Szemészet, 2003 (140. évfolyam, 1-4. szám)
2003-09-01 / 3. szám
A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar, I. Szemészeti Klinika, Budapest (igazgató: Süveges Ildikó egyetemi tanár)1 és az Optik-Med Szemészeti Lézercentrum, Budapest (orvosigazgató: Fekete Zsolt)2 közleménye 140. évfolyam (2003) 163 Szemészet Tapasztalataink a rövidlátás laser in situ keratomileusis (LASIK) kezelésével Resch Miklós,1 Czumbel Norbert,1 Kovács Andrea,2 Nagy Zoltán Zsolt1 ! Célkitűzés: A rövidlátás korrekciójára alkalmazott laser in situ keratomileusis (LASIK) műtét eredményeinek értékelése különböző dioptriatartományok szerint. Betegek és módszer: 64 LASIK-műtétet végeztünk a következő három betegcsoportban, a szférikus ekvivalens (SE) szerint: 1. csoport (-3,0 D és -6,0 D között) n-14; 2. csoport (-6,1 D-tól -9,0 D-ig) n=32; 3. csoport (-9,1 D és -14,0 D között) n=18. A 130 pm vastag cornealebenyt a Moria CB manualis mikrokeratommal készítettük. A fénytörést változtató, a szaruhártya-stromát érő kezelések az Asclepion-Meditec MEL 70G.scan flying spot excimer lézerrel történtek. A követési idő 6 hónap. Eredmények: A preoperatív korrekció (SE) a kezelés hatására az 1. csoportban -4,46±0,93 D-ról -0,02±0,03 D-ra, a 2. csoportban -7,81±1,07 D-ról -0,82±0,72 D-ra és a 3. csoportban -11,45 D±l,93 D-ról -1,94 D±l,6 D-ra csökkent 6 hónappal a LASIK után. A legjobb korrigált látóélesség értéke a 2. csoportban 3 szemnél (9,4%), a 3. csoportban 5 szemnél (27,7%) csökkent 2 vagy több számmal, ugyanakkor a 2. csoportban 1 szemnél (3,1%), a 3. csoportban 3 szemnél (16,7%) javult 1 vagy több számmal. Szövődményként 1 esetben intraoperativ lebenyvesztés, 1 szemnél enyhe diffúz interstitialis keratitis fordult elő. Következtetések: Rövidlátó szemek esetén a LASIK-műtét minden dioptriacsoportban szignifikánsan csökkentette a preoperatív szférikus és cilindrikus korrekció értékét. A korai posztoperatív szakban a PRK-hoz képest jobb látóélességet tapasztaltunk, de a nagyfokú rövidlátók esetén számolni kell az alulkorrekció és a regresszió lehetőségével. A szövődmények a lebenykészítéssel hozhatók összefüggésbe. Kulcsszavak: LASIK, myopia, hatásosság, eredményesség, biztonságosság Experiences with the correction of myopia using Laser in situ Keratomileusis (LASIK) Aim: To evaluate the results of Laser in situ keratomileusis (LASIK) in groups of patients with myopia of different degrees of severity. Patients and methods: A total of 64 LASIK procedures were performed. Eyes were classified in three treatment groups according to the preoperative spherical equivalent (SE) refractive error, viz.: Group 1: —3.0 D to -6.0 D (n=14); Group 2: -6.1 D to -9.0 D (n=32); Group 3: -9.1 to -14.0 D (n=18). A Moria CB manual mikrokeratome was used to create the flap, which was of thickness 130 pm. Excimer laser treatment was carried out using the Asclepion-Meditec i| MEL 70 G-Scan flying-spot laser. Follow-up time was 6 months. Results: At 6 months following LASIK, the refractive correction (SE) decreased in Group 1 from the preoperative -4.46±0.93 D to -0.02±0.03 D, in Group 2 from -7.81±1.07 D to -0.82±0.72 D and in Group 3 from -11.45±1.93 D to —1.94±1.6 D. The best spectacle corrected visual acuity (BSCVA) decreased by 2 or more Snellen lines in 3 eyes (9.4%) in Group 2, and in 5 eyes (27.7%) in Group 3. BSCVA improved by 1 or more Snellen lines in one eye (3.1%) in Group 2, and in 3 eyes (16.7%) in Group 3. Complications occurred in two cases: there was one dislodged flap, and one case of diffuse interstitial keratitis. Conclusions: The LASIK procedure significantly decreased the preoperative correction (spherical and cylindrical) in each of the patient groups. More rapid visual recovery was observed, compared to PRK treatment. In highmyopia cases, some undercorrection and regression may be expected. Complications are usually connected with flap creation. Key words: LASIK, myopia, efficacy, predictability, safety A refraktív sebészet története során több módszer kifejlesztésével próbálták tökéletesíteni a fénytörési hibák korrekciós lehetőségeit. A laser in situ keratomileusis (LASIK) eljárás a kilencvenes évek első felében látott napvilágot, de története több mint ötven évvel ezelőtt kezdődött Jose Barraquer2 munkásságával. A szaruhártya külső harmadának lamelláris lemetszése után fagyasztásos köszörüléssel vékonyította el a centrális cornea stromáját, ezáltal változtatva meg a szem törőerejét. A pontatlansága miatt több évtizedre feledésbe merült módszer felelevenítésére a fotorefraktív keratectomia (PRK) korlátainak felismerése14 késztette a refraktív sebészetet. Napjainkra már - becslések szerint - évente 1,5 millió LASIK-műtétet végez-Resch Miklós: Tapasztalataink a rövidlátás laser in situ keratomileusis (LASIK) kezelésével