Szemészet, 2004 (141. évfolyam, 1-4. szám)
2004-06-01 / 2. szám
170 Szemészet Mrs. Ebba Thott (ifj. Imre József volt felesége) Imre-díjat alapított, amelyet első ízben a kongresszus alkalmával adtak ki. Jobbágyi Péter, az I. Szemklinika fiatal oktatója kapta „A szemnyomás vizsgálata hiperbarikus kamrában” c. előadásáért. Társszerzői Heszberger István és Faludi Árpád voltak. Radnót már az 1960-as években azon fáradozott, hogy egy új, korszerű szemklinikát építsenek. A kormány egy idő után úgy döntött, hogy ehhez az anyagi fedezetet biztosítja. Az építkezés a kijelölt Tömő utcai telken 1968 januárjában kezdődött, és 1971-ben elkészült a klinika. Radnót az Európa Kongresszus alkalmával meghívott vendégeknek be is mutatta. A kongresszus megrendezéséért, és nyilván egyéb érdemei miatt is, Radnót Magdát pedig az a megtiszteltetés érte, hogy az Európai Szemorvostársaság elnökévé választották. 1972. június 2-án ismét közgyűlést tartott a Társaság. A Szemészetet a Társaság hivatalos lapjává nyilvánították, és elhatározták, hogy a mindenkori szerkesztőbizottság az intézetvezető professzorokból és a főtitkárból tevődik össze. A Szemészetnek anyagi segítséget ígért az Országos Szemészeti Intézet, amelynek vezetője Radnót Magda. Elhatározták ezen az ülésen azt is, hogy a vidéki szemorvosok érdekében az elkövetkezendőkben a pénteki tudományos üléseket előbbre hozzák (16 óra). Az Országos Szemészeti Intézet által alapított Schulek Vilmos-emlékérmet első alkalommal adták ki, Kettesy Aladár kapta. Az 1973-as év legjelentősebb jubileuma Hirschler Ignác nevéhez fűződik. A magyar orvoslás ezen igen jelentős személyisége 150 éve született. Nekünk szemészeknek különösen fontos az a tevékenysége, hogy 1864-ben ő alapította meg a Szemészetet. Méltó nevéhez az az érem, amelyet emlékére alapítottak. Mivel ennek költségeit a Szemésztársaság nem tudta fedezni, az Országos Intézet vállalta a szükséges anyagi eszközök biztosítását. 1973-ban a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendelete az Orvostovábbképző Intézetet egyetemi rangú intézménnyé tette. Kétkarúvá vált azzal, hogy létrehozták az OTKI Egészségügyi Főiskolai Karát. Az OTKI egyébként 1956 óta működött a Szabolcs utcai Állami Kórház területén. 1961-ben pedig az egészségügyi miniszter elrendelte 21 tanszék felállítását és állami feladatként jelölte meg a rendszeres orvostovábbképzést. 1973-ban január 26-án tartottak vezetőségi ülést. Téma volt az az évi Sopronban rendezendő kongresszus. Igen nagy mennyiségű előadást jelentettek be. A 96 bejelentésből csak kb. 36 előadás megtartására volt lehetőség. Ezért azoknak, akik nem voltak tagjai a Társaságnak, nem fogadták el az előadását, hanem belépési nyilatkozatot kaptak. A kongreszszusi részvétel egyébként nem volt tagsághoz kötve. Klinikánként csak 3-4 előadást fogadtak el. Minden előadó csak egy előadással szerepelhetett, még társszerzőként is. Ebben az évben 496 tagja volt a Társaságnak. Külföldiek felvétele csak kimagasló szakmai teljesítmény mellett volt lehetséges. Az év kiemelkedő eseménye, hogy Alberth Béla mindaddig még egyedüli magyarként Graefe-díjat kapott a Német Szemorvostársaságtól. Ebben az évben lett Kettesy Aladár 80 éves. A Szemészet oldalain ismerkedtünk az iris fluoreszcein angiographiás vizsgálatával. Ez a módszer először 1968-ban kapott nyilvánosságot Jensen és Lundback tollából. Az első magyar cikket Kovács Bálint és Takáts István jelentette meg. A FLAG-ról 1964-ben közöltek cikket először (Maumenee), Járfás Katalin pedig 1968-ban, Salacz György 1970-ben. Büszkén állapíthatjuk meg, hogy az új dolgok figyelése, elsajátítása és alkalmazása viszonylag gyorsan következett be hazákban. Az év szomorú hírei: elhalálozott Aszalós Imre, Korecz Károly és Brandt Imre. Az 1974-es Szemészet bevezetője Radnót szerkesztőségi cikke a cataractaműtétről. Már említettük, hogy Barraquer 1958-ban (Brüsszelben) bejelentette a zonulolysist. Az I. sz. Klinikán akkor rögtön állatkísérletekben kezdték tanulmányozni. Krwawicz cryoextractiója is gyorsan elterjedt. A Kasner által bevezetett új műtéti eljárás, a vitrectomia hazánkban is gyorsan alkalmazásra került. Alberth 1974-ben számolt be a Szemészetben a pars plana vitrectomia első eseteiről. És 1974-ben megjelentek a hírek a phacoemulsificatióról (Kelman). Ma már tudjuk, hogy David Paton az Invest. Ophthal. szerkesztőségi cikkében rossz jósnak bizonyult: „A módszer jövője bizonytalan.” „Sok a technikai és anyagi akadály” - írta. Az I. Szemklinikáról ennek ellenére Varga Margit már 1974-ben (március 28-29.) a londoni Charing Cross Hospitalban részt vett egy „Phaco cours”-on. És nemsokára műszert szerezve elkezdték a módszert alkalmazni. A FLAG is egyre fontosabb szerepet kapott a diagnosztikus módszerek között. A daganatok hazai diagnosztikája terén a pécsi Szemklinika komoly szakembereket nevelt (Kovács Bálint). A Szemészet oldalain egyre több, jól használható könyvreferátum jelenik ekkor meg. Az év kitüntetése a Radnót Magda által kapott Chibret-aranyérem, amelyet a szem vírusos betegségeinek kutatásaiban elért eredményeivel érdemelt ki. A Hirschler-emlékérmet 1974-ben Bíró Imre kapta. Halálozási hír: elhunyt Erőss Sándor. 1975-ben a Szemészet 112. számával köszöntötték Radnót Magdát tanítványai és munkatársai. Ez az év volt egyetemi tanári kinevezésének 25. évfordulója. A megemlékezést Németh Béla írta. Radnót élete folyamán 280 közleményt, 9 könyvet, 4 könyvrészletet írt. Több mint 15 nemzeti és nemzetközi társaság tagja, 8 külföldi és 2 hazai folyóirat szerkesztőbizottsági tagja volt. Számos magyar és külföldi kitüntetés tulajdonosa. A Szemészetben tiszteletére írt cikkek száma 21, ebből hat cikk szerzője külföldi, nemzetközileg jól ismert szakember. 1975-ben a Társaság vándorgyűlése Miskolcon volt (április 11-12.). Két nap alatt 3 szekcióban több mint 70 előadás hangzott el. Szegeden a gyermekszakrendelést 1964-ben kezdték. Dóczy és mtsai 10 éves anyag értékelésével számoltak be fontos munkájukról. Zajácz Magdolna
