Szemészet, 2003 (140. évfolyam, 1-4. szám)
2003-12-01 / 4. szám
140. évfolyam (2003) 243 3. ábra. A jósolhatóság (±1,0 D-án belüli refrakciós tartomány) PRK és LASEK után □ PRK Ш LASEK * 100 80 60 40 20 0 4. ábra. A legjobb korrigált látóélesség változás (biztonság) PRK és LASEK után 1 tizeddel 1 tizeddel 2 tizeddel A refraktív kezelések az Asclepion Meditec MEL 70G.Scan repülőpont-technikás excimer lézerkészülékkel történtek. A készülék 250/cm2 energiával, 38 Hz-es frekvenciával működött, a lézersugár átmérője 1,8 mm volt. A kezelések során aktív szemkövető rendszert alkalmaztunk. A refraktív kezelések elvégzése után a pácienseket a következő napon, 5 nap múlva, majd 1 hónap, 3 hónap és 6 hónap elteltével ellenőriztük (korrigálatlan és legjobb korrigált látóélesség, refrakció, szaruhártya-vastagság, topográfia, intraocularis szemnyomás). A követési idő mindkét csoportban 6 hónap volt. Eredmények A posztoperatív átlagos korrigálatlan látóélesség az 1. csoportban 0,94±0,02, a 2. csoportban 0,92±0,02 volt (/. ábra). A legjobb korrigált látóélesség eléréséhez szükséges korrekció átlagértéke -0,12±0,02 D (SE) volt az 1. csoportban, míg -0,14±0,02 D (SE) volt a 2. csoportban (2. ábra). Mindkét csoportban a szemek 100%-a ±1,0 D-ás refrakciós tartományon belülre került, az 1. csoportban a szemek 83,3%-a (25/ 30), a 2. csoportban a szemek 80,0%-a (24/30) került ±0,5 D-ás refrakciós tartományon belülre (3. ábra). Az 1. csoportban a legjobb korrigált Iátóélesség a szemek 10%-ában (3/30) növekedett egy tizeddel, 3,3%-ában (1/30) két vagy több tizeddel. A 2. csoportban a szemek 13,3%-ában (4/30) növekedett egy tizeddel, kettő vagy több tizedet meghaladó javulást egy szem vonatkozásában sem tapasztaltunk. Az 1. csoportban a legjobb korrigált látóélesség egyetlen szem esetében sem romlott, a 2. csoportban 3,3%-ban (1/30) fordult elő, hogy a legjobb korrigált visus egy tizeddel romlott (4. ábra). A réslámpás vizsgálat normál sebgyógyulást mutatott minden szem esetében, az 1. csoportban az átlagos homály mértéke 0. 44 volt; a 2. csoportban 0,32 volt a Hanna-szerinti skálabeosztás alapján;3 1,5-es fokozatot meghaladó stromahomály egyik kezelési csoportban sem fordult elő. A statisztikai összehasonlítás során a posztoperatív korrekció, a korrigálatlan látóélesség, a biztonság és a jósolhatóság vonatkozásában a két csoport között nem volt statisztikailag szignifikáns a különbség. Megbeszélés Az eredmények alapján mindkét műtéti technikát hatásosnak, hatékonynak és biztonságosnak találtuk. A preoperatív értékekben a két csoport között nem volt lényeges különbség, a két csoport hasonló korcsoportba tartozó emberekből állt, a szférikus ekvivalens dioptria vonatkozásában sem volt statisztikailag szignifikáns különbség az 1. és 2. csoport között. A posztoperatív eredmények között sem találtunk statisztikailag szignifikáns különbséget sem a hatásosságot, sem a jósolhatóságot, sem a biztonságot tekintve. A PRK-t követően a legjobb korrigált látóélesség két tizeddel vagy nagyobb mértékben történő javulása gyakoribb volt, mint LASEK után, és PRK után egyetlen szemnél sem csökkent a legjobb korrigált látóélesség értéke. LASEK után ezzel szemben valamivel kisebb volt a kialakuló subepithelialis homályok átlagértéke, ami alátámasztja azt a feltevést, hogy a sebgyógyulási válaszreakciók aktiválódása enyhébb mértékű LASEK-beavatkozást követően. A subepithelialis homályok klinikai súlyosságára vonatkozóan3 nem találtunk irodalmi adatot a PRK és a LASEK összehasonlítására. Az irodalomban arról folyik vita, hogy a hullámfronttechnológia legújabb diagnosztikai és terápiás vívmányainak alkalmazása mellett melyik refraktív sebészeti műtéti technika (PRK, LASIK, LASEK) biztosítja a legjobb eredményeket. Számos szerző véleménye megegyezik abban, hogy a LASEK-kel jobb eredmények érhetők el, mint LASIK-kal,1'5'10 és saját eredményeinkhez hasonlóan a LASEK eredményei lényegében azonosak a PRK-műtéti technikával elérhető eredményekkel.6 Krueger szerint a LASIK-műtét valamivel több magasabb rendű aberrációt kreál, mint akár a PRK, akár a LASEK.4 Eredményeinket összefoglalva, mindkét technika kiemelkedő refrakciós eredményeket biztosított, az eredmények tekintetében nem találtunk lényeges különbséget a két módszer között, a LASEK előnyét (kisebb mértékű subepithelialis homály) elsősorban a nagyobb dioptriaértékű myopiás (-6,0 D felett) refraktív kezelések során tartjuk érdemesnek kihasználni. Köszönetnyilvánítás A közlemény az OTKA T037452 sz. pályázat támogatásával készült. A FOTOREFRAKTÍV KERATECTOMIA (PRK) ÉS A LASER INTRAEPITHELIALIS KERATOMILEUSIS (LASEK) EREDMÉNYEI...
