Szemészet, 2003 (140. évfolyam, 1-4. szám)
2003-12-01 / 4. szám
140. évfolyam (2003) Supplementum I. .: 1 47 Experiences with juxtafoveal telangiectasis Borbándy Á., Seres A., Papp A., Szabó A. Semmelweis University, Is' Department of Ophthalmology, Budapest Aim: Juxtafoveal telangiectasis is a relatively rare macular disease, which may lead to serious impairment of vision. Our aim was to retrospectively analyse the records of patients with this disease seen in our outpatient department over the last four years . Patients and method: In this period 38 patients (23 female, 15 male; mean age 48 years, range 39-73 years) were diagnosed with juxtafoveal teleangiectasis. The patient’s visual acuity at different stages of the disease, fundus photographs, and results of fluorescein angiography were examined. The patient’s history and the presence of any concomitant diseases were also noted. Results: In 33 cases the signs were bilateral, and in 2 cases only in one eye. In the advanced stage of the disease, visual acuity was diminished. In two cases the subfoveal neovascularisarion was treated by photodynamic therapy. We did not use Argon laser therapy at all. Among the concomitant diseases we commonly found hypertension, diabetes mellitus and ischemic heart disease. Conclusions: Treatment is possible only in cases of neovascularisation; in other cases a slow progression of the disease is to be expected. A retinalis artériák szerzett macroaneurysmáinak kimutatása és követése ICG-angiográfia segítségével Aczél Klára, Markó Gábor, Deák György MH Központi Honvédkórház, Szemészeti Osztály, Budapest A retinalis artériák saccularis vagy fusiform macroaneurysmái általában a felső vagy alsó temporalis artéria második vagy harmadik oszlása után alakulnak ki, és exsudatio, subretinalis, intraretinalis vagy üvegtesti vérzés folytán okoznak látásromlást. A szerzők 3 subretinalis vérzést okozó retinalis artéria-macroaneurysma esetét mutatják be. Mindhárom beteg (2 férfi, I nő, életkoruk 52, 71, illetve 75 év) kortörténetében hypertonia, cardiovascularis vagy egyéb vascularis betegség szerepelt. A submacularis vérzés hátterében álló artéria-macroaneurysma kimutatása ICG-angiográfia segítségével történt: az akut fázisban pulzációt mutató aneurysma telődött, amely 1 esetben a felső, 2 esetben az alsó temporalis artéria macularis ágán helyezkedett el. A párhuzamosan elvégzett fluoreszcein angiográfia során elmosódott határú hiperfluoreszcens góc ábrázolódott, melynek az érfallal való kapcsolata azonban a vérzés miatt rejtve maradt A betegek követése során a subretinalis vér felszívódásával párhuzamosan jelentős látásjavulás, angiográfia segítségével 2-3 hónap után a macroaneurysma teljes obiiterációja volt megfigyelhető, az érintett érszakasz lumenének nagyfokú beszűkülésével. Ismeretlen eredetű, nagy kiterjedésű submacularis vérzés esetén az ICG-angiográfia több informácót nyújt, mint a fluoreszcein angiográfia, és egyedülálló jelentősége van a retinalis artériák macroaneurysmáinak felderítésében és követésében. 29 August 2003 - Retina Section 3
