Szemészet, 2003 (140. évfolyam, 1-4. szám)

2003-12-01 / 4. szám

_L

140. évfolyam (2003)

269

ovocid is. így egyszeri kezelés (helyi applikáció), esetleg egyszer megismételve, elegendő a gyógyuláshoz. A kötőhártya enyhe irritációját okozhatja.22

A gamma-hexaklorciklohexán (lindan) pediculocid vegyidet, hasonlóan alkalmazandó, mint a malathion. bár igen gyakran okoz irritációt és leírták a szaruhártya epitheliumának károsodását is.20

Craig és munkatársai egy héten át, naponta kétszer 200 pg/kg invermectin szedését javasolják szájon át.8 Az 1981-ben bevezetett féregűző és parazita-ellenes készítményt ők alkalmazták először phthiriasis palpebrarum eseteiben. Az elhúzódó használatra azért van szükség, mert a szer a petékre nem hat.

Hazánkban a fent említett szerek közül csak a lindan (Jacutin emulzió és gél; Hermal. Reinbek, Németország) kapható gyári kiszerelésben, azonban FoNo-s készítmények elérhetők, mint az Oculogutta physostigmini, illetve a sárga higany-oxid tartalmú Oculentum flavum.

Krioterápia, illetve lézerfotokoaguláció során a kriofejet a tetvekhez érintve, vagy a léterrsugarat rájuk irányítva pusztítják el őket. A beavatkozás nagyon jó együttműködést igényel a beteg részéről.

A blepharoconjunvtivitis tüneteinek enyhítésére bármelyik módszer után érdemes valamilyen szemkenőcsöt használni.

Mi a mechanikus módszert alkalmaztuk, mert egyszerű és késedelem nélkül, látványos eredménnyel kivitelezhető. A betegek is minél hamarabb szeretnének megszabadulni az élősködőktől. Három esetben azonban sajnos az érintett pillák levágására kényszerültünk, mert az erősen tapadó peték, illetve a kapaszkodó tetvek eltávolítását a betegek a kiterjedt fertőzés miatt nem tolerálták.

A fluoreszcein 20%-os oldatának alkalmazása még jobb lehetőségnek tűnik. Néhány csepp elegendő a tetvek és serkéik elpusztításához. Az elpusztult kórokozókat ezután érdemes eltávolítani. Magyarországon is forgalmaznak 25%-os i.v. oldatot (Fluorescite 25%; Alcon, Fort Worth, Texas, U.S.A.).

A betegség terjedéséhez szoros kontaktus szükséges (pl. szexuális érintkezés vagy törölköző, ágynemű, ruhanemű, illemhely közös használata). A betegek szégyenérzete miatt gyakran nem kapunk információt a partnerekről, családtagokról, és nem tudjuk meg, hogy a fertőzés a beteg környezetében érintett-e még valakit. A mi eseteink közül anya és kisfia esetében elképzelhető, hogy az anya fertőzhette meg gyermekét, akinek az óvodájában végzett szűrővizsgálat nem talált más fertőzést. Ugyanakkor az anya, de a többi betegünk fertőző forrása is teljesen tisztázatlan maradt.

A phthiriasis palpebrarum valószínűleg gyakoribb, mint amennyire az eseteink száma alapján gondolnánk, a szakrendelőkben még több esetet észlelnek. Napjainkban sem feledkezhetünk meg erről a betegségről.

Irodalom

1. Abramowicz Deposition of mercury in the eye. Br J Ophthalmol 1946; 30: 696-697.

2. Ashkenazi /., Desatnik H.R.. Abraham F.A.: Yellow mercuric oxide: a treatment of choice for phthiriasis palpebrarum. Br J Ophthalmol 1991; 75: 356-358.

3. Awan K.J.: Argon laser phototherapy of phthiriasis palpebrarum. Ophthalmic Surg 1986; 17: 813-814.

4. Awan K.J.: Cryotherapy in phthiriasis palpebrarum. Am J Ophthalmol 1977; 83: 906-907.

5. Bab W.: Zur pathologie der Wimpern. Klin Monatsbl Augenheilkd 1937; 98: 81-83.

6. Boros B., Kettesy A., Kukán F: Szemészet. Medicina, Budapest 1964; 316.

7. Burgess IF.: Human lice and their management. Adv Párásítói 1995; 36: 271-342.

8. Burkhart C.N., Burkhart C.G.: Oral invermectin therapy for phthiriasis palpebrarum. Arch Ophthalmol 2000; 118: 134-135.

9. Burns D.A.: The treatment of Phthiriasis pubis infestation of the eyelashes. Br J Dermatol 1987; 117: 741-743.

10. Cogan D.G., Grant W.M.: Treatment of pediculosis ciliaris with anticholinesterase agents. Arch Ophthalmol 1949; 41: 627-628.

11. DA Turow V.: Phthiriasis palpebrarum: an anusual course of blepharitis. Arch Pediatr Adolesc Med 1995; 149: 704-705.

12. Fábián P, Magasi P: Orvosi helyesírási szótár. Akadémiai Kiadó, Országos Orvostudományi Információs Intézet és Könyvtár, Budapest, 1992; 424.

13. Holtán Zs.: Orvosi lexikon. Vol. 3. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972; p. 969, p. 1047.

14. Keston B.M.: Conjunctivitis and blepharitis due to yellow mercuric oxide. Arch Ophthalmol 1931; 6: 581-582.

15. Nuthall G.H.F.: The biology of Phthirus pubis. Parasitology 1918; 10: 383-405.

16. Makara Gy., Mihály F: Rovarok és betegségek. Összefoglalás Az Emberi Egészségre Káros ízeltlábúakról és Betegségterjesztő Szerepükről, Különös Tekintettel a Hazai Viszonyokra. Vol. CIIC. Vérszívó ízeltlábúak. Tetvek. Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Kiadása, Budapest, 1943; pp. 279-283.

17. Mathew M., D’Souza R, Mahta D.K.: A new treatment of phthiriasis palpebrarum. Ann Ophthalmol 1982; 14: 439-441.

18. Orkin M., Epstein E., Maibach Н.1.: Treatment of today’s scabies and pediculosis. JAMA 1976; 236: 1136-1189.

19. Perlman H.H., Fraga S., Mediae M.: Phthiriasis palpebrarum. J Pediatr 1956; 49: 88-90.

20. Reinecke R.D., Kinder R.S.L.: Corneal toxicity of the pediculocide- 200 pyrinate. Arch Ophthalmol 1962; 68: 38-39.

21. Ronchese F: Treatment of pediculosis ciliorum in an infant. N Engl J Med 1953; 249: 897-898.

22. Rundle P.A., Hughes D.S.: Phrhirus pubis infestation of the eyelids. Br J Ophthalmol 1993; 77: 815-816.

23. Süveges I.: Szemészet. A szemhéjszélek betegségei. Medicina, Budapest, 1998; p. 81.

24. Süveges I.: Szemészet. Conjunctivitisek. Medicina, Budapest, 1998; p. 111.

A szerző levelezési címe: Dr. Polgár Nóra Szegedi Tudományegyetem, Szemészeti Klinika 6720 Szeged, Korányi fasor 10-11.

A SZEMHÉJSZÉL TETVESSÉGÉRŐL