Szemészet, 2005 (142. évfolyam, 1-4. szám)
2005-03-01 / 1. szám
Szemészet szusán rendszeresen díjazzuk a 35 évesnél fiatalabb legjobb előadókat. A nemzetközi szemészvizsgán való részvételben 2002-ben 7, 2003-ben 3, 2004-ben pedig 12 fiatal szemészt támogattunk a vizsgadíj kifizetésével. Társaságunk évről évre támogatást nyújt a Tudományos Diákköri Konferenciákon elhangzó, legjobb szemészeti témájú előadások díjazására, mind a négy egyetem helyi konferenciáján, illetve az országos TDK-konferencián. Itt említem meg, hogy Társaságunk rendszeresen fizeti a nemzetközi tagdíjat, amely korábban személyenként 1 svájci frank volt, de 2003-tól 3 svájci frankra emelték. Az Európai Unióba történt belépés következményeként az idei évtől fizetnünk kell az UEMS tagsági díját is, amely évente közel 140 ezer Ft. Társaságunk könyvelését és számos egyéb ügyének intézését Krizsa Lajos úr nagyon lelkiismeretesen és megbízhatóan végzi. Kiváló munkájáért ezúton is szeretném köszönetünket kifejezni, amelynek nagyon csekély viszonzásaként az elnöki jutalmat szeretném átnyújtani a Társaság elnöksége nevében, valamint egy apró ajándékot dr. Bausz Mária pénztárosunk és magam nevében, akiknek a legtöbb személyes segítséget nyújtotta az elmúlt hét év során. Kedves Kollégák, végezetül, mielőtt a régi vezetőség nevében lemondanék, engedjék meg, hogy néhány személyes szót szóljak az elmúlt hét éven és két cikluson átívelő munkámról. Az első időszakban Kovács Bálint professzor úrral, majd a másodikban Hatvani István professzor úrral dolgoztam együtt főtitkárként, és mindkét időszakban, mindkét elnök úrral - érzésem szerint - kiváló munkakapcsolatban. A főtitkár dolga hagyományosan a gyakorlati kérdések megoldása, a napi rutin vitele és számos olyan kisebb-nagyobb tevékenység, amely igen sok időt, odafigyelést, kapcsolatfelvételt, tárgyalást, megegyezések elérését igényli, mint például a kongresszusok szervezése, irányítása. így aztán az elmúlt két választási ciklus bőven adott társadalmi munkát számomra, sohasem unatkoztam, és kevés szabad időm maradt, mert mindig akadt valamilyen sürgős vagy távlatilag fontos intéznivaló. Személy szerint nagyon hálás vagyok a sorsnak és a Magyar Szemorvostársaság tagjainak, hogy olyan fontos időszakban volt alkalmam a főtitkári poszt betöltésére, a Társaság ügyeinek gyakorlati vitelére, amelybe beleesett a Székesfehérvári Millenniumi Kongresszus 2000-ben, idén pedig a Társaság 100 éves fennállásának ünnepe. Azt hiszem ez a legnagyobb kihívás, amikor egy patinás és nemzetközileg is elismert Társaság fontos ünnepére kerül sor. A tervezés és rendezés során mélyen átéreztem ezeknek a kiemelkedő eseményeknek egyedülálló jelentőségét, amelyek mind a Társaság idősebb és fiatalabb tagjai nézőpontjából, mind pedig a szemészeti szakma fejlődése tekintetében nagyon fontos mérföldkövek. Világhírű elődeink élete és munkássága a mai szemészek számára is követésre méltó példa. Úgy érzem, hogy a dicső múlt felelevenítése sokat segíthet jelenünkben, napi küzdelmeinkben, és nemcsak a múltba, hanem a jövőbe is tágas távlatot nyit: megerősíti és biztossá teszi azt az alapot, amelyen szakmai hitünk nyugszik, ugyanakkor erőt ad a jelenben és fokozza bizakodásunkat a jövőben. Ezek a kiemelt jelentőségű rendezvények, és persze más rendezvényeink is az elmúlt években, meggyőződésem hogy azért lettek sikeresek, mert mindig számosán vállalták fel a fontos célokat, és személyes hozzájárulásukkal sokan, sokféleképpen és sokat tettek a siker érdekében. Mielőtt mondandómat befejezném, hálás köszönetemet szeretném kifejezni a Magyar Szemorvostársaságnak, hogy két egymást követő ciklusban megbízott bennem és megtisztelt a főtitkári teendők ellátásával; ugyanakkor mindannyiuknak nagyon köszönöm a segítségüket, a közös célok érdekében közösen végzett munkát és e munka örömét, amely örök emlékként fog bennem megmaradni. Ezzel beszámolóm végére értem. Miközben megköszönöm megtisztelő figyelmüket, kérem, fogadják el beszámolómat és lemondásomat. Budapest, 2004. december 10. Prof. dr. Németh János főtitkár Főtitkári beszámoló
