Szemészet, 2003 (140. évfolyam, 1-4. szám)

2003-06-01 / 2. szám

1 84 «WS« Szemészet Az emberi vér heterogén szuszpenzió, mely különböző mé­retű és koncentrációjú sejteket tartalmaz. Az érrendszerben történő véráramlás rheologiai jellemzőit ezen sejteknek egy­máshoz és az érfalhoz való viszonya határozza meg. Haemorheologiai vizsgálatokat a klinikum számos terü­letén végeznek. A szemészetben e paraméterek vizsgálatát elsősorban a vascularis eredetű retinopathiák etiológiájának tisztázásában alkalmazzák, miután a kóros haemorheologiai eltérések bizonyítottan szerepet játszhatnak különböző sze­mészeti betegségek kifejlődésében.I-2'6-12’1416'18-21-27-28 A simplex glaucoma jellemzője a nyitott zug mellett ki­alakuló magas szemnyomás, papillaexcavatio és rost típusú látótérkiesés. A glaucomás papillaexcavatio és látótérkiesés kialakulá­sának vascularis elmélete szerint az intraocularis nyomás és a papillát ellátó erek intravasalis nyomása közötti egyen­súly felbomlik, amit okozhat mind az intraocularis nyomás emelkedése, mind a ciliaris erek vérnyomásesése. Ez utóbbi esetben beszélünk „low tension” glaucomáról.13’15 Mai ismereteink szerint a rendszeresen ellenőrzött, gyógy­szeresen vagy műtétileg beállított normális szemnyomású simplex glaucomás betegek látótérkiesés-progressziójának oka elsősorban vascularis eredetű.12'27 A papilla vérellátását az ellátó kiserek átmérője, a bennük uralkodó perfúziós nyomás, a vascularis rezistencia és az erek autoregulációs képessége határozza meg. Amennyiben ez utóbbi elégtelen­né válik, már a vérviszkozitás enyhe emelkedése is papilla­­károsodást, és a következményes látótérkiesés progressziót okozhat.6'12,18 Az oxigén szabad gyökök és reaktív oxigén-intermedie­rek folyamatosan termelődnek az élő szervezetben. Jelentő­ségüket a rendkívül gyors kémiai reakcióképességük adja, amellyel az élő szervezetet károsító oxido-redukciós lánc­reakciókat képesek beindítani. Ezen folyamatok teljes vagy részleges kivédésére bonyolult enzimatikus és nem-enzima­­tikus antioxidáns kompenzációs mechanizmusok léteznek. A szabad gyökök detektálása igen rövid életidejük és rövid térbeli hatótávolságuk miatt nagyon bonyolult, így inkább a gyökök által médiáit reakciók végtermékeit (pl.: lipidperoxi­­dok, nitrotirozin, nitritek), vagy az általuk okozott károsodás mértékét (pl.: káliumkiáramlás, vvs-deformabilitás változás/ rigiditás, enzimaktivitás-változás, nukleinsavkárosodás), il­letve az ellenük fellépő védekező mechanizmusok aktivitását (SOD-, kataláz-, GSS-szint) mérjük. A potenciálisan reak­tív oxigén-intermedierek által okozott károsodások közvetett vizsgálatára a rendszerbe vitt mesterséges vagy természetes gyökfogókat, illetve gyökkeltő rendszereket használhatunk. Sok kutató foglalkozott az antioxidánsok szerepével a sze­mészeti betegségek patogenezisét illetően. Számos tanulmány jelent meg e szakterületen (pl.: glaucoma simplex, időskori szürke hályog, age-related macular degeneration [AMD], re­tinopathia prematurorum [ROP], krónikus uveitis, vascularis betegségek és diabeteses retinopathia).3'7’10'n'15'20'22’23'32 A glaucoma világszerte népbetegség, a fejlett országokban a második leggyakoribb vaksági ok. A glaucomás ganglion­­sejt- és idegrostpusztulás hátterében - jelen tudásunk szerint - az axonális transzport károsodása, egyes excitotoxinok és szabad gyökök koncentrációjának növekedése és a következ­ményes az apoptosis áll. 1. táblázat. Hematokritérték, fibrinogénszint, a plazma és a teljes vér viszkozitása a kontroll és a glaucomás betegcsoportban Kontroll Glaucomás betegcsoport Életkor (év) 36±6 58+8 Nem (férfi/nő) 30/38 12/13 Hematokritérték (%) 40,7±3,3 44,9±2,78* Plazmafibrinogén (g/1) 2,53±0,9I 3,96±0,68* Plazmaviszkozitás (mPas) 1,18±0.08 1,50±0.04* A teljes vér viszkozitása (90 1/s) (mPas) 3,87±0.33 4,76±0,24* *p<0,001 Primer nyitott zugú glaucomában a látóidegfő lamináris és praelaminaris szakaszának astrocytáiban a NO-t szinteti­záló nitrigén-oxid-szintetáz izoenzimek (NOS-1 és NOS-2) mennyiségének megnövekedését igazolták. A kóros mérték­ben képződött NO egy részét a hemoglobin inaktiválja. Ezen védőhatás a papilla elégtelen keringése esetén csökkenhet, s így a megnövekedett mennyiségű NO nem pusztán saját maga viselkedik neurotoxikus szabad gyökként, hanem a lamina cribrosa területén felhalmozódott mitochondriumok­­ban termelődő szuperoxiddal kombinálódva peroxinitritet hoz létre, mely különösen toxikus szabad gyök.515’23 A szabad gyökök jelentős hatást gyakorolnak a haemo­rheologiai paraméterekre is. A vörösvérsejtek funkciójukból adódóan állandó, nagy oxigénkoncentrációnak vannak kité­ve, ezáltal az oxidativ károsodás szempontjából a szervezet egyik legveszélyeztetettebb sejtjei. Az oxidativ károsodások kifejlődésének veszélyét fokozza egyrészt magas vastartal­múk - ami a Fenton-reakción keresztül elősegíti az oxigén szabad gyökök termelődését másrészt membránjuk sok, peroxidációra leginkább hajlamos többszörösen telítetlen zsírsavat tartalmaz. A vörösvérsejtek strukturális (a memb­rán és az intracelluláris sajátosságok megváltozása) és funk­cionális károsodása (a vörösvérsejt-membrán permeabilitásá­­nak növekedése) befolyásolják mechanikai tulajdonságaikat, ezáltal deformabilitásukat. A csökkent deformabilitású, merev vörösvérsejtek jelentősen lelassíthatják a kapilláris áramlást, ischaemiás területeket hozva létre. Módszerek és betegek 1. Haemorheologiai paraméterek meghatározása A vérmintákat standard módon, a vena cubitalisból vettük le. A minták előkészítése és a mérések szobahőmérsékleten (22±1 °C), a vérvételtől számítva legkésőbb 5 órán belül megtörténtek. 1.1. A plazma és a teljes vér viszkozitásának mérése: A viszkozitásméréseket Hevimet 40 kapilláris viszkoziméterrel (Hemorex, Budapest) végeztük. A viszkoziméter két, tempe­rált olajfürdőbe merülő, teflonból készült kapilláris csőből áll, melyek belső átmérője 0,6 mm, hossza pedig 500 mm. Vékási Judit

Next

/
Thumbnails
Contents