Szemészet, 2004 (141. évfolyam, 1-4. szám)

2004-03-01 / 1. szám

141. évfolyam (2004)

Megbeszélés

Eredményeink alátámasztják azt a mások által leírt megfigyelést,15 hogy az ABPM-mel mért magas vérnyomás és a funduson észlelt hypertensiv retinopathia között van öszszefüggés. A statisztikai értékelés szerint 30-szor nagyobb a valószínűsége annak, hogy I. fokú hypertensiv retonopathiát találjunk egy serdülőnél, amennyiben az ABPM-vizsgálat során a mért értékek több mint 20%-ban a 95 percentilis értéknél magasabb systolés vérnyomás észlelhető. Mindegyik serdülőnek magas volt a systolés vérnyomása, de primer ok a háttérben nem volt kimutatható. A hypertensiv retinopathia korai jeleinek észlelése ezeknél a pácienseknél igazolja az ún. praehypertensiv stádium észlelésének fontosságát,6 melyet folytatni kell a gondozás egész ideje alatt, hogy az egészséges állapot megőrizhető legyen.4

A mérés során, tekintettel arra, hogy egy felvétel elemzése történik, nem dönthető el, hogy az érátmérőt melyik keringési fázisban mértük meg, valamint hibaforrás lehet az is, hogy a mérendő szakasz kijelölésekor nem ítélhető meg pontosan az érátmérő és a funkció számára fontos érlumen viszonya. Annak a ténynek alapján azonban, hogy a mérést ugyanaz a személy végezte, azonos mérési feltételekkel mindkét csoportban, valamint hogy egyik csoportba tartozó serdülő esetén sem volt igazolható az érfal vastagságának változását eredményező hypertonia-betegség, a következőket állapíthatjuk meg: a nonmydriatikus funduskamera, melyhez elemző szoftver csatlakozik, hasznos neminvazív módszernek látszik a hypertensiv retinopathia korai jeleinek kimutatására magas systolés vérnyomású serdülők esetében.

Az irodalomban ismertetett egyéb módszerek,1-7 melyek az általunk leírtnál objektívabb meghatározást tesznek lehetővé, részben invazív beavatkozások, részben pedig az általunk vizsgált korosztályban a hosszadalmas expozíciós idő (tartós fixálás) igénye miatt nehezen kivitelezhetők.

A nonmydriatikus kamerával végzett mérések segíthetnek abban, hogy az essentialis hypertonia kifejlődésének kockázatára felhívjuk a figyelmet, valamint a gondozás sikerességét, eredményességét igazoljuk. A módszer megoldhatja a más szerzők által is leírt problémát, aminek a lényege a szemfenék vizsgálatának szubjektivitása, elégtelen reprodukálhatósága.12 Arra a kérdésre, hogy a fent említett 40%-nyi serdülőből kiknél alakul ki ténylegesen magasvérnyomás-betegség a jövőben, reméljük, hogy az ABPM-mel és objektív fundusvizsgálattal végzett gondozás segít megadni a választ.

Irodalom

1. Barcsay Gy„ Németh J.: Retinal Vessel Analyzer - új módszer a szemfenéki erek kaliberváltozásainak non-invazív követésére. Szemészet 2001; 138: 143-147.

2. Berenson G.S., Cresanta J.L., Webber L.S.: High blood pressure in the young. Annu Rev Med 1984; 35: 536-560.

3. Boyd T.A.S., de Margherie J.:

Caliber of retinal arterioles in hypertension. Trans Can Ophtal Soc 1960; 23: 65-76.

4. Cakmakci S., KadayifcilarS., Aydin P.: Dramatic regression of hypertensive retinopathy following renal transplantation: case report. Transpl Proc 1998; 30: 788-789.

5. Cugini P., Cruciant F, Turri M.: Minimal change hypertensive retinopathy and arterial pre-hypertension, illustrated via ambulatory blood pressure monitoring in putatively normotensive subjects. Internat Ophtalmol 1998; 22: 145-149.

6. Daniels S.R., Lipman M.J., Miles J.: The prevalence if retinal vascular abnormalities in children and adolescents with essential hypertension. Amer J Ophtalmol 1991; 111: 205-208.

7. Farkas A.: Hypertensiv szemkárosodások. In: Farsang Cs.: A hypertonia kézikönyve. Medintel Kiadó, Budapest, 2000; 294-302.

8. Gamer A., Ashton N.. Tripathi R.: Pathogenesis of hypertensive retinopathy: an experimental study in the monkey. Br. J Ophtalmol 1975; 59: 3-44.

9. Gunn M: On ophtalmoscopic evidence of general arterial disease. Trans Ophtalmol Soc UK 1988; 18: 356-381.

10. Hubbard L.D., Brothers R.J., King W.N.: Methods for evaluation of retinal microvascular abnormalities associated with hypertension/ sclerosis in the atherosclerosis risk in communities study. Ophtalmology 1999; 106: 2269-2280.

11. Julius S.: Clinical and physiological significance of borderline hypertension at youth. Pediatr Clin North Amer 1978; 25: 35-45.

12. Kagan A., Aurell E„ Dobree J.: A note on signs in the fundus oculi and arterial hypertension: conventional assessment and significance. Bull World Health Organ 1966: 34: 955.

13. Keith N.M., Wagener H P., Barker N.W.: Some different types of essential hypertension: their course and prognosis. Am J Med Sei 1939; 197: 332-343.

14. Leishman R.: The eye in general vascular disease: hypertension and arteriosclerosis Br J Ophtalmol 1957; 41: 641-701.

15. Mancia G., Lanfranchi A., Turri M.: Can good surrogate end-points predict the prognosis of hypertensive patients. J Hypertens 1998; ló(Suppl): S3-S7.

16. Parr J.C., Spears G.F.S.: Mathematic relationships between the width of retinal artery and the widths of its branches. Am J Ophtalmol 1974; 77; 478-483.

17. Scheie H.G.: Evaluation of ophtalmoscopic changes of hypertension and arteriolar sclerosis. Arch Ophtalmol 1953; 49: 117-138.

18. Stokoe N.L.: Clinical assessment of the hypertensive fundus. Trans Ophtalmol Soc UK 1975; 95: 463-471.

19. Tso M.O.M., Abrams G.W., Jampol L.M.: Hypertensive retinopathy, chorioidopathy, and optic neuropathy: a clinical and pathophysiological approach to classification. In: Singermann Lj., Janpol L.M. (eds): Retinal and chorioidal manifestations in systemic diseases. Williams and Wilkins, 1991; 79-127

20. Wagener H.P., Clay G.E., Gipner J.F.: Classification of retinal lesions in the presence of vascular hypertension. Trans Am Ophtalmol Soc 1947; 45: 57-73.

Levelezési cím: Dr. Szamosi Anna Semmelweis Egyetem, II. Szemészeti Klinika 1085 Budapest, Mária u. 39.

Magas systolés vérnyomású serdülők szemfenéki ereinek objektív vizsgálata a hypertensiv retinopathia...