Szemészet, 2004 (141. évfolyam, 1-4. szám)
2004-06-01 / 2. szám
141. évfolyam (2004) life: 257 Rötth András élete és tudományos kisugárzása Juan Murube Madrid, Spanyolország Rötth András 1893-ban született. A középiskolai érettségi vizsgáit Erdélyben, Kolozsváron tette le, orvosi tanulmányait az 1872-ben alapított, rangos Kolozsvári Egyetemen végezte. 1919-ben szerzett általános orvosi diplomát, melyet megelőzően néhány évet katonai szolgálatban töltött. Az első világháborúban szolgált a fronton is. Rötth orvosként a Kolozsvári Egyetem Szemészeti Klinikáján kezdett dolgozni, az intézetet igazgató id. Imre József professzor (1851-1933) irányításával. Amikor a Kolozsvári Egyetem 1921-ben Szegedre költözött, a fiatal Rötth követte id. Imre professzort, és asszisztenseként dolgozott vele tovább, 3 éven keresztül. Id. Imre professzor 1924-ben nyugdíjba vonult, abban az évben, amikor a Pécsi Orvostudományi Egyetem Szemészeti Klinikája megalakult. Az igazgató a híres ifjabb Imre József professzor (1884-1945) lett, az idősebb Imre fia. Rötth Pécsre költözött, és kedvenc asszisztenseként dolgozott vele, később pedig első asszisztenseként az Állami Szemkórházban. Ifj. Imre 1929-ben Budapestre költözött, és csatlakozott az Orvoskar Szemészeti Klinikájához. Rötth vele jött, és még további 10 évig dolgoztak együtt, amíg ki nem költözött az Egyesült Államokba. Ez alatt az idő alatt Rötth nagy mennyiségű kutatómunkát, klinikai kezelést és műtétet végzett. Érdeklődött a trachoma iránt, elképzelhető, hogy annak a ténynek köszönhetően, hogy idősebb Imre aktívan harcolt a trachoma ellen. 1937-ben Rötth-et referensnek jelölték a Consilium Ophthalmicum Universale Trachoma Szimpóziumára. 1939-re, az ifjabb Imre vezetése alatt végzett 14 évnyi munka után, Rötth-nek már 52 közleménye volt. Az egyik ezek közül a “Szemészet a gyakorló orvosok számára” című könyv. 1939-ben a náci fenyegetettség elől von Rötth zsidó feleségével együtt elhagyta Magyarországot és az Egyesült Államokba emigrált. Ott von Rötth egy pár hónapig Chicagóban, a Northwestern University Orvosi Karán dolgozott. 1939 végén Amerika keleti partjára költözött, ahol letelepedett (Wasington, USA) és közel 30 évet dolgozott. Spokane-ban folytatott szemészeti praxist, és igen neves klinikus és sebész lett. Sosem hagyta abba a kutatómunkát, amelyet a gyakorlati kérdések felé irányított. Tanulmányai publikálásával ismertté vált az amerikai szemészek körében, a dacryologusok között pedig az egész világon. 1968-ban Spokane-ban vonult nyugdíjba 75 éves korában, és 1981-ben, 88 évesen halt meg. Dr. Rötth igen társaságkedvelő és szeretetre méltó személyiség volt. Szerette az összejöveteleket, és nagy baráti társasággal rendelkezett. Fő hobbija a teniszezés volt. A kutatás iránti lelkesedést átplántálta egyik gyermekére is, aki szintén orvosnak tanult, szemész lett; egy New York-i tudományos laboratóriumban dolgozik, és sok tudományos cikket publikál. Dr. Rötth tudományos öröksége 99 publikációban összegezhető, melyeket egész életén keresztül írt, magyar, német, és angol nyelven. Nagy mennyiségű tudományos, klinikai és műtéti tevékenységével járult hozzá az orvostudomány fejlődéséhez. A trachomával kapcsolatos munkássága az egész világon ismert volt. О írta le elsőként a verucca vulgaris cornealis szövődményeit. Mindazonáltal legfontosabb eredményeit a dacryologia területén érte el: tanulmányozta a könny fénytörési indexét, amely 1,3360 és 1,3373 között van (1922); ő publikálta először a szem könnytároló kapacitásának rekonstrukcióját fötális membrán - amnion és chorion - felhasználásával synblepharon eseteiben, és bár nem túl jó eredményeket ért el (1940), de elindította azt a kutatást, mely a mai látványos eredményekhez vezetett; standardizálta a Schirmer-teszt papírcsíkjának anyagát, Whatman 41 szűrőpapírt használva (1941), amelyet még ma is standardként alkalmazunk az egész világon. Érdekelték a műkönnyek, abban az időben, amikor azok még nem voltak kereskedelmi forgalomban (1945); elsőként használta a „száraz szem” kifejezést (1950), amivel ő az egészen enyhén csökkent könnytermelést jellemezte, amely nem jár keratitisszel vagy conjuntivitis siccával. A kifejezés jelentése ma már kiszélesedett, és kiterjed a könnyhiány minden fajtájára; ő volt az elindítója annak a koncepciónak, hogy a keratoconjunctivitis sicca kialakulásában a könnytermelés minőségbeli eltérésének még a mennyiségi változásoknál is nagyobb jelentősége van (1953). A tudományos munka nem hozta meg Dr. Rötth számára azt az elismerést, ami megillette volna. Ezzel a rövid összefoglalóval igyekszünk legalább részben törleszteni a szemésztársadalom adósságát, amely még inkább terheli azokat, akik a dacryologia területén tevékenykednek. 4 June 2004 Influence of Hungarian ophthalmologists outside the country
