Szemészet, 2004 (141. évfolyam, 1-4. szám)

2004-03-01 / 1. szám

141. évfolyam (2004)

53

vizsgáló meggyőződött arról, hogy mind a hat scan esetében a szoftver által kijelölt mérési pontok helyesek.

Vizsgálataink során serosus maculaleválást csak az 1,0- nél rosszabb visusú csoportokban figyeltünk meg. Arra kerestük a választ, hogy vajon a térfogattól, és az oedema típusától függ-e az SMD megjelenése, illetve milyen más tényező befolyásolja megjelenését? Az 1-es típusú diabeteses csoportban csak CMO esetén figyeltünk meg SMD-t, egyben ez az oedematípus bizonyult az SMD egyedüli szignifikáns rizikótényezőjének is, míg a 2-es típusú cukorbetegekben a DMO és CMO esetében már nem különbözött szignifikánsan az SMD incidenciája, és jelzett rizikófaktorként a társuló hypertoniát találtuk. A diabetes időtartama egyik betegcsoportban sem volt befolyással az SMD kialakulására.

Különválasztottuk a serosus maculaleválásos szemeket azoktól, amelyekben nem volt látható ilyen eltérés, és a korrelációs egyenesek lefutása alapján azt találtuk, hogy két, megegyező foveolaris vastagságú, illetve maculatérfogatú szem esetében az SMD mellett jobb volt a visus. Ez az összefüggés tisztább volt a 2-es típusú diabeteses betegek esetében, itt a regressziós egyenesek közel párhuzamos lefutását kaptuk. О tani és Kishi vizsgálataiban arra a következtetésre jutott, hogy az SMD a macula-oedema felszívódási folyamata során a retinából a subretinalis térbe

áramló folyadéknak felel meg, és átmeneti jellegű.13 A fentiek alapján feltételezzük, hogy SMD esetén a neuroepithel állománya kevésbé károsodik, mivel a szövetközti folyadék subretinalisan halmozódik fel, és ezzel magyarázható a jobb látásélesség. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy az SMD jelenléte jobb prognózist takar, bár kiterjedt SMD felszívódásakor subfovealis kemény exsudatumok jöhetnek létre, amelyek rontják a látásélességet.14 Feltételezéseink még tisztázásra várnak.

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a macula funkciója és a maculamorfológia szoros kapcsolatban állnak egymással. Ennek ismeretében a macula OCT-vizsgálata a retina morfológiai eltéréseinek elemzésén és a prognózis becslésén túl segítséget nyújthat annak eldöntésében is, hogy a diabeteses maculopathia milyen fokban járul hozzá a beteg rossz visusához, illetve azt a törőközegek borússága (pl. a társuló szürke hályog) mennyiben magyarázhatja. Gyakorlati és elméleti tapasztalataink alapján az optikai koherencia tomográfia hasznos és gyors módszer a diabeteses maculopathia vizsgálatára, alkalmas a retina megvastagodásának kvantitatív kimutatására. A szem megőrzött látásfunkciója mellett is kimutathatja a kezdeti eltéréseket. Mindezek alapján a macula OCT-vizsgálata fontos segítséget jelent a diabeteshez társuló szemészeti szövődmények felléptének igen korai megállapításában, és meghatározó szerepet játszhat a különböző terápiás indikációk felállításában.

8/c. ábra. A 2B csoporton belül az SMD-s és nem SMD-s szemek lineáris regressziója (FV és MT). A szaggatott vonal az SMD-s szemek regressziós egyenese

Köszönetnyilvánítás

A szerzők köszönetüket fejezik ki Kovács Erikának, az angiográfiás és OCT-laboratórium szakasszisztensének odaadó, lelkiismeretes munkájáért.

Irodalom

1. Békési L, Bíró A., Berta A.: Az optikai koherencia tomográfia szemészeti alkalmazásáról. In: Marek P. (szerk.): Új képalkotó diagnosztikai eljárások a szemfenéki kórképek vizsgálatában. Az Országos Szemészeti Intézet Kiadványa 1998/1; 19-26.

2. Early Treatment Diabetic Retinopathy Study Research Group: Number 1. Photocoagulation for diabetic macular edema. Arch Ophthalmol 1985; 103: 1796-1806.

3. Early Treatment Diabetic Retinopathy Study Research Group: Number 19. Focal photocoagulation treatment of diabetic macular edema. Relationship of treatment effect to fluorescein angiographic and other retinal characteristics at baseline. Arch Ophthalmol 1995; 113(9): 1144-1155.

4. Ferris F.L., PatzA.: Macular edema: a complication of diabetic retinopathy. Surv Ophthalmol 1984; 28(suppl): 452-461.

5. Gäbet W., Kretzchmar-Gross T: Retinal thickness in diabetic retinopathy. A study using optical coherence tomography. Retina 2002; 22: 759-767.

6. Győry J„ Pados K„ Salacz Gy.: Optikai koherencia tomográfiái szerzett gyakorlati tapasztalataink a retina vizsgálatában. Szemészet 2002; 139: 251-256.

7. Нее M.R., Puliafito C.A., Duker J.S., Reichel E., Coker J.G., Wilkins J.R., Schuman J.S., Swanson E.A., Fujimoto J.G.: Topography

of diabetic macular edema with optical coherence tomography. Ophthalmology 1998; 105: 360-370.

A MACULAMORFOLÓGIA ÉS A MACULAFUNKCIÓ ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK VIZSGÁLATA CUKORBETEGEKBEN OPTIKAI KOHERENCIA...