Szemészet, 2004 (141. évfolyam, 1-4. szám)
2004-03-01 / 1. szám
141. évfolyam (2004) 141 4 nagyság: 5 szem (13,5%) 5 nagyság: 8 szem (21,6%) Ezek közül olvasóképtelenségből (Cs. nvfel) Csapodytábla olvasása vált lehetségessé a segédeszközzel 11 szemnél, (11/37=29,7%). Az olvasási sebesség változása Olvasóképtelenségről -»0:1 szem Olvasóképtelenségről —» 1:1 szem Olvasóképtelenségről —» 2:6 szem Olvasóképtelenségről —» 3:1 szem Olvasóképtelenségről —» 4:1 szem 1 —> 2:1 szem 1 —> 4:1 szem 2 -» 3:4 szem 2 —> 4:1 szem Újság, rövid szövegek lassú olvasására alkalmas látóképességet (2-es sebesség) 7 szemnél (7/37=18%) értünk el. Könyv folyamatos olvasására alkalmas látóképességet (3 és 4-es sebesség) 9 szemnél (9/37=24%) biztosított a segédeszköz. A normális olvasósebességet 3 szemnél (3/37=8%) sikerült elérnünk. (A többi esetben az olvasási sebesség nem változott, bár kisebb betűméretet volt képes olvasni a beteg, illetve azokat az eseteket, amelyben egy adott méretnél a segédeszköz használatával valamelyest megnőtt az olvasási sebesség, nem jelöltük.) Következtetések Az egyes kórállapotokban az optimális, a beteg életkörülményeit is figyelembe véve ajánlható segédeszközök teljes körű kipróbálása még a reménytelennek látszó esetekben is indokolt (3. ábra). Mindez tehát a beteg visusának javulásán keresztül életminőségének javulását is eredményezi, annak egyéni, szociális és financiális hatásaival. Ennek standardizált kérdőívek szerinti vizsgálata pedig nemcsak a gyakorló orvos számára visszajelzés (aki egy kis empátiával igen jól meg tudta eddig is állapítani páciense életérzését-életminőségét), hanem egyre inkább finanszírozási kérdés, illetve EU-s követelmény is. A más szakmákban (pl. dialízisre kényszerülő betegek, szívműtéten átesettek) már rutinszerűen használt felmérésekhez hasonlóan a szemészeti tesztek használata csupán a látásrehabilitáció periferikus volta miatt is indokolt lenne. Eredményeink alapján érdemesnek tartjuk a felmérést nagyobb számú betegen, prospektiv módon elvégezni, az egyes esetekben optimálisnak talált segédeszköz EBM-ajánlásával, illetve párhuzamos vizsgálatot végezni standardizált általános QOL-kérdőívek, valamint a szembetegségekre speciális kérdőívek (pl. QOL: SF-36, QOL: VF-18)1 használatával. Irodalom 1. Hirneiss C., Neubauer A.S., Welge-Lüssen U., Eibl K, Kampik A.: Bestimmung der Lebensqualität des Patienten in der Augenheilkunde. Ophthalmologe 2003; 100: 1091-1097. 2. Cole R.G.: Predicting the low vision reading add. J Am Optom Assoc 1993; 64: 19-27. 3. EuroQol Group: EuroQol- A new facility for the measurement of health-related quality of life. Health Polity 1990; 16: 199-208. 4. Hart P.M., Chakravarthy U., Stevenson M.R., Jamison J.Q.: A vision specific functional index for use in patient with age related maculardegeneration. Br J Ophthalmol 1999; 83: 1115-1120. 5. Laubengaier C, Trauzettel-Klosinski S., Sadowski B.: Spectrum and effectivity of low vision care in the Low Vision Clinic Tiibingen. Invest Ophthalmol Vis Sei 1997; 38: 841. 6. Lovie-Kitchin J.E., Whittaker S.G.: Prescribing magnification for reading with low vision: What are the criteria? In: Stuen, Vision rehabilitation. Assessment, intervention and outcomes. (Hrsg.: C. et al.) Swets and Zeitlinger, Lisse, 2000; S. 312-318. 7. Reents: Sehen und Sehhilfen: Handbuch der Gerontotechnik-2 Erg.Lfg. 2/01, 1996; 111.4.4.1; 1-7. 8. Scott I.U., Smiddy W.E., Schiffman J.: Quality of life of low vision patients and theimpact of low vision services. Am J Ophthalmol 1999; 128: 54-62. 9. Trauzettel-Klosinski S., Techner C., Tornow R.P., Zrenner E.: Die bedeutung des zentralen Gesichtsfeldes für die Lesefahigkeit und Rehabilitation Sehbehinderter. Spektrum Augenheilknd 1998; 8/3: S. 128-134 10. Trauzettel-Klosinski S.: Lesefahigkeit bei altersabhangiger Maculadegeneration. In: Holz FG, Pauleikhoff D. (Hrsg): Altersabhangige Maculardegeneration. Berlin, Heidelberg: Springer, 1997; S. 179-187. 11. Trauzettel-Klosinski S.: Lesefahigkeit von Sehbehinderten. Z Prakt Augenheilkd 2000; 21: 529-533. 12. Zrenner E.: Ungenügende Versorgung sehbehinderter in deutchland. Z Prakt Augenheilkd 1993; 14, S. 161-162. Levelezési cím: Dr. Széchey Rita Semmelweis Egyetem, II. Szemészeti Klinika 1085 Budapest, Mária u. 39. LÁTÁSREHABILITÁCIÓ OPTIKAI SEGÉDESZKÖZÖKKEL (ELŐZETES KÖZLEMÉNY)
