Szemészet, 2003 (140. évfolyam, 1-4. szám)
2003-09-01 / 3. szám
150 Szemészet 1. táblázat. A szemek csoportosítása etiológia és anatómiai lokalizáció szerint Lokalizáció/Etiológia Pars planitis Posterior uveitis Panuveitis Ismeretlen 2 Góc 1 Reumatoid arthritis Bechterew-kór -Toxocara, Toxoplasma 3 Betegek és módszer 1999. január és 2002. május között 20 krónikus intermedier, illetve hátsó uveitisben szenvedő beteg 22 szemén végeztünk vitrectomiát a Semmelweis Egyetem II. sz. Szemészeti Klinikáján. A műtéteket 3 sebész végezte. Az adatokat retrospektív módon dolgoztuk fel. A betegek (12 férfi és 8 nő) átlagos életkora 33,7 (5-82) év volt, köztük 6 (16 évnél fiatalabb) gyermek. A betegség műtétet megelőző időtartama igen tág határok: 3 hónap és 28 év között (átlagosan 41,4 hónap) változott. A műtét utáni átlagos követési idő 15,6 (2-24) hónap volt. A beavatkozás előtt minden esetben részletes kivizsgálást végeztünk a szemészeti tünetek hátterének pontos tisztázása érdekében. Ennek során általános, és specifikus immunológiai laborparaméterek; baktérium (Brucella, Borrelia, Leptospira stb.), virus (Herpesvirus, cytomegalovirus, HIV stb.) és Toxocara, Toxoplasma szerológiai vizsgálatok történtek. Ezenkívül gyulladásos góc kizárása érdekében minden betegnél végeztettünk fogászati, fül-orr-gégészeti, valamint nőgyógyászati, illetve urológiai vizsgálatot. Specifikus gyulladásos betegség felderítésére mellkas-röntgen, esetlegesen szérum angiotenzin-konvertáz enzim vizsgálat történt. Reumatológiai megbetegedés gyanúja esetén az immunológiai laboratóriumi paraméterek meghatározása mellett kiegészítő speciális röntgenfelvételek készültek (betekintő sacroiliacalis felvétel stb.), és egyes esetekben HLA-tipizálást végeztünk. Betegeink mind az uveitis ana-3 1 2 1 3 1 2 3 tómiai lokalizációját, mind etiológiáját tekintve igen nagy változatosságot mutattak (1. táblázat). A preoperatív kivizsgálás részeként tiszta törőközegek esetén a macula elváltozásainak pontos ábrázolása céljából fluoreszcein angiográfiát, borús törőközegek, illetve retinaleválás esetén pedig ultrahangvizsgálatot végeztünk. A sebészeti beavatkozást igyekeztünk gyulladásmentes időszakban (minimum 2 hónapos aktivitásmentes periódus) végezni. Közvetlenül a műtét előtt általános szteroidkezelést nem alkalmaztunk. A műtét során a standard 3 kapus pars plana vitrectomiát szükség esetén phacoemulsificatióval és hátsó csarnoki műlencse beültetésével, exocryopexiával, illetve endolézeres kezeléssel, valamint extra- (cerclage) vagy intraocularis tamponád (gáz, szilikonolaj) alkalmazásával egészítettük ki (2. táblázat). Műlencse beültetésekor minden esetben összehajtható hidrofób akryl lencsét (Acrysof MA60 Alcon) használtunk. A műtét során üvegtesti mintavételt nem végeztünk. Az esetek elemzése során megvizsgáltuk, mely okok vezettek a vitrectomia indikációjához, milyen intra-, illetve posztoperatív komplikációk léptek fel. A betegek legjobb korrigált látásélességét (Snellen-táblával 5 méterről vizsgálva) a műtét előtt, után és az utolsó kontroll alkalmával rögzítettük. A látásélesség változásán kívül a gyulladásos aktivitás megítélésére lejegyeztük a pre- és posztoperatív gyulladásos epizódok számát és a terápiás szükséglet változásait. szteroid antibiotikum methotrexát NSAID ] preop. szisztémás terápia postop. szisztémás terápia 1. ábra. A terápiás szükséglet változásai Ecsedy Mónika
