Szemészet, 2003 (140. évfolyam, 1-4. szám)
2003-12-01 / 4. szám
234 Szemészet 1. táblázat. Recidiváló corneaerózió miatt fototerápiás keratectomiával kezelt betegeink Kezelt betegek száma Kezelt szemek száma Kezelések száma (újrakezelésekkel) Egyoldali kezelések száma Kétoldali kezelések száma Életkor Nemek aránya Anamnézisben cornea-trauma Elülső bazálmembrán disztrólia Eróziós panaszok (recidívák) száma a PTK-kezelés előtt Követési idő 199 203 214 195 4 39,58± 14,08 év 116 nő / 86 férfi 121 betegnél 92 betegnél 4,21 ±1.32 alkalom/beteg 11.04±3,82 hónap RCE területének fiziológiás behámosodása és a hámréteg tartós megtapadása. Az irodalomban számos retrospektív tanulmány jelent meg a PTK eredményességéről RCE kezelésében.1 ■2'3'7’W’11 •14‘ I7.i8.20 Közleményünkben beszámolunk a Semmelweis Egyetem I. sz. Szemészeti Klinikáján 8 év alatt 199 beteg 203 szemén RCE miatt végzett 214 PTK-kezelés eredményeiről. A vizsgálat mind időtartamát, mind a betegek számát illetően a legátfogóbb az e témával foglalkozó irodalmat áttekintve. Betegek és módszerek 1994. január és 2001. december között az I. sz. Szemészeti Klinikán 199 beteg 203 szemén történt PTK-kezelés RCE miatt (1. táblázat). A betegek életkora átlagosan 39,58±14,08 év volt, a legfiatalabb 6, a legidősebb 76 éves volt. Betegeink nem szerinti megoszlása: 83 férfi és 116 nő. 121 beteg számolt be előzetes szaruhártya-sérülésről (papír, pálmalevél, köröm, tű, faág, szempilla-spirál, kontaktlencse stb.) és 92 betegnél lehetett a réslámpás vizsgálattal laza hámot, microcystákat, körülírt hámmegvastagodást megfigyelni, mely az elülső bazálmembrán kóros voltára utalt. Valamennyi betegünk excimer lézeres kezelését megelőzte egyéb, hagyományos RCE-ellenes terápiás próbálkozás (nedvesítő cseppek, kenőcs, terápiás kontaktlencse), azonban az eróziós panaszok átlagosan 4,21 ± 1,32 alkalommal kiújultak. Betegeinknél részletes szemészeti vizsgálatra került sor a PTK-kezelés előtt, így szubjektív és objektív fénytörés-megállapítás, látásélesség-vizsgálat korrekció nélkül és korrekcióval, réslámpás vizsgálat, a szaruhártya fluoreszceines festése, szükség szerint a szemfenék vizsgálata. Betegeink egy részénél cornea-topográfiás vizsgálatot is végeztünk. Kontrollvizsgálat a kezelést követő napon, majd a teljes behámosodásig másnaponta. ezután egy, három, illetve az esetek többségében hat hónap múlva volt. A PTK-kezeléshez 1994 és 1999 között az Aesculap Meditec MEL 60-as, majd 1999 és 2001 között MEL 70G-scaires excimer lézerkészüléket használtunk. A kezeléseket kétféle módon végeztük: scan, illetve spot formában, illetve a kettő kombinálásával, a szaruhártya-folyamat kiterjedésétől függően (2. táblázat). A kezeléseket helyi érzéstelenítésben végeztük. A szaruhártyahámot mechanikusan eltávolítottuk. A felszín egyenletessé tételéhez hígított metilcellulózt használtunk. Kezelés után a betegek antibiotikum (brulamycin) és nem-szteroid (diclofenac) cseppeket kaptak, és szemük legalább egy napig kötés alatt volt. A műtét után feljegyeztük a hámosodás idejét. A teljes behámosodásig antibiotikumot és nedvesítő műkönny-készítményt (Viscosa szemcsepp) alkalmaztunk. Az PTK-kezelések 41,59%-a csak spot (89 kezelés), 24,77%-a scan (53 kezelés) és 33,64%-a kombinált mód-1. ábra. Erosio recidivans corneae képe PTK-kezelés előtt recidiva 2. ábra. PTK-kezelés utáni Popper Mónika
