Szemészet, 2003 (140. évfolyam, 1-4. szám)

2003-06-01 / 2. szám

140. évfolyam (2003) 139 Jövőre 100 éves a Magyar Szemorvostársaság Az 1904-ben alakult Magyar Szemorvostársaság jövőre lesz száz éves. Ezt a kerek évfordulót jubileumi kongresszus kereté­ben 2004. június 3-5. között fogjuk megünnepelni a nagy eseményhez méltó környezetben, a Magyar Tudományos Akadé­mián. A kongresszuson felelevenítjük a magyar szemészet múltját, és kitekintünk a jövőbe is. A kongresszusra meghívtuk Társaságunk tiszteletbeli tagjait, továbbá kiállítást is tervezünk a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban. A kongresszus és a kiállítás sikere érdekében számítunk a kollégák aktív együttműködésére és szíves segítségére. A Magyar Szemorvostársaság elnöksége nevében ezúton kérjük hazai és külföldön élő szemész kollégáinkat, hogy a Társaság megalakulásának 100 éves jubileumával vagy a magyar szemészek működésével kapcsolatos, általuk értékesnek ítélt képi, szöveges vagy tárgyi dokumentációt, régi műszereket, optikai eszközöket szíveskedjenek jelezni Dr. Németh Já­nos főtitkárnak szóban, levélben vagy emailben. Szíves felajánlási szándékukat szeptember végéig köszönettel várjuk. A jelzések alapján tudjuk beilleszteni a felajánlott anyagokat a kiállítás, illetve a kongresszus programjába, és helyet adni a kiállításon vagy kongresszusi bemutatás keretében. Az ősz folyamán rendelkezésre bocsátandó anyagokat a kiállítást rende­ző Semmelweis Orvostörténeti Múzeumba juttatjuk el, ahol 2004-ben a jubileumi kongresszus alkalmából szándékozunk a kiállítást ünnepélyesen megnyitni a Magyar Szemorvostársaság ünneplő közösségének jelenlétében. A beküldött anyagokat és azok tulajdonosainak nevét tételesen nyilvántartjuk, és a kiállítás után az anyagokat visszaszolgáltatjuk. Budapest, 2003. június 25. Prof. Dr. Hatvani István Prof. Dr. Németh János elnök főtitkár Bejelentési cím: Prof. dr. Németh János Semmelweis Egyetem, I. Szemészeti Klinika, 1083 Budapest, Tömő u. 25-29. Telefon: (30) 952-3310, Fax: (1) 303-8974, E-mail: nj@szeml.sote.hu Dr. Ágoston Irén 1924-2003 Életének 79. évében, 2003. június 23-án szerettei körében Dunakeszin csendesen elhunyt Dr. Ágoston Irén, a Pécsi Szemészeti Klinika nyugdíjas adjunctusa. 1924. január 6-án született Mórágyon, egy kis faluban Tolna megyében, a délvidéki származású Ágoston József és az osztrák-len­gyel Maria Zaluska második gyermekeként. Szülőhelyévé véletlenül vált a kis falu, mert a család Bábonyba tartott, ahová az édesapát állomásfőnökké nevezték ki. Ugyanez a véletlen alakította úgy, hogy mivel Mórágyon katolikus templom nem volt, Szálkára vitték keresztelni, és keresztanyja Kodály Zoltán későbbi második feleségének nagyanyja lett. Bábonyban, ahol 13 éves koráig nevelkedett, a Rudnay családdal került kapcsolatba. A nemcsak kiváló memóriájú, de jó zenei érzékkel is megáldott kislányt, egyik Rudnay rokonsághoz tartozó visszavonult művész, hegedülni és zongorázni tanította. Hamar bekapcsolódott a környékbeli öntevékeny zenei életbe. Rudnay Gyula a festő, ekkoriban szinte minden nyarát a faluban töltötte és Ágoston Irénke a szülőkkel együtt gyakori vendég volt a háznál. A közös vacsorák, esti beszélgetések, egész napos kirándulások maradandó élményt jelentettek számára. A szülők a Pécsre költözés mellett döntöttek, hogy két jó képességű gyermekük képzését megfelelően tudják biztosítani. Bátyja ekkor került a jogi egye­temre, mindig kitűnő tanulmányi eredményű Irénke pedig a „Miasszonyunk” Női Rend Pécsi rk. Szent Erzsébet Leánygimnáziumba, ahol 1942-ben kitűnő eredménnyel érettségizett. Orvosi tanulmányait 1942-ben kezdte meg a m.kir.Erzsébet Tudományegyetem Orvos­­tudományi karán. Orvostudományi tanulmányai során a végbizonyítvány megszerzéséig minden vizsgatárgyból kitűnő érdemjegyet, igen szorgalmas, kitűnően szorgalmas minősítést kapott. 1944-1947 között díjtalan gyakornokként, illetve demonstrátorként az Anatómiai Intézetben dolgozott. 1948. június 26-án „Sub laura almae matris” népköztársasági gyűrűs doktorrá avatták. Kormánygyűrűjét szem­orvos unokájára bízta megőrzésre. Orvosi tevékenységét 1948-tól kezdve egészen nyugdíjba vonulásáig megszakítás nélkül a pécsi Szemészeti Klinikán folytatta Boros Béla professzorsága idején. Szemészeti szakvizsgát 1953-ban szerzett. 1964-ben adjunctusi kinevezést kapott. Több minisztériumi, ill. kormánykitüntetés birtokosa. Klinikai tudományos érdeklődési köre elsősorban a szemészeti allergológia területe volt. Ennek során meghatározta a szem egyes szöveteinek össz-és szabadhisztamin tartalmát, valamint a szem szöveteiben lévő hízósejt és hisztamin-tar­­talom közötti összefüggését. Az avascularis cornea anaphylaxias reakciójában a hisztamin feltételezett szerepével valamint az UV-sugár hatására létrejövő ophthalmia electrica pathomechanizmusával foglalkozott a Jancsó-féle festéktárolás alkalmazásával. A feltételezetten allergiás eredetű Posner-Schlossmann szindrómában kimutatta a Parrot-féle hisztamin-pexis csökkenését, ami a kórkép allergiás eredetét támasztja alá. Dolgozatainak száma 18. A klinika kórszövettani laboratóriumát nagy hozzáértéssel vezette. Kiváló orvosként megértő gondoskodással bánt a rábízott betegekkel. Évtizedeken keresztül vezette a MÁV szakrendelő szemészeti ambulanciáját is. Az „Új Magyar Lexikon” több ezer szemészeti szócikkét Boros Béla felkérésére rendkívül gondossággal és körültekintéssel állította össze. Személyében a Pécsi Szemészeti Klinika nagy felkészültségű, alapos és lelkiismeretes munkatársát veszítette el, aki több gene­ráció szemorvosképzésében aktívan vett részt. Gyászolják 4 gyermeke, 11 unokája, széleskörű rokonsága, a Szemészeti Klinika dolgozói, szemorvos veje és szemorvos rezidens unokája. Emlékét kegyelettel megőrizzük.

Next

/
Thumbnails
Contents