Szemészet, 2002 (139. évfolyam, 1-4. szám)
2002-12-01 / 4. szám
139. évfolyam (2002) Supplementum II. Kísérletes génterápia a szemészetben Hargitai János,1-2 Dói, Kentaro,2 Kong, Jain,2 Salacz György,1 Gouras, Peter2 1Semmelweis Egyetem ÁOK, II. sz. Szemészeti Klinika, Budapest 2Columbia Egyetem, Szemészeti Tanszék, New York, NY, USA Az elmúlt tíz év genetikai és molekuláris biológiai vívmányai lehetővé tették eddig ismeretlen terápiás lehetőségek kifejlesztését. Előadásunkban a génterápia területén elért kutatási eredményeket szeretnénk bemutatni, a témakörben szerzett saját tapasztalatainkkal együtt. Három kérdésre próbálunk választ adni: Milyen szemészeti betegségek esetén van lehetőség a génterápia jövőbeli alkalmazására? Milyen géntranszfer módszerek állnak jelenleg lehetőségünkre? Melyek azok az akadályok, amelyeket még le kell küzdenünk ahhoz, hogy a mindennapi gyógyításban tért nyerhessen ez az új és innovatív terápiás lehetőség? A New York-i Columbia Egyetemmel közösen végzett génterápiás kísérleteinkről számolunk be. Egy nyomjelző transzgén, a zöld fluoreszcens protein (GFP) virális géntranszferével elért in vitro és in vivo eredményeinket mutatjuk be. Experimental gene therapy in ophthalmology Hargitai, János,1-2 Dói, Kentaro,2 Kong, Jain,2 Salacz, György,1 Gouras, Peter2 '2nd Dept, of Ophthalmology, Medical Faculty, Semmelweis University, Budapest 2Dept. of Ophthalmology, Columbia University, New York, NY, USA Progress in genetics and molecular biology over the last decade has made new therapeutic approaches possible. We would like to present these experimental results in the field of gene therapy, together with our findings. We try: to answer the following questions: 1. In which ocular diseases will it be possible to use gene therapy in the future? 2. What kind of gene-transfer methods are available? 3. What are the limitations of this new and innovative therapeutic technique, which have to be overcome before it can be utilised in everyday practice? We summarise our results in the field of experimental gene therapy that we have achieved in our joint experimental work in co-operation with Columbia University, New York. We report our in-vitro and in-vivo findings on a virally transduced reporer gene, the green fluorescence protein (GFP). Humán extraocularis izmok motoros beidegzésének változása a fejlődés során Lovas Péter, Nógrádi Antal Szegedi Tudományegyetem АО К, Szemészeti Klinika Cél: A motoros beidegzés fejlődésének vizsgálata a humán extraocularis izmok (EOM) orbitális (ÖL) és globális rétegében (GL) a korai posztnatális kortól felnőtt korig. Módszer: A mintákat hosszirányban két szimmetrikus darabra vágtuk, ezek egyikén 50 pm-es fagyasztott hosszmetszeteken kombinált acetilkolinészteráz-ezüst hisztokémiai módszerrel vizsgáltuk az EOM-okat beidegző motoros véglemezek számát, eloszlását és morfológiai típusát. A másik mintafélen 10 pm-es fagyasztott keresztmetszeteken az OL és a GL vastagságát szukkcinil-dehidrogenáz reakcióval határoztuk meg az izmok a proximális és disztális harmadában, 30 Augustus 2002
