Szemészet, 2005 (142. évfolyam, 1-4. szám)
2005-10-01 / 3. szám
142. évfolyam (2005) 137 1. ábra Szabálytalan lefutású subbasalis ideg száraz szemben 2. ábra Szabálytalan elágazódás a subbasalis idegeken száraz szemben szemekhez képest az epithelsejtek és a subbasalis idegek szintjén, az epithel és a cornea egésze pedig vékonyabb volt. Száraz szem betegségben a felszíni és a szárnyas epithelsejtek sűrűsége kisebb volt a centrumban, mint az egészségesekben, amit a hypoxia kiváltotta metabolikus zavar miatt kialakult sejtmegnagyobbodás okozhat.1,9 A basalis sejtek sűrűsége különböző corneabetegségekben az irodalom szerint állandó,4 amit vizsgálataink alátámasztottak. Az epithelsejtek épségének feltétele a megfelelő beidegzés. Benitez del Castillo és mtsai a felszíni epithelsejtek sűrűségének csökkenése mellett a subbasalis idegek csökkent sűrűségéről számoltak be.1 A subbasalis idegek száma vizsgálatunkban nem különbözött szignifikánsan a betegek és az egészségesek között. Az irodalom szerint amellett, hogy az idegek száma száraz szemben csökkent, rajtuk az orsószerű megvastagodások sűrűsége fokozott, ami aktivitásfokozódásra utal és az epithelsejtek regenerációját célozza.1 Vizsgálatunkban a beidegzés kifejezett zavarára utalt az a tény, hogy egy esetben nem találtunk subbasalis idegeket az alsó periférián, egy lagophthalmusos betegben. Tuominen és mtsai szabálytalan felszínes epithelsejteket, a subbasalis idegek szabálytalan elágazódásait, elülső keratocytaaktiváció jeleit és csökkent corneavastagságot írtak le Sjögren-szindróma okozta száraz szemben.9 Az aktivált keratocyták és a subbasalis idegek aktivációja közötti összefüggés valószínű. A subbasalis idegek szabálytalan elágazódásait mi is észleltük. A cornea átlagos vastagsága kisebb száraz szem betegségben, mint egészséges szemekben, ami Liu és Pflugfelder szerint gyulladásos faktorokkal magyarázható.7 Ezen kívül az egyenetlen szemfelszín miatt megnövekedett súrlódás mechanikus hatása is jelentős lehet.7 Sjögren-szindrómában az epithel vastagságát épnek találták, ezért inkább a stroma elvékonyodására vezették vissza a csökkent corneavastagságot.9 Vizsgálatunkban az epithel és a cornea vastagságát minden betegcsoportban kisebbnek találtuk, mint az egészségesekben, ami a mechanikus súrlódás hatását támasztja alá. Az epithel a lagophthalmusos betegek corneájának alsó területén volt a legvékonyabb, ahol a könnyfilm kenőfunkciója legkevésbé érvényesül. A cornea konfokális mikroszkópos vizsgálata további bizonyítékokkal szolgált arra nézve, hogy a száraz szem összetett betegség, és a szemfelszínen túl a cornea mélyebb rétegeiben is megjelenhetnek kimutatható következményei. Fontos az egyes elváltozások pontos kiváltó okainak további vizsgálata, hogy ennek megfelelően megvalósulhasson a betegek egyénre szabott oki terápiája. Irodalom 1. Benitez del Castillo J.M., Wasfy M.A., Fernandez C., Garcia-Sanchez J.: An in vivo confocal masked study on corneal epithelium and subbasal nerves in patients with dry eye. Invest Ophthalmol Vis Sei 2004; 45: 3030-3035. 2. Berta A.: A Sjögren szindróma koppenhágai kritériumai. Szemészet 1991;728:76-78. 3. Bron A.J., Evans V.E., Smith J.A.: Grading of corneal and conjunctival staining in the context of other dry eye tests. Cornea 2003; 22: 640- 650. 4. Harrison D.A., Joos C., Ambrosio Jr R.: Morphology of corneal basal epithelial cells by in vivo slit-scanning confocal microscopy. Cornea 2003; 22: 246-248. 5. Höh H„ Schirra F, Kienecker C, Ruprecht K.W.: Lid-prallel conjunctival folds are a sure diagnostic sign of dry eye. Ophthalmologe 1995; 92: 802-808. Konfokális korneamikroszkópos vizsgálatok száraz szem betegségben
