Szemészet, 2002 (139. évfolyam, 1-4. szám)

2002-12-01 / 4. szám

139. évfolyam (2002) Supplementum 11.

A case of Chandler’s syndrome

Forgács, Ágnes, Korompai, Károly

Opthalmic Department, B.-A.-Z. County Hospital, Miskolc

The most common forms of iridocorneal endothelial syndrome (ICE) are progressive iris atrophy, Chandler’s syndrome and Cogan-Reese syndrome (CRS).

Purpose: To describe a case of one of the relatively rare forms of iridocorneal endothelial syndrome.

Case: A 41 year old male patient was treated at the Department of Traumatology for an injury to the skull. Consultation revealed that the patient had had decreased visual acuity in the left eye for 6 months. As a result of detailed examination, we diagnosed Chandler’s syndrome.

Method: Besides the usual examinations (visual acuity, slit-lamp examination, and ophthalmoscopy), the intraocular pressure was measured, and gonioscopy, ultrasound imaging, visual field testing, and corneal topography were performed.

Result: All three ICE diseases are characterised by proliferation of the corneal endothelium, which causes membrane formation in the trabecular meshwork. Contraction of this membrane leads to distortion of iris structure, and anterior synechiae are formed which block the trabecular meshwork and thus lead to secondary glaucoma.

Conclusion: Chandler’s syndrome is characterised by mild iris atrophy, cornea oedema, and a moderate increase in intraocular pressure. In order to diagnose this disease gonioscopy is crucial, to enable peripheral anterior synechiae to be observed. In our patient cornea and iris distortions were detected, but intraocular pressure was low.

Ér eredetű szemhéj- és kötőhártya-daganatok kezelése során szerzett

tapasztalataink

Maka Erika,1 Lukáts Olga,2 Tóth Jeannette,2 Süveges Ildikó2

1Bugát Pál Kórház, Szemészeti Osztály, Gyöngyös 2Semmelweis Egyetem AOK, /. sz. Szemészeti Klinika, Budapest

Célkitűzés: 1997. január és 2001. december között a Semmelweis Egyetem I. Szemészeti Klinikáján ér eredetű szemhéj- és kötőhártya-daganat miatt kezelt betegek adatainak feldolgozása.

Betegek és módszer: A vizsgált időszakban klinikailag 31 betegnél diagnosztizáltunk ér eredetű szemhéj- és kötőhártyadaganatot. Betegeink különböző okok miatt fordultak orvoshoz: kozmetikai panasz (26), vérzés (3), kancsalság (1), a felső szemhéj csüngése (1).

Eredmények: Körülírt elváltozást 26 betegnél találtunk, ezen esetekben a sebészi eltávolítás mellett döntöttünk. A daganatot körülvevő szöveteket tompán szétválasztottuk, ami a tokszerűen rendeződött kötőszövet miatt könnyen kivitelezhető volt. Diatermiás kést 3 esetben használtunk. Az elváltozás környezetében található nagyobb ereket 5 alkalommal koaguláltuk. Egyetlen esetben jelentkezett intraoperativ artériás vérzés, melyet ligatúrával láttunk el.

Szövettanilag az esetek megoszlása a következő volt: 11 haemangioma cavernosum, 7 haemangioma capillare, 3 haemangioma arteriovenosum, 3 venectasia, 1 nevus teleangiectaticus, 1 vascularis malformatio.

A posztoperatív szak minden betegnél eseménytelen volt. Sebszétválás, gyulladás nem fordult elő.

Következtetés: Megállapítható, hogy a körülírt, infiltrativ növekedés jeleit nem mutató, ér eredetű szemhéj- és kötőhártya-daganatok körültekintő sebészi kimetszéssel biztonságosan eltávolíthatók.

30 Augustus 2002