Szemészet, 2003 (140. évfolyam, 1-4. szám)
2003-12-01 / 4. szám
Szemészet 140. évfolyam (2003) 277 KÖNYVISMERTETÉS Gunter К. von Noorden, Emilio C. Campos: Binocular Vision and Ocular Motility Theory and Management of Strabismus (VI. kiadás, Mosby Kiadó, 2001., 653 oldal) Noorden professzor a korábban (I. kiadás, 1974) Burian professzorral közösen írt kézikönyvét most az Európában köztiszteletnek örvendő Campos professzorral együtt dolgozta át, és elsősorban a Chemodenervatio fejezetével egészítette ki. Az angol nyelvű, terjedelmes kézikönyv négy részből áll: (1) A két szem sensomotoros együttműködésének fiziológiája. (2) Bevezető a szemek neuromuscularis rendellenességeihez. (3) A neuromuscularis rendellenességek klinikai jellemzői. A (4) Kezelési elvek (konzervatív, chemodenervatiós, sebészi) című rész kellő ismeretet nyújt a terápiás megoldások alapos mérlegeléséhez. Az egyes fejezeteket a tanulást és megértést elősegítő bőséges képanyag és részletes esetleírások gazdagítják. E kézikönyv mindkét szerzőjének mentora Bruno Bagolini, majd Hermann M. Burian (1906-1974) volt. A kancsalság témakörében oly gyakran tapasztalható nézetkülönbségekkel ellentétben a kötetben tárgyalt valamennyi jelentős kérdésben egyetértés van a két nemzetközi szaktekintély között. A kevésbé fontos témákban megnyilvánuló szembenállást mindkét szerző külön is feltünteti. Az olvasó a binocularis látás és a szemmozgások egyelőre elektronikus úton még hozzá nem férhető, „klasszikus”, sokszor már csak történeti érdekességgel bíró szakirodalmi forrásának széles tárházát találja meg ebben a könyvben. A kancsalsággal foglalkozó, illetve a gyermekszemészeti szakvizsgára készülő kollégák számára ajánlom a kitűnő, minden apró részletre kitérő, összefoglaló jellegű tankönyvet. Dr. Soproni Anna Gunter К. von Noorden: The History of Strabismology (Wayenborgh Kiadó, 2002., 305 oldal; www.historyophthal mology.com) A Szemészettörténeti Kézikönyvek sorozatában megjelent, angol nyelven íródott, sok képpel illusztrált, szép kiadású könyv 12 szerző (köztük olyan neves szemész tudósokkal, mint Eugene M. Helveston vagy Joseph Láng) közreműködése nyomán született meg. Anélkül, hogy egy ilyen könyvet az érdeklődő az elejétől a végéig elolvasna, roppant érdekes dolgokat talál benne. „A strabismus tudománya a kezdetektől a XIX. század közepéig (Has Remky fejezetét fordította Gunter К. von Noorden) с. első fejezetben például azt, hogy a kancsalság legkorábbi ábrázolása állítólag az ősi Egyiptomból származik, hacsak a kutatókat a sírrablók gyarló „enukleációi” meg nem tévesztették. Valószínű ugyanis, hogy a szobor sérült szemgödre talán egy finoman megmunkált, drágakőből készült szem durva eltávolítása nyomán keletkezett, és ez bizonyult egy keresztfixáló beteg szemének. A kancsalság konzervatív kezelésének már а VII. században használatos, a kezelőorvosok bő fantáziájáról tanúskodó széles skáláját mutatja be az V. fejezet. Noha a könyv, végighaladva a történelmen és az egyes földrészeken, minden bizonnyal teljességre törekvő alapossággal utal a talált archeológiái leletekre és az utóbbi évszázadok jól megőrzött szakmatörténeti érdekességeire, az olvasó sajnálattal kénytelen konstatálni, hogy a több mint 600 nevet felsorakoztató névjegyzékben magyar szemész neve nem szerepel. A kancsalság története iránt érdeklődő és a strabológia meglehetősen régi kezelési módjai helyett újat kereső kollégák számára ajánlom ezt a könyvet (is). Dr. Soproni Anna Könyvismertetés
