Szemészet, 2004 (141. évfolyam, 1-4. szám)
2004-06-01 / 2. szám
Szemészet 141. évfolyam (2004) 223 A Magyar szemorvoslás története I./ History of Hungarian ophthalmology I. Joseph Jacob Plenck: „Doctrina de morbis oculorum” (1777): Habent sua fata libelli Pintér László Gyöngyös J. J. Plenck a Mária Terézia által Nagyszombatról Budára áthelyezett egyetem orvosi karának szemészetet is oktató tanára volt. A latin nyelvű könyvben 119 szembetegségről ír, anatómiai sorrendben, didaktikailag ma is helytálló rendszerezésben. A könyvet több nyelvre lefordították, a holland nyelvű változat Japánba is eljutott, ahol nagy hatással volt a szemészet fejlődésére. Joseph Jacob Plenck: „Doctrina de morbis oculorum” (1777): Habent sua fata libelli Pintér L. Gyöngyös J. J. Plenck was a professor of the medical faculty of the University of Nagyszombat, which in 1777 (by order of Empress Maria Theresa) was relocated to Buda. Besides surgery, he also lectured on ophthalmology. In his book written in Latin he enumerated 119 eye diseases in an anatomical classification, and using a didactic approach, which would be quite acceptable today. The book was translated into several other languages. The Dutch translation was read in Japan, and had a great influence on the development of Japanese ophthalmology. Blaskovics László és ifj. Imre József mint plasztikai sebész Mészáros Gábor Szent István Kórház, Égési és plasztikai sebészeti osztály, Budapest Blaskovics László (1869-1938) és ifj. Imre József (1884-1945) - a magyar orvostörténet két óriása. Kiválóak voltak mint szemészek, és kiválóak voltak mint plasztikai sebészek. A plasztikai sebészet a XX. század elején még nem volt önálló szakma. Sebészek, szemészek, fül-orr-gégészek voltak azok, akik fantáziával, kiváló manualitással nagyszerű műtéti eljárásokat alkottak és végeztek el. Az ő soraikba tartozott Blaskovics László és ifj. Imre József. Két különböző stílusú ember - mindkettő világhírű lett mint szemész. Mindkettőnek alapvetően nagyon fontos volt a szemhéjak sebészete. Fantáziadús, szellemes műtétek sorát végezték a szemhéjakon. 1916-ban egy tudományos ülésen egymástól teljesen függetlenül bemutattak egy-egy új műtéti eljárást, egy ívelt lebenyt, mely nagyon hasonlított egymásra. Akkor ez még (talán a világháború miatt is) különösebb figyelmet nem keltett. Négy évvel később, amikor Blaskovics László a Schulek-emlékelőadást tartotta, beszámolt újra erről a lebenyről, melyet Imre-Celsus-lebenynek nevezett. A diszkusszió során Imre József nagyon magasra értékelte azokat az eredményeket, melyeket Blaskovics elért, és ő maga javasolta az Imre-Blaskovics-lebeny elnevezést. Mégis, amikor 1923-ban egy német 3 June 2004 - History of Hungarian ophthalmology I.
