Szemészet, 2003 (140. évfolyam, 1-4. szám)
2003-06-01 / 2. szám
102 ■I Szemészet 1. ábra. Sérülés után 7 hónappal a hátsó póluson a retina feszülésmentesen az alapján van sebajkakon szennyezettséggel. Az elülső csarnokban vérzés volt, az irisgyöknél 10 óránál kerek szakadás. A mélyebb részek az üvegtesti vérzés miatt nem voltak vizsgálhatóak. A primer sebellátás során leoltás is készült, kórokozó nem tenyészett ki. A beteg tetanusinjekciót és lokális, valamint szisztémás antibiotikum-kezelést kapott. Röntgenfelvételén fémintenzitású idegentest látszódott a szem belsejében. A CT-vizsgálat is alátámasztotta a 2x1 mines idegentest jelenlétét a bulbus dorsalis részén, közel a bulbus hátsó felszínéhez. Másnapra hypopyon keletkezett. Bár látása átmenetileg 0,04-0,07-re kitisztult, a gyulladás fokozódásával ismét fényérzésre romlott. A B-módű ultrahangvizsgálat mérsékelten infiltrált üvegtesti teret, kissé megvastagodott chorioideát detektált. A sérülést követő harmadik napon altatásban pars plana vitrectomiát végeztünk, a hátsó üvegtesti felszínt leválasztottuk, a nem mágnesezhető idegentestet csipesszel eltávolítottuk a pars planán keresztül. A műtét elején az üvegtesti térből leoltás történt, melyből kórokozó nem tenyészett ki. A műtét során pars plana infúzión keresztül gentamicinszulfátot adagoltunk. Mivel az idegentest retinalis léziót okozott a nagyérárkádon kívül 10 óránál, profilaktikus lézeres photocoagulatióra került sor. A retina oedemás, az erek elzártak voltak a réz idegentest közelében. A beteg a műtét végén intravitrealisan 2 mg vankomicint kapott. A műtét után a hypopyon felszívódott, az üvegtesti tér feltisztult. Látásélessége fokozatosan javult, 1 hónap múlva 0,3 volt. Ekkora láthatóvá vált, hogy az idegentest tokjának fibrosisa előrehaladt és a retina redőződését okozza a centrum felé. A maculatáj is érintett volt. Újabb műtét vált szükségessé. Indocianinzöld festék segítségével végrehajtott membrana limitans interna eltávolítást és retinectomiát végeztünk. A sérülés utáni 7. hónapos ellenőrzéskor a beteg látása 0,6-ra javult, a retina feszülés nélkül az alapján volt (1. ábra). Az elektroretinográfia alátámasztotta a retina mérsékelt fokú toxikus károsodását. A jobb oldalon az ellenoldalihoz képest 76%-kai csökkent a pálcika, 52%-kai a maximális scotopicus és 38%-kal a photopicus válaszok amplitúdója. Megbeszélés A szem belsejébe kerülő idegentestek súlyos szövődményként endophthalmitist okozhatnak, mely sürgős beavatkozást tesz szükségessé. A legnagyobb veszélyt a földdel szennyezett és a szervesanyag-tartalmú idegentestek jelentik." A réztartalmú idegentestek steril, pseudoendophthalmitist okozhatnak, mely olyan súlyos is lehet, hogy órák alatt elvész a szem fényérzése.5 Javasolt emiatt a réztartalmú idegentestek mielőbbi eltávolítása. Irodalomban gyulladásos tünetek nélkül kialakult retinakárosodás is ismert, a réz disszeminálódik az üvegtesti térben. Eltávolítása után egy esetben az elektroretinográfiás vizsgálat javulást írt le, a beteg látásélessége is jó maradt.3 Esetünkben a korai idegentest-eltávolítás mellett a retina chalcosis okozta károsodása csak mérsékelt fokú volt, mely 0,6 látásélességet is megenged. A retinalis lézió preventív ellátásánál számítani kell proliferáció kialakulására és membránképződésre, melyek további beavatkozásokat tehetnek szükségessé.2 Esetünkben a preventív lézerkezelés jól ellátta a léziót, de 3 héttel a primer beavatkozás után a becsapódás körül proliferáció alakult ki, mely felveti a retinectomia primeren történő elvégzését. Bár az ilyenkor kialakuló retinalis redők általában teljes vastagságban érintik a retinát, esetünkben a retinectomia és a belső határhártya eltávolítása megoldotta a macula érintettségét. Irodalom 1. Budde W.M., Jimemann A.: Chalcosis Oculi. Klin Monatsbl Augenkeilkd 1998; 2/2: 184-185. 2. Campochiaro P.A., Gaskin H.C., Vinores S.A.: Retinal cryopexy stimulates traction retinal detachment in the presence of an ocular wound. Arch Ophthalmol 1987; 105: 1567-1570. 3. Dayan M.R., Gottrell D.G.. Mitchell K.W.: Reversible retinal toxicity associated with retained intravitreal copper foreign body in the abscence of intraocular inflammation. Acta ophthalmol Scand 1999; 77: 597-598. 4. Hope-Ross M., Mahon G.J., Johnston P.B.: Ocular siderosis. Eye 1993; 7: 419-425. 5. Kuhn F, Pieramici D.J.: Ocular trauma. Thieme Medical Publishers, Inc. New York 2002; 235-263. 6. Mester V., Kuhn F: Ferrous intraocular foreign bodies retained in the posterior segment: management options and results. Int Ophthalmol 2000; 22: 355-362. 7. Micovic V., Milenkovic S„ Opric M.: Acute aseptic panophthalmitis caused by a copper foreign body. Fortschr Ophthalmol 1990; 87: 362- 363. 8. Neubauer H.: Intraocular foreign bodies. Trans Ophthalmol Soc UK 1975; 95: 496-501. 9. Rao N.A., Tso M.O.M., Rosenthal R.: Chalcosis in the human eye. Arch Ophthalmol 1976; 94: 1379-1384. 10. Rosenthal A.R.. Marmor M.F., Leuenberger P, Hopkins J.L.: Chalcosis: a study of natural history. Ophthalmol 1979; 86: 1956-1972. 11. Souza D.S., Howcrofl M.: Management of posterior segment intraocular foreign bodies: 14 years’ experience. Can J Ophthalmol 1999; 34: 23-29. A szerző levelezési címe: Dr. Szíjártó Zsuzsanna Pécsi Tudományegyetem Szemészeti Klinika 7624 Pécs, Ifjúság útja 13. E-mail: zsuzsanna.szijarto@aok.pte.hu
