Szemészet, 2004 (141. évfolyam, 1-4. szám)
2004-06-01 / 2. szám
Szemészet 141. évfolyam (2004) 157 A Magyar Szemorvostársaság 100 éve Zajácz Magdolna Előszó A százéves Magyar Szemorvostársaság történetének megírása nem kis feladat. Szerencsére a Társaság mindig együttműködött a Szemészet c. folyóirattal, és a vezetőség több ízben a Társaság hivatalos folyóiratának deklarálta. Munkamódszerül csak azt tudtam választani, hogy a száz év alatt megjelent Szemészet példányait átnéztem. Megkértem vezető beosztású kollégákat is, hogyha valamely eseményeket hangsúlyozottan fontosnak tartanak, ezekről engem értesítsenek. Sajnos azonban ez az akcióm meglehetősen kevés eredménnyel járt. Felhasználtam tehát a Szemészetben megjelent híreket, ülésjegyzőkönyveket. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a hírek értéke, pontossága a száz év folyamán meglehetősen nagy ingadozást mutatott. Ez nyilvánvalóan függött az elnökség által megkívánt mértéktől, a jegyző-titkár munkájától, a tagság közlendők iránti igényétől. És természetesen függött a Szemészet mindenkori anyagi helyzetétől is. A személyi hírek közül megemlítettem születésnapokat és a sajnálatos halálesetek híreit is. A kitüntetések, díjak esetében arra az álláspontra helyezkedtem, hogy a szakmai, szemészeti jellegűeket emelem ki. A nem szakmai (állami, megyei, városi stb.) kitüntetésekről elvétve közölt a Szemészet. Ezért úgy döntöttem, hogy az igazságosság miatt ezek nem valók az adott keretbe. A Szemészetben száz év alatt megjelent minden cikket természetesen nem tudtam elolvasni. Mégis látni fogják, hogy vannak olyan cikkek, amelyeket kiemelek, esetleg elolvasásra ajánlok. Elismerem, hogy ebben a tevékenységemben van némi szubjektivitás. Ezt a szubjektivitást azonban nem a személyes szimpátia vezette. A célom mindig az volt. hogy a kiemelésekkel jellemezzem a kort, a magyar szemészetet, azt, hogy a nemzetközi eseményeket milyen gyakran tudtuk követni. Találnak a szövegben bizonyos politikai utalásokat is. Ezt igyekeztem minimalizálni, de hát végül is az adott rendszer, a politika mindent, így a magyar szemészetet, az egyének munkáját, a fejlődés útját is befolyásolta. Magyarázattal tartozom még a majdnem mindenütt betartott 5-10 éves időbeosztásról. Egyes évekről nem lehetett beszélni, hiszen az események, a hírek közlése néha több évre is áthúzódtak. Természetesen nem állt módomban a leírtakról pontos irodalmi specifikációt adni. Ezért az 5-10 éves időbeosztás miatt, ha keresnek esetleg valamit a Szemészet hasábjain, viszonylag kevés számot kell elolvasniuk ahhoz, hogy megtalálják. Mindenkitől elnézést kérek, aki a saját személye szempontjából hiányosságokat fedez fel. Az időbeli és terjedelembeli adottságok azonban megkötötték a kezemet. Ezek mellett csak azokról írhattam, amiről tudomást szereztem. A Társaság története a megalakulástól napjainkig A „Szemészet” c. folyóirat 1904-ben megjelent 1. számában (41. évfolyam) közzétettek egy felhívást: „Felhívás Magyarország szemészeti egyesületének megalakítására.” Az indoklás a következőképpen kezdődött: „Minden művelt nemzetnek van már szemészeti egyesülete. Fia hazánkban még kevesen is vagyunk, akik kizárólagosan a szemészet művelésével foglalkozunk, annál nagyobb szükség van az összetartásra, s a kölcsönös támogatásra.” „Midőn 1883-ban a franczia szemészeti egyesület megalakult, a Graefe által alapított heidelbergi társaság szabályait vette mintául...” „Mi is e társaság szervezetét ajánljuk alapul. A democratikus organisatio remélhetőleg lehetségessé fogja tenni, hogy a tudományos, társadalmi és hazafias cél érdekében valamennyien egyesüljünk!” A felhívás hatására 1904 pünkösdjén 30 szemész gyűlt össze azzal a céllal, hogy szemészeti tudományos egyesületet alapítsanak. Elfogadtak egy alapszabály-tervezetet és 9 tagú végrehajtó bizottságot jelöltek ki Blaskovics László vezetésével. Az akkori törvényeknek megfelelően az alapszabályt a belügyminiszternek kellett megerősíteni, aki némi módosítást javasolt. Ezért kissé húzódott az ügy, és csak az 1904. december 18-án tartott ülésen tudták az orvosegyesület ügyrendjét elfogadni. Ugyanezen az ülésen jelentette be a „Szemészet” szerkesztője, hogy a továbbiakban az Egyesület közgyűléseinek és tudományos üléseinek az anyagát egész terjedelmükben közölni óhajtják. A „Zeitschrift für Augenheilkunde” szerkesztője szintén vállalta az új szemorvostársaság előadásainak németül való közlését. A „Zeitschrift für Augenheilkunde” 1905-ös, 14. kötetének 320-tól 367-ig terjedő oldalait már a magyar szemésztársaság előadásai töltik ki. Megalakult tehát a Magyar Szemorvostársaság elődje, amelynek neve „Magyarország Szemorvosainak Egyesülete” lett. Az alapszabályzatot kis módosításokkal Séllyei dr. miniszteri tanácsos írta alá a m. kir. belügyminiszter nevében, mégpedig 1904. október 14-én. Ezért a hivatalos pecsét is 1904-es dátumú, és tulajdonképpen 1904-ben lépett be 30 szemész a Társaságba. A következő években minden évben közgyűlést és tudományos ülést tartottak. Az első tudományos ülést 1905 pünkösdjén tartották. Ezért is mutatkozott némi bizonytalanság az Egyesület alapítási évében. De hát a tudományos ülések a feladatoknak csak egy részét képezték. A megalakulás éve kétségen kívül 1904, azaz 100 évvel ezelőtt történt. A belügyminiszter által elfogadott alapszabályzat néhány fontosabb részét közöljük az alábbiakban. Zajácz Magdolna: A Magyar Szemorvostársaság 100 éve
