Szemészet, 2003 (140. évfolyam, 1-4. szám)

2003-09-01 / 3. szám

140. évfolyam (2003)

pathia myopica 6, diabetes mellitushoz társuló másodlagos glaucoma 9.

Megbeszélés

Világviszonylatban mintegy 70 millió ember szenved glaucomában, közel 10%-uk vak, ez az arány a vakság második leggyakoribb okává teszi a glaucomát.5 Eredményeink alapján a glaucoma Csongrád megyében is a vakság második leggyakoribb oka. Az 1980-as Tolna megyei felméréshez képest a vakság aránya Csongrád megyében 45,8%-kai magasabb, ami azt jelzi, hogy a zöld hályog jelentős és növekedő közegészségügyi, szociális és gazdasági probléma.10 Ezt a gondot szűrővizsgálatok, rendszeres betegoktatás és mobil vizsgáló-felszerelések működtetése segíthet csökkenteni. Nem csak az elsődleges, vagyis fő okként szereplő glaucoma következményei, hanem a másodlagos zöld hályog is nagy figyelmet érdemel. Az érbetegségek és diabetes mellitus okozta neovascularisatiós glaucomából származó vakság az alapbetegség gondos kezelésével bizonyára befolyásolható lenne, különösen azért, mert a diabeteses betegek számának nagyarányú növekedése várható.6 Ezzel valószínűleg a statisztikában jelentős szerepet játszó cukorbetegség egyéb szemészeti komplikációi is csökkenthetők lennének.

A krónikus szemészeti betegek gondozása jelentős anyagi terhet ró az egészségügyre. Feltétlenül indokoltnak látszik a cukorbetegek szemészeti szűréséhez és gondozásához szükséges erőforrások felméréséhez hasonló tanulmány3 elkészítése a glaucomáról is.

Arra is szükség lenne, hogy különböző ellátási modellek segítségével kipróbáljuk, hogy a beteggondozás mely pontján célszerű beavatkozni, hogy a ráfordított pénzösszeg és a várható előnyök aránya kedvező legyen. Elképzelhető például, hogy a teljes lakosság szűrése nem megoldható, de a már gondozásba vett betegek fokozott ellenőrzése, a szükségessé váló beavatkozások időben történő elvégzése már kifizetődő és kifizethető.

Németh és Süveges a Vision 2020-ról szóló cikkükben8 hangsúlyozták a glaucoma és más szembetegségek által okozott vakság hazai statisztikai adatainak hiányát. Vizsgálatunk bár rövid időszakot ölel fel, kisszámú beteggel, a

191

vaksegélyekből kiszűrt, sokszor hiányos adatokkal, de mindezek ellenére felhívja a figyelmet arra, hogy a glaucoma hazánkban is az egyik leggyakoribb vaksági ok. A vaksági segély 2001-es megszüntetésével hasonló felmérések végzésére ma már gyakorlatilag nincs lehetőség, hiszen a vakság elbírálása többé nem a megyei szakfőorvos hatásköre, és a dokumentáció sem feltétlenül érhető el a szemészeti rendeléseken. Emiatt az adatveszteség miatt a visszatekintő elemzések fontosak lesznek ahhoz, hogy a Vision 2020 célkitűzéseit teljesíteni tudjuk egy összehangolt és az egész országra kiterjedő program segítségével. Csak így tudjuk elérni, hogy a glaucoma okozta vakságot csökkenthessük, esetleg megelőzhessük.

Irodalom

1. Csapody /.: Látáspróbák. Medicina, Budapest, 1980; pp. 60-69.

2. Follmann R: A glaucomas beteg vizsgálata. Medicina. Budapest, 1981; pp. 32-35.

3. Haida I, Dorn K., Rúzs Cs.: Cukorbetegek szemészeti szűrésének, gondozásának, kezelésének erőforrásigénye, finanszírozása. Diabetologia Hungarica 2000; 8(1): 37-43.

4. Hod Y. Corcia Y.. Yassur Y. Geyer О.: Causes of blindness in Israel. Harefuah 2000; 138(4): 276-278, 342.

5. Quigley H.A.: Number of people with glaucoma worldwide. British Journal of Ophthalmology 1996; 80(3): 389-393.

6. Me Carty D.J., Zimmer R: Diabetes 1994 to 2010: Global estimates and projections. Bayer AG. National Diabetes Institute, Melbourne, Australia.

7. Munier A., Gunning T, Kenny D„ O’Keefe M.: Causes of blindness in the adutt population of the Republic of Ireland. British Journal of Ophthalmology 1998; 82: 630-633.

8. Németh J„ Süveges /.: Vision 2020, világméretű program az elkerülhető vakság felszámolására. Szerkesztőségi közlemény a Látás Napja alkalmából. Szemészet 2001; 138(3): 115-119.

9. Trautnar C, Haastert B„ Gianni G., Berger M.: Incidence of blindness in Southern Germany between 1990 and 1998. Diabetologia 2001; 44(2):\41-\50.

10. Vastag О.: Vaksági statisztikáink elemzése. Szemészet 1983; 120: 57-59.

11. Vision 2020: The Right to Sight: Press Release 1999 WHO.

A szerző levelezési címe: Dr. Pető Tünde Szegedi Tudományegyetem, Szemészeti Klinika 6720 Szeged, Korányi fasor 10-11.

A GLAUCOMA ARÁNYA AZ 1999-BEN ELBÍRÁLT VAKSÁGI SEGÉLYEK KÖZÖTT CSONGRÁD MEGYÉBEN