Szemészet, 2004 (141. évfolyam, 1-4. szám)
2004-03-01 / 1. szám
Szemészet A fejlett országokban a látáskárosodás egyik leggyakoribb oka a szem nyílt sérülése (a szemgolyó ruptúrája vagy laceratiója: penetráló, perforáló sérülés, intraocularis idegentest).17 A Birmingham Eye Trauma Terminology az éles tárgy által okozott szemsérüléseken (laceratio) belül az intarocularis idegentesteket külön kategóriaként jelöli meg, mert kezelésük eltér a többi nyílt szemsérülésétől.11 Ma már, a vitrectomia korszakában, egyértelmű, hogy a kezelés célja nem önmagában az idegentest eltávolítása, hanem a sérült szövetek minél tökéletesebb helyreállítása, és a szövődmények (endophthalmitis, proliferativ vitreoretinopathia, metallosis) megelőzése.12 A vélemények ellentmondásosak arra vonatkozóan, hogy a sérülést követően mennyi idő múlva távolítsuk el hátsó a szegmentumba került idegentestet. '-4'5’7'16 A jelen tanulmányunkban az időpont megválasztásának problémáját retrospektív módon a hátsó üvegtesti határmembrán leválásának megléte, ill. a határmembrán pars plana vitrectomia (ppv) során történő aktív leválasztása szempontjából vizsgáltuk. Célkitűzésünk ezen két betegcsoport összehasonlítása volt az anatómiai és funkcionális eredmények, ill. a kialakult proliferativ vitreoretinopathia (PVR) miatt ismételten elvégzett pars plana vitrectomiák száma alapján. Betegek és módszer Betegek: Klinikánkon az elmúlt 3 évben 4 vitreoretinalis műtétekre specializált szemész 16 beteget operált hátsó szegmentumban rekedt idegentest miatt (1. táblázat). Tanulmányunk retrospektív jellegű. A műtéti könyvből egymás utáni sorrendben választottuk ki azokat a betegeket, akiknek a szem hátsó szegmentumából idegentestet távolítottunk el az elmúlt 3 évben. Ezt követően dolgoztuk fel a kórlapokban szereplő adatokat. A műtéti leírás alapján a betegeket 2 csoportba soroltuk. I. csoport: „Spontán üvegtesti határmembrán leválás” csoport, a pars plana vitrectomia során hátsó üvegtestleválást találtunk. II. csoport: „Aktív hátsó üvegtest-leválasztás” csoport, a pars plana vitrectomia során nem találtunk hátsó üvegtestleválást, a határmembránt aktív szívással választottuk le. A vitrectomia időpontját a betegeknek a klinikánkra való érkezése határozta meg: az idegentestet pars plana vitrectomiával távolítottuk el 24-48 órán belül a klinikánkon történt elsődleges sebzárást követően, vagy a felvétel után 24-48 órán belül, ha a beteget már az áthatoló seb ellátása után küldték klinikánkra. Az adatok elemzésekor a nemzetközi leírásokat alkalmaztuk.111318 Ha a primer sebellátás nem a klinikánkon történt, akkor a traumapontokat a primer sebellátás után kiadott zárójelentés alapján határoztuk meg. Primer sebellátás: A primer sebellátás 7 esetben történt intézetünkben. Az elsődleges ellátás előtt a szemészeti vizsgálatokat (anamnézis, visus, réslámpa, tájékozódó szemfenékvizsgálat pupillatágítás nélkül) követően minden esetben volt orbita-CT-vizsgálat. Ha a sebész már a primer sebzárásnál szükségesnek ítélte a sérült, elszürkült, duzzadó lencse eltávolítását, akkor vagy phacoemulsificatiós technikát alkalmazott, vagy pars plana behatolásból lensectomiát végzett. A perioperatív szakban valamennyi beteg kapott általánosan antibiotikumot. Klinikánkon a primer sebellátást követően 5 napon át 500 mg ciprofloxacint, valamint subconjunctivalis vancomycin-injekciót adtunk a betegeknek a szokásos antiflogisztikus (pupillatágítás, szteroidot is tartalmazó antibiotikus csepp) kezelés mellett. Klinikánkon a 9. beteg kivételével (narkózis) a sebet helyi érzéstelenítésben (Humacain csepp vagy parabulbaris Lidocain és Naropin injekció) zártuk. Idegentest-eltávolítás: Ha nem a klinikánkon történt az áthatoló seb zárása, akkor az idegentest eltávolítása előtt a beteg részletes szemészeti vizsgálaton esett át (visus, applanatiós szemnyomásmérés, réslámpás vizsgálat, pupillatágítást követően a lencse állapotának megítélése, Volk-lencsével a hátsó szegmentum vizsgálata, ultrahangvizsgálat). Ha az ultrahangvizsgálat során a korábban CT alapján leírt idegentestet nem tudtuk kimutatni, idegentest-lokátort alkalmaztunk. A CT-vizsgálatot minden olyan esetben megismételtük, amikor a klinikai kép, ultrahangvizsgálat eredménye nem egyezett a korábban leírtakkal. Az ultrahangvizsgálat során műlencsetervezés is történt. Metallosis gyanúja esetén elektroretinográfiás vizsgálatot (Ganzfeld- ERG) végeztünk. Az idegentestet minden esetben 3 kapus pars plana behatolásból, vitrectomia során endomágnessel távolítottuk el. Ha az operatőr nem talált hátsó üvegtestleválást, akkor a papilla mellett nasalisan indulva szívással választotta le a határmembránt, és a periféria felé haladva körben eltávolította azt a retina felszínéről. Az idegentest okozta retinasérülésiek) körül diódalézeres endofotokoagulációt alkalmaztunk. Intraocularis tamponádot akkor alkalmaztunk, ha a sérülésnek megfelelően a retina széle elemelkedett, vagy retinaleválás volt látható. Ez utóbbi esetekben az endotamponád beültetése előtt perfluoro-n-oktánnal fektettük először vissza a retinát. A hátsó szegmentumban megrekedt idegentest eltávolításakor együlésben, kombinált műtétként szürkehályog-eltávolítást és műlencse-beültetést is végeztünk. Endophthalmitis esetén az üvegtesti mosófolyadékból leoltást vettünk (véres csokoládé agar, eozin-metilénkék, Hollmann-féle aerob és anaerob dúsító táptalaj), majd a mosófolyadékba vancomycint (1 mg/ 0,1 ml) tettünk. Re-ppv: Ha retinaleválás miatt újabb műtét vált szükségessé, pars plana behatolásból membranectomiát végeztünk és szilikonolajat ültettünk be. Statisztikai analízis: SPSS 11,5 for Windows programot alkalmaztuk. A két csoport összehasonlíthatóságára vonatkozóan (kor, nem, a sérülés zónája, traumapont, követési idő) a Mann-Whitney-tesztet végeztük el. A leíró statisz tikai elemzéseket követően a két betegcsoportot a követési idő végén rögzített anatómiai eredmény, legjobban korrigált látás és az elvégzett re-ppv száma alapján Fisher egzakt teszttel hasonlítottuk össze. Eredmények Valamennyi betegünk férfi volt, átlagos életkoruk 32,2±11,3 (12-57) év volt. Betegeinket átlagosan 10,3+10,3 (3-38) hónapon át követtük. A sérülés 10 esetben az I. zónát érintette, 6 esetben a behatolási kapu a II. zónában volt. A III. zónában egyetlen szemben sem alakult ki áthatoló seb. Az idegentest eltávolítása előtt felmért traumapont 82,0±12,8 (53-100) pont volt. Ezen adatokat a két betegcsoportra vo-Récsán Zsuzsa
