Szemészet, 2003 (140. évfolyam, 1-4. szám)

2003-09-01 / 3. szám

Szemészet 194 * ё 1. ábra. A kiszakadt, szennyezett bulbus, amelyet a sérülést követően találtak meg 2. ábra. Az 1. ábrán látható bulbus megtisztítása után felismerhetők a külső szemizmok és a látóideghüvely mus révén nagy nyomású vízsugár is okozhat traumás enuc­­leatiót.1 Beszámoltak olyan autoagresszív cselekedetről is, amelyben a beteg saját ujjaival távolította el szemgolyóját.7 Azokat az eseteket, amelyekben az összes külső szem­izom, valamint a látóideg is elszakad, és a szemgolyó el­hagyja a szemüreget, avulsio bulbi totálisnak nevezzük. Részleges avulsio bulbi esetén csak a látóideg szakad el, ezt általában evulsio nervi opticiként említik.6 A látóideg szakadása különböző helyeken következhet be. A szemgo­lyó hátsó falának magasságában létrejövő szakadást evulsio nervi optici anteriornak, míg hátrább, az orbitacsúcs szint­jében bekövetkező szakadást evulsio nervi optici posterior­­nak nevezik.4 8 Abban az esetben, ha a mechanikus sérülés eléri a chiasma rostjait, a másik szemen is látótér-károsodás léphet fel.2-5 Betegünk szemgolyójának kiszakadását az orbita medialis fala és a szemgolyó közt sagittalis irányban behatoló - az orbita csontos falát és a bulbust is megkímélő - hegyes fa­szilánk okozta. A behatolás helyének megfelelően találtuk a legrövidebb izomcsonkot (m. rectus medialis, 7 mm). A látóideg hüvelye csaknem teljes hosszában a bulbuson ma­radt, míg a látóideg a bulbus hátsó falának magasságában szakadt el. Ennek köszönhetően az ellenoldali szem látótere teljes maradt. A traumás avulsio bulbi ritka klinikai kórkép, különösen izolált formában, az arckoponya és az orbita csontos falá­nak sérülése nélkül. Mind a részleges, mind a teljes avulsio azonos oldali vakságot okoz. Nem szabad azonban meg­feledkezni arról, hogy egyoldali sérülés esetén a chiasma körüli rostok esetleges sérülése miatt a másik szem látótere is károsodhat. Irodalom 1. DeAngelis D.D., Oestreicher J.H.: Traumatic enucleation from a high­­pressure water jet. Arch Ophthalmol 1999; 117: 127-128. 2. Conberg D.: Evulsio nervi optici posterior. Klinische Monatsbhtter für Augenheilkunde 1963; 142: 573-577. 3. Heinrich M., Engels Th.: Avulsio bulbi. Klin Mbl Augenheilk 1979; 175: 110-113. 4. Hidasi V, Kolozsvári L, Rigó Gy.: Evulsio nervi optici. Szemészet 1990; 126: 178-181. 5. Kleinert H.: Avulsio bulbi mit temporaler Hemianopsie des anderen Auges. Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde 1951; 131: 823- 827. 6. Kovács M.: Emulsio ervi optici anterior egy esete. Szemészet 1971; 108: 233-236. 7. Kraus H.R., Yee R.D., Foos R.Y.: Autoenucleation. Surv Ophthalmol 1984; 29: 179-187. 8. Lang G.K., Bialasiewicz A.A., Röhr W.D.: Beidseitige traumatische Avulsio bulbi. Klin Mbl Augenheilk 1991; 198: 1112-1116. 9. Nagy Z.Zs., Varga E.: Traumás eredetű emulsio nervi optici posterior és anterior egy-egy esete. Szemészet 1993; 130: 237-241. A szerző levelezési címe: Dr. Gyetvai Tamás Szegedi Tudományegyetem, Szemészeti Klinika 6720 Szeged, Korányi fasor 10-11.

Next

/
Thumbnails
Contents