Szemészet, 2003 (140. évfolyam, 1-4. szám)

2003-12-01 / 4. szám

140. évfolyam (2003) 257 corneavastagság 516,68± 14,20 pm volt, 12 hónappal később ugyanebben a csoportban a centrális szaruhártya-vastagság 518,24±12,20 pm-ra emelkedett. A két érték között nem volt statisztikailag szignifikáns különbség (p>0,32). A Rcyl csoport értékeit vizsgálva a centrális corneavastagság 1 hó­nappal a PRK-t követően 457.88±20,40 pm, 12 hónappal később 482,6±16,2 pm volt. Az kisebb esetszám miatt a szaruhártya-vastagság 1. és 12. havi posztoperatív elemzésé­től eltekintettünk, azonban a tendencia hasonló volt, mint a Rsph csoport esetén (1. táblázat). A posztoperatív corneahomályokat vizsgálva a regressziót mutató szemek körében (Rsph és Rcyl szemek együttesen) az átlagos corneahomály az 1. és 3. hónap között vizsgálva 0,98±0,59 volt, a regresszió nélküli szemek körében ugyanez az érték 0,72±0,6 (p=0,074), a köztük lévő különbség statisz­tikailag nem szignifikáns. Megbeszélés Az excimer lézeres refraktív sebészet technikai fejlődése révén a kezelések pontosságával kapcsolatos szakmai és betegelvárások egyre inkább emelkednek. A kezelésekről általánosságban elmondhatók, hogy kis és közepes dioptria­tartományokban (-9,0 D alatt) a kezelések pontossága meg­felelő. Számos betegnél nincs posztoperatív regresszió, azon­ban néhány páciensnél jelentős corneahomályok kialakulása nélkül is a kezelés után röviddel alulkorrigáltság észlelhető, amely előfordul LASIK-műtéteket követően is.13 A jelen vizsgálatban a pre- és posztoperatív pachymetria, valamint a posztoperatív regresszió közötti összefüggést értékeltük PRK-műtétek kapcsán. A topográfiás adatok elemzése és a bulbushossz biometriás változásai nem képezték ezen tanul­mány részét. Kimutattuk, hogy mind a szférikus, mind a cilindrikus komponens vonatkozásában igazolható, hogy vékonyabb preoperatív corneavastagság esetén nagyobb a regresszió sta­tisztikai valószínűsége, mint vastagabb szaruhártyák esetén. Vagyis a sebgyógyulás egyéni szempontjain kívül (subepit­helialis hegesedéssel járó fokozott stromalis válaszreakció) a preoperatív szaruhártya-vastagságot is figyelembe kell venni a műtétre jelentkezők tájékoztatásakor a műtéttől várható ered­mények és a páciens saját elképzeléseinek összehangolása ér­dekében. Vizsgálataink szerint nem a posztoperatív corneaho­­mályokkal járó túllőtt stromalis sebgyógyulási válaszreakció áll a regresszió hátterében, mivel a subepithelialis homályok vonatkozásában nem volt lényeges különbség a regressziót nem és a regressziót mutató szemek között. Ennél valószí­nűbbnek látszik a hámréteg hyperplasiája, vagy a szaruhártya hátsó felszínének előrébb helyeződése.8 Az irodalomban egyetlen hasonló jellegű vizsgálattal találkoztunk, amelynek során a topográfiai és ultrahangos adatok elemzésével rámutattak a vékonyabb corneák esetén bekövetkező regresszió lehetőségére.8 Az egyéb közlemények többsége az ultrahangos pachymetria preoperatív és posztope­ratív értékeivel foglalkozik, néhány esetben az intraoperativ szaruhártya-vastagságot is értékelték a szerzők.10 Bohnke 1996-ban egy optikai pachymeter segítségével határozta meg a szaruhártyák PRK-műtét utáni vastagságát, azaz következ­tetett az ablatiós mélységre. Az akkori vizsgálata során azt tapasztalta, hogy az ablatiós mélység minden esetben nagyobb volt, mint a kalkulált vastagságváltozás. Ez az érték szintén különböző volt, amennyiben a kísérletet emberi vagy sertés­szemen végezte. Akkori megállapítása szerint ez a különböző ablációs mélység és a sebgyógyulás jellege tehető felelőssé a posztoperatív regresszióért.2 Magunk az ultrahangos pa­­chymetriát alkalmazva nem találtunk ilyen nagymértékű eltérést a mért és a számított fotoablatiós mélység között.1015 Egy későbbi vizsgálat során Bohnke non-kontakt, optikai­lag alacsony koherenciás refiektometriát alkalmazó „valós idejű” (real-time) pachymetriával határozta meg a vizsgált szaruhártyák PRK-műtét alatti vastagságát. A fotoablatio so­rán mért szaruhártya-vastagságok ±10 pm-en belüli eltérést mutattak a mért és a lézerkészülék által megadott értékek között.3 Saját korábbi vizsgálatunkban is hasonló pontossá­got tapasztaltunk.10'15 Mint már említésre került, Naroo egy közleményben a PRK után fellépett regresszió okait vizsgálta, azonban nem a preoperatív szaruhártya-vastagságok, hanem az Orbscan II készülékkel végzett topográfiás és pachymet­­riás eredmények alapján. Az Orbscan készülék nemcsak a szaruhártya felszínéről, hanem a szaruhártya hátsó felszíné­nek domborzati viszonyairól is képes felvilágosítást adni. A szerző megállapította, hogy a PRK utáni regresszió hátterében állhat az, hogy a vékonyabb szaruhártya műtét után kissé elő­re boltosul, az elülső és a hátsó felszín meredekebbé tételével kompenzálva a korábbi fotoablatio során elért laposodást, ami magyarázza a myopiás regressziót a szaruhártyahomályok ki­alakulása nélkül is.8 A LASIK-módszer elterjedése után tapasztalt ectaticus syndromák (keratoconus arteficialis) vizsgálata során ismét nagy jelentőséget kapott a szaruhártya ultrahangos vastagság­mérése. A vizsgálatok alapján úgy találták, hogy minimum 250 pm vastag érintetlen stromaréteget kell hagyni a művi keratoconus megelőzése céljából.6 Maldonado optikai kohe­renciás tomográfot alkalmazva megállapította, hogy -12,0 D feletti ametropiák kezelése esetén nagy a kockázata annak, hogy 250 pm-nál vékonyabb posztoperatív hátsó stroma vas­tagság alakuljon ki. Általában azonban LASIK után, OCT-vel vizsgálva, a mikrokeratomok vékonyabb lebenyt képeznek a megadottnál, ezért a legtöbb esetben a 250 pm vastag rezi­­duális stromaágy tartható.6 Bechmann az optikai koherenci­ás tomográfot (OCT) és a standard ultrahangos pachymetria mérési pontosságát hasonlította össze. Megállapította, hogy OCT-vel a centrális corneavastagság 530±32 pm volt, ezzel szemben az ultrahangos módszerrel értékelve 581 ±32 pm. Amennyiben 0,988-as korrekciós faktort alkalmaznak, az OCT és az ultrahangos pachymetriás értékek jól korrelál­tak egymással.1 Yaylali és munkacsoportja az Orbscan és az ultrahangos pachymetriás értékek korrelációját hasonlította össze és megállapították, hogy az Orbscan mérések 23-28 pm-rel nagyobb corneavastagságot mértek, mint az ultra­hangos módszer.18 Módis a kontakt és non-kontakt spekulár mikroszkópiás és az ultrahangos szaruhártya-vastagságmérést hasonlította össze és megállapította, hogy bár a vizsgált mű­szerek megbízhatóan meghatározták a szaruhártya-vastagsá­got, azonban a mért értékek különbözősége miatt ezek nem cserélhetők fel egymással.7 Fakhry egy közleményében az ultrahangos pachymetria és az Orbscan II. készülék mérési pontosságát hasonlította össze PRK- és LASIK-műtéteket kö­vetően. A szerző megállapította, hogy normális sebgyógyulási viszonyok esetén PRK után és LASIK-ot követően, a meg-A PREOPERATÍV SZARUHÁRTYA-VASTAGSÁG ÉS A POSZTOPERATÍV REGRESSZIÓ ÖSSZEFÜGGÉSE...

Next

/
Thumbnails
Contents