Szemészet, 2004 (141. évfolyam, 1-4. szám)
2004-03-01 / 1. szám
132 Szemészet Ii. Dic (» blimlt*el*orpm*n Süliih* des .Mirháéi Sz.iics, jjelieili iliirrli dir Operation des grauen •Slaares von Kritforirii (ir«»sy., Dnclor (In*Alcdirin iiutl (liirurjiie in (intsz-Mariiéin. 2. ábra. A vakon született hat fiú képe oldalon: Festette Sorbán Mihály, középen: Bécsben Rauch János, jobb oldalon: Nagy Váradon Juli 1847. A festő nevével a szakirodalomban eddig nem találkoztunk.2,6 Bizonyára szoros kapcsolata lehetett Nagyváraddal, esetleg egy fontos eseménnyel, mert szokatlan módon nemcsak a készítés helyét és évét, de a hónapot is megjelöli. A litográfus nevét a szakirodalom ismeri,9 Johann Rauch, a bécsi Rauch művészcsalád tagja. Magyarországon is tevékenykedett, ami a jelzeteiből kitűnik. Magyar művészek 35 művéről készített litográfiát, a legtöbbet - 17 - Barabás Miklós neves személyekről festett portréiról, melyek műlapként, vagy folyóiratokban, újságokban, könyvekben jelentek meg. A másik illusztráción (2. ábra) a vakon született hat fiú képe látható. Bár itt a művészek jelzete nem olvasható, bizonyára ezt is ők készítették, mert szinte portrészerűen egyéni arcvonásokkal vannak ábrázolva. Már kórházi ruhát viselnek, de a kép a műtét előtt készülhetett, mert a merev, szürke tekintetük a hályog meglétére utal. Grósz Frigyes részletesen ismerteti a békési földműves szülők és a gyermekek nevét. Megemlíti, hogy a szülők milyen lelkiismeretesen foglalkoztak velük, napjában háromszor etették őket. Iskolába nem tudtak járni, otthon egész nap a ház sarkában ültek, ezért igen visszahúzódóak voltak, és csak hónapok múlva tudták az addig ismeretlen embereket megszokni. Hosszú idő telt el. amíg a jó kórházi ellátás, az intézet erőfeszítése és az anya közreműködésével sor kerülhetett a műtétre. Egy napon operálta meg a hat gyermeket, sikerrel. A legidősebb 16 éves volt, a legfiatalabb 6 hónapos. A különböző korú gyermekek betegsége azért is volt tanulságos, mert így nyomon lehetett követni a különböző korú gyermekeken a hályog alakulását. A műtét sikerét mutatja, hogy a 10 éves fiú a műtét után pár hónappal már tudott földmunkát végezni, és kertészkedett az intézetben, amíg a szülők kérésére azt abba nem hagyta. A két illusztráció ismertetése nemcsak azért volt fontos, mert szemészeti könyvben jelentek meg, hanem azért is, mert a magyar szakirodalom eddig egyiket sem említette, s ezekkel a művészet gazdagabb lett. Irodalom 1. Bartók Imre: A magyar szemészet története. Budapest, 1954. 2. Éber László: Művészeti lexikon. Budapest, 1926. 3. Fabini, J.Th.: Doctrina de morbis oculorum. Pesthini, 1831. 4. Fabini, J.Th.: Tanítmánya a szembetegségekről. Ford. Vajnócz János Budán, 1837. 5. Gerszi Teréz: A magyar kőrajzolás története a XIX. században. Budapest, 1960. 6. Művészeti lexikon. Budapest, 1965-1968. I-IV. köt. 7. Plenck, J.J.: Doctrina de morbis oculorum. Viennae, 1783. 8. Plenck, J.J.: Lehre von den Augenkrankheiten. Wien 1788. 9. Thieme - Becker: Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler. Leipzig, 1934. Bd. 28. Levelezési cím: Dr. Jantsits Gabriella Semmelweis Egyetem, II. Szemészeti Klinika 1085 Budapest, Mária u. 39.
