Szemészet, 2003 (140. évfolyam, 1-4. szám)
2003-09-01 / 3. szám
144 Szemészet 1. ábra. A membrana limitans interna ICG-vel történő megfestése és a maculorhexis lépései (videofelvétel) gében teljessé válik anélkül, hogy panaszt okozna. Egyes anatómiai variációk növelik a maculalyuk kialakulásának rizikóját. A foveola széléhez szorosan tapadó hátsó üvegtesti határhártya a szem mozgása következtében antero-posterior tractiót okoz, mely tartós fennállás esetén foveolaris schisishez (cisztaképződés), leváláshoz, majd lyuk kialakulásához vezet.9 A fenti mechanizmus révén létrejött lyuk kiszélesedését tangenciális tractio is okozhatja, melyet az ILM felszínén található és proliferáló myofibroblastok és gliasejtek feltételezett tractiója okoz.5 Az első sikeres műtétekről maculalyuk eseteiben Kelly és mtsai számoltak be 1991-ben.12 Azóta számos szerző számolt be műtéti eredményeiről. A műtéti eredmények a műtéti technika fejlődésével párhuzamosan javultak. Jelenleg leginkább alkalmazott műtéti módszer szerint a pars plana vitrectomia során szükséges és elengedhetetlen a hátsó üvegtesti határhártya leválasztása, folyadék-gáz csere és expandáló gáz implantációja, valamint a beteg pozicionálása. Megoszlanak a vélemények, hogy a lyuk elzárásához szükséges-e valamilyen segédanyag (vér-szérum, vérlemezke-koncentráció, rekombináns szöveti plazminogénaktivátor stb), illetve szükséges-e a membrana limitans interna eltávolítása. Egyes szerzők 58-100% anatómiai gyógyulást közöltek a membrana limitans interna eltávolítása nélkül,19 más szerzők viszont 91-100%-os anatómiai gyógyulásról számoltak be ILM-eltávolítással kombinált vitrectomia elvégzése után,3,413,15 Célunk volt az elmúlt 5 évben maculalyuk miatt végzett műtétek elemzése, s az ezzel kapcsolatos tapasztalatok közreadása, mivel hazai szerzők eddig nem közöltek eredményeket magyar folyóiratokban ebben a témakörben. Betegek és módszer A Semmelweis Egyetem II. sz. Szemészeti Klinikáján 1996. november 1. és 2001. december 31. között 101 beteg (75 nő és 26 férfi) 108 szemén végeztünk II.-IV. stádiumú idiopathiás maculalyuk miatt műtétet A betegek átlagéletkora 72 év (47-84). A diagnózis felállításában jelentős szerepe volt a fundus biomikroszkópiának és a Watzke-Allen-féle csíkpróbának:20 a résfény keskeny nyalábjának maculára vetítése során a beteg megfigyelte a fénynyaláb torzulását, elszakadását. Ez a vizsgálat egyúttal lehetőséget biztosított a stádiumbeosztásra is. Ezzel a módszerrel a műtétre került betegek között 28 szemen észleltünk II. stádiumot, 59 szemen III. stádiumot és 21 szemen IV. stádiumú esetet. A preoperatív visus 2 mou és 5/7 közötti változott, amelyhez rendszerint torzlátás társult. A panaszok fennállási ideje 1,5 hónaptól 4 évig terjedt, átlagosan 20 hónap volt, azonban a betegek egy része nem tudott pontos időt meghatározni, mikor kezdődtek panaszai, sok esetben véletlenül vették észre látászavarukat. A műtétet követően a megfigyelési idő minimum fél év volt. Műtét előtt és után a következő vizsgálatokat végeztük: a legjobban korrigált látásélesség meghatározása, a szemfenék biomikroszkópos vizsgálata, Watzke-Allen-féle csíkpróba, fotódokumentáció, egyes esetekben komputeres látótérvizsgálat, 2000 januárjától multifokális elektroretinográfiás (mfERG) vizsgálat, 2001 decemberétől OCT-vizsgálat. Műtéti módszerünk lépesei a következők voltak: a pars 1. táblázat. A maculalyuk stádium szerinti beosztása Gass szerint * II. III. IV. I/a. stádium Az üvegtesti határhártya korai kontrakciója I/b. stádium Foveában pseudocysta kialakulása II. stádium Az üvegtesti tractio okozta szakadás a pseudocysta felszínén (lyukképződés) III. stádium A lyuk tangenciális tractio okozta kiszélesedése, (pseudooperculum az üvegtesti határhártyán) IV. stádium Hátsó üvegtesti határhártya leválása, teljes vastagságú lyuk felhányt szélekkel 2. táblázat. Anatómiai eredmények a műtét után 3. táblázat. Funkcionális eredmények a műtét után Lyuk állapota Zárt Nyitott Összesen műtét után 91(84,3%) 17(15,7%) 108 (100%) Látásélesség Javult Változatlan Rosszabb 89 (82,4%) 15 (13,8%) 4 (3,7%) Ferencz Mária
