét nem használtak. A teljes szemüveg-függetlenség aktívan dolgozó emberek esetében is elérhető volt. A lencse illesztése során, az unifo­­kális kontaktlencsékkel összehasonlítva, több próbalencsét használtunk el. A korábbi szemüveg-korrekcióhoz viszonyítva a csopor­tok többségében kismértékben csökkent a távoli és közeli látóélesség, feltehetően az overlying jelenség miatt. Két cso­portban, a kisfokú myopiás és a hypermetropiás csoportban javult a látóélesség, amit részben a lencse kisfokú astigmiát közömbösítő hatásával, részben az egyedi igényeknek meg­felelő illesztési gyakorlattal magyarázunk. Ugyanakkor ez utóbbi csoportban romlott legnagyobb mértékben a távoli látóélesség, viszont ezzel párhuzamosan javult a közeli ví­zus. A páciensek visszajelzése összességében kedvező volt: elégedettek voltak a látóélességgel, a kényelemmel, ugyan­akkor zavaró elhomályosulásokról, fényjelenségekről több­ségük nem számolt be. Irodalom 1. Alongi S., Rolando M., Coralio G., Siniscalchi C., Monaco M., Sacca S., Verrastro G., Menoni S., Ravera GB., Calabria G.: Quality of vision with presbyopic contact lens correction: subjective and light sensitivity rating. Graefes Arch Clin Exp Ophthalmol 2001; 239: 656-663. 2. Ardaya D., DeVuono G., Lin I., Neutgens A., Bergenske R, Caroline R, Smythe J.: The effect of add power on distance vision with the acuvue bifocal contact lens. Optometry 2004; 75: 270. 3. Avetisov S.E., Rybakova E.G., Egorova G.B., Churkina M.N., Borodina N. V, Boev V.I.: Bifocal contact lenses as a correction method in presbyopia. Vestn Oftalmol 2003; 119: 28-31. 4. Bradley A., Abdul Rahman H., Soni PS., Zhang X.: Effects of target distance and pupil size on letter contrast sensitivity with simultaneous vision bifocal contact lenses. Optom Vis Sei 1993; 28: 17-26. 5. Brenner M.B.: An objective and subjective comparative analysis of diffractive and front surface aspheric contact lens designs used to correct presbyopia. CLAO J 1994; 20: 19-22. Tönköl Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents