Szemészet, 2005 (142. évfolyam, 1-4. szám)
2005-03-01 / 1. szám
Szemészet 6 1. ábra. К. R. szemfenéki képe (a) és ICG angiográfiás felvétele (b): az alsó temporalis artéria macularis ágán a vérzés mögött is jót ábrázolódik a festékkel feltelődött aneurysma. Három hónappal később készült színes (c) és ICG-felvétel (d): a vérzés felszívódott, az érintett artériaszakasz beszűkült, a macularis ág és az aneurysma már nem telődött szemén 1 mou, a bal szemen korrekcióval 1,0 volt. Az elülső szegment mindkét szemen ép. A jobb szemfenéken a macula területében kissé az alsó érárkád irányában excentrikusán elhelyezkedő, kb. 4 papillányi subretinalis vérzés látható, az alsó temporalis érárkád mentén kis praeretinalis vérzéssel (l/а. ábra). A fluoreszcein angiográfiától a vaskos, nagy kiterjedésű vérzés miatt értékelhető eredményt nem remélhettünk, ezért ICG angiográfiát végeztünk. Ennek során az arteria temporalis inferior első oszlása után a macularis ágon már az artériás fázisban telődő, kerekded pulzáló térimé ábrázolódott, ami élénk hiperíluoreszcenciát mutatott (1/b. ábra), de festékkilépés a képletből a késői felvételeken sem mutatkozott. Retinalis artéria-macroaneurysma rupturát diagnosztizáltunk, és az infúziós kezelés felfüggesztését javasoltuk. Egy hónappal később a beteg visusa 0,15-re javult, a vérzés felszívódása megindult. Ekkor már az aneurysma a fluoreszcein angiográfia során is kimutatható volt, mint bizonytalanul körülhatárolható hiperfluoreszcens góc, de kontinuitása az artériával rejtve maradt, míg az ICG angiográfia során változatlan formában látható volt, de pulzációt már nem mutatott. Négy hónappal később a beteg visusa 0,4 volt, a submacularis vérzés teljes egészében felszívódott, a maculában pigmentzavar volt látható (I/c. ábra). Ekkor az ICG angiográfián az aneurysma már nem volt látható, az artériaágnak az aneurysmától perifériás szakasza nem telődött (1/d ábra). 2. R Gy. 52 éves férfi beteg anamnézisében négy éve ismert ingadozó hypertonia szerepel. Felvétele előtt két nappal jobb szeme előtt sötét folt megjelenését észlelte. Felvételekor visusa jobb szemén korrekcióval 0,25, bal szemén 1,0 volt. A jobb szemfenéken az alsó érárkádtól a foveáig terjedő, kb. 6 papillányi subretinalis vérzés volt látható, centrumában kis praeretinalis vérzéssel, mely mögött és mellett sárgás képlet volt sejthető (2/a. ábra). Az ICG angiográfia során az alsó temporalis artéria első oszlása után a macula felé menő ágon egy saccularis és egy fusiformis aneurysma ábrázolódott (2/b. ábra), melyek közül a proximális elhelyezkedésű, saccularis aneurysma kifejezett pulzációt mutatott. Egy hónapos megfigyelés alatt visusa 0,6-re javult, a subretinalis vér felszívódott, területében lapos subretinalis heg maradt, a maculában pigmentzavar nem volt látható. 3. Z. S-né 79 éves nőbeteg anamnéziséből 30 éve kezelt hypertonia, enyhe fokú általános arteriosclerosis érdemel említést. Egynapos panaszokkal, a bal szem alsó látótérfelében észlelt sötét folt és diszkrét úszkáló homályok látása miatt kereste fel a szakrendelőt. Látásélessége mindkét Aczéi. Klára
