Szemészet, 2003 (140. évfolyam, 1-4. szám)
2003-12-01 / 4. szám
Szemészet 140. évfolyam (2003) 245 Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar I. sz■ Szemészeti Klinikájának (igazgató: Süveges Ildikó egyetemi tanár) közleménye Elektrofiziológiai vizsgálatok retinopathia diabetica lézerkezelése kapcsán Imre László, Papp András, Süveges Ildikó Célkitűzés: A diabeteses retinopathia miatt végzett panretinalis argonlézeres kezelés során kialakuló elektrofiziológiai eltérések vizsgálata. Módszerek: 10 beteg 15 szemén történt ERG-vizsgálat lézerkezelés előtt, a kezelés befejezése után és 6 héttel később. Eredmények: A kezelés előtti elektrofiziológiai eltérések a diabeteses retinopathia által okozott funkciókárosodás mértékét tükrözik. A kezelések után közvetlenül az ERG-hullámok látenciáinak növekedése és az amplitúdók szignifikáns csökkenése volt észlelhető. Az utolsó vizsgálatkor a látencia megnyúlása csökkent, az amplitúdók kismértékben emelkedtek, de a kiindulási értékeket nem érték el. A lézerkezelés paramétereivel legszorosabban a scotopicus ERG változásai korreláltak. Következtetések: Az ERG-változások panretinalis lézerkezelés kapcsán valószínűleg a vér-retina gát lézerkezelés miatti átmeneti károsodását tükrözik és elsősorban a pálcikafunkciót érintik. Úgy tűnik, hogy a lézerkezelést követő ERG-károsodások a kezelt terület nagyságától kevésbé függenek. Kulcsszavak: diabeteses retinopathia, lézer, elektroretinográfia, VEP Electrophysiological investigations following laser photocoagulation in diabetic retinopathy Aim: To investigate the electrophysiological changes found in diabetic eyes following treatment with panretinal argon laser photocoagulation. Method: Electroretinogram (ERG) examinations were performed on 15 eyes of 10 patients before treatment, immediately after treatment, and 6 weeks after laser photocoagulation. Results: The pretreatment ERG abnormalities reflected the degree of functional damage caused by the diabetic retinopathy. Directly after treatment, an increase in latency times and a significant reduction of the amplitudes of the ERG waves were observed. At the final examination the degree of latency-time increase had diminished and the ERG amplitudes had slightly increased, but they did not reach the pretreatment values. The scotopic ERG alterations were those most closely correlated with the parameters of the laser treatment. Conclusions: The alterations in the ERG of laser-treated diabetic eyes probably reflect the transitional damage to the blood-retina barrier and the impaired rod function. It appears that the degree of post-treatment ERG deterioration is not strongly dependent on the size of the treated area. Key words: diabetic retinopathy, laser photocoagulation, electroretinography, VEP A diabeteses retinopathia miatt végzett panretinalis argonlézeres photocoagulatio napjainkban gyakori, rutinszerű beavatkozás. A betegség megfelelő stádiumában alkalmazva előnyei dominálnak hátrányai, illetve mellékhatásai mellett, melyek közül kiemelendő a kontrasztérzékenység csökkenése, a színlátászavarok és a látótér szűkülete.7 A kezelés hatásmechanizmusa elég jól ismert, de a destruktív lézerkezelést követően fellépő funkcionális változásokról kevesebbet tudunk. A jelen prospektiv tanulmányunkban a lézerkezelés hatására fellépő elektrofiziológiai változásokat vizsgáltuk, amelyek a pálcika-csap fotoreceptorréteg működéséről adnak információt. Betegek és módszerek Vizsgálatainkat előzetes felvilágosítás és írásbeli beleegyezés után 10 diabeteses beteg 15 szemén végeztük. Betegeink között 5 nő és 5 férfi volt. Átlagéletkoruk 55 (42-66) év, a diabetes fennállásának átlagos időtartama 13,3±10 év (átlag±SD) volt. A diabeteses retinopathia stádiumbeosztásához az Airlie-House-klasszifikációt használtuk. A vizsgálatok kezdetekor 6 szemben súlyos, nem proliferativ retinopathiát, 9 szemben proliferativ retinopathiát észleltünk. Kilenc beteg 2-es típusú, 1 beteg pedig 1-es típusú diabetesben szenvedett. A vizsgálatba csak olyan betegeket válogattunk be, akiknél klinikailag szignifikáns diabeteses maculopathia nem állt fenn. Panretinalis lézerkezelés előtt rutinszerű fluoreszcein angiográfiát nem végeztünk. Az irodalom szerint ez csak azon esetekben indokolt, ahol felmerül esetleges ischaemiás maculopathia gyanúja.1 A legjobb szemüveggel korrigált távoli látóélesség meghatározása után a macula és a látóideg működését sakktábla mintaváltásos látókérgi kiváltott válaszok (VEP) segítségével ítéltük meg. A vizsgálatot 5 Г beesési szögű minta-Imre László: Elektrofiziológiai vizsgálatok retinopathia diabetica lézerkezelése kapcsán
