Szemészet, 2003 (140. évfolyam, 1-4. szám)
2003-03-01 / 1. szám
140. évfolyam (2003) Levél a Szerkesztőhöz [ 53 Tisztelt Szemészet Szerkesztőség! Nagy érdeklődéssel olvastam a Szemészet 2002 decemberi számában (139, 211-215) megjelent, „A fotorefraktív kezelés eredményével elégedetlen paciens, aminek hátterében hydroxy-chloroquin okozta toxikus maculopathia áll - esetismertetés” című cikket. Engedjék meg, hogy a közleménnyel kapcsolatban az alábbi kiegészítő megjegyzéseket tegyem. Az immunológiai betegségek kezelésére egyre szélesebb körben alkalmazott antimaláriás szerek (a hazai gyógyszertárak a chloroquint forgalmazzák, a közleményben szereplő hydroxy-chloroquin csak külföldről szerezhető be) a cikkben említett maculopathia és cataracta mellett a sugártestben felhalmozódva akkomodációs zavarokat (fókuszváltási nehézség, az akkomodációs szélesség beszűkülése) és a corneában subepithelialis homályokat is okozhatnak. A betegek 45-60%-ánál a szaruhártya alsó paracentrális régiójában barnásán pigmentált, vonalas borússágok (cornea verticillata, vortex keratopathia) alakulnak ki már pár hónappal a gyógyszerszedés megkezdése után. A szerző is feltehetően hasonló elváltozásokat említett - nem a gyógyszer mellékhatásaként - az interpalpebralis résben „iron line”ok néven. Saját tapasztalataink alapján ezek a borússágok mennyiségüktől függően káprázást, fénykerülést, olvasási nehézséget okoznak, de aránylag ritkán teszik szükségessé a terápia leállítását (az elmúlt évben vizsgált kb. 120 beteg felénél észleltünk cornea verticillatát, és háromnál kellett a gyógyszert szaruhártya-borússágok okozta panaszok miatt szüneteltetni). Az irreverzibilis maculopathiával ellentétben szerencsére a corneahomályok reverzibilisek, a terápia leállítása után 6-10 hét alatt, a hám megújulásának ütemében feltisztulnak. A dolgozat a megbeszélés fejezetben arra a következtetésre jut, hogy „...nincsnek szemfenéki és a látóélesség csökkenését okozó szövődmények, ha a terápiás dózishatárokat szigorúan betartják”. Nagyobb valószínűséggel alakul ki maculopathia, ha 3 mg/kg chloroquinnál, vagy 6,5 mg/kg hydroxy-chloroquinnál nagyobb a napi dózis, vagy 5 évnél hosszabb a terápia, a beteg 60 évnél idősebb, máj- és/vagy vesebetegségben szenved.1 Mégis, irodalmi ismereteink és sokéves klinikai tapasztalatunk alapján sajnos nem mutatható ki összefüggés sem a beszedett kumulatív dózis, sem a napi (ideális testsúlyra számított) dózis és a komplikációk jelentkezése között. Ezért valamennyi chloroquint, vagy akár az egyébként kevésbé toxikus hydroxychloroquint szedő betegnél a gyógyszerterápia indulásakor (baseline vizsgálat), majd rendszeres (rizikótényezőktől függően fél-egy évenkénti) szemészeti ellenőrző vizsgálat szükséges, mint azt a világirodalmi1,2 és a magyar irodalmi közlemények is3,4 javasolják. A betegek felvilágosításával, rendszeres ellenőrzésével elkerülhető, hogy a chloroquinszedés mellett észlelt látáspanaszok esetén a javulás reményében PRK-kezelésre jelentkezzenek. A kórjelző tünetek időben való észleléséhez, a vizsgálati adatok objektív összehasonlításához javasolt a látóélesség és az Amsler-rácsos vizsgálat mellett a centrális látótér automata perimetriával (macula program a paracentrális scotomák korai észleléséhez), a színlátás Farnsworth-Munsel 100 Hue (FM100) teszttel történő ellenőrzése.4 Tisztelettel: Pámer Zsuzsanna dr. PTE ÁOK, Szemészeti Klinika Irodalom 1. Marmor M.F., Carr R.E., Easterbrook M„ Farjo А.А., Mieler W.F.: Recommendations on screening for chloroquine and hyroxychloroquine retinopathy. A report by the American Academy of Ophthalmology. Ophthalmology 109, 1377-1382 (2002). 2. Browning D.J.: Hydroxychloroquine and chloroquine retinopathy: screening for drug toxicity. Am J Ophthalmol 133, 649-656 (2002). 3. Németh J., Рокоту Gy., Sziklai R: Tartós Delagil szedés szemészeti mellékhatásai. Szemészet 124, 41-46 (1997). 4. Pámer Zs., Schvöller M.: Delagilt (chloroquin) szedő betegek szemészeti szűrővizsgálata. Szemészet 137, 59-73 (2000). Levél a Szerkesztőhöz
