Szemészet, 2002 (139. évfolyam, 1-4. szám)
2002-12-01 / 4. szám
Szemészet 139. évfolyam (2002) 251 Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Kar, II. Szemészeti Klinika, Budapest (igazgató: Salacz György egyetemi tanár) közleménye Optikai koherencia tomográffal szerzett gyakorlati tapasztalataink a retina vizsgálatában Győry József, Pados Kornélia, Salacz György Célkitűzés: Magyarországon első alkalommal végzett optikai koherencia tomográf (optical coherence tomograph, ОСТ) vizsgálatokkal adatok gyűjtése és feldolgozása egészséges, illetve szemfenéki elváltozásban szenvedő betegek körében, a készülék használati értékének felbecsülésére. Betegek és módszerek: 42 ambuláns beteg 84 szemét vizsgáltuk pupillatágítás után (21 nő, 21 férfi; átlagéletkoruk 46 [23-78] év) Zeiss-Humphrey Instruments ОСТ II típusú berendezéssel. Ezt megelőzően digitális fundusfotó, illetve fluoreszcein angiográfiás felvétel készült a laesiók topográfiai azonosítására. Eredmények: Az OCT számos esetben nyújtott diagnosztikus értékű többletet, részben az elváltozások pontos meghatározásához, részben a laesiók mélységbeli elhelyezkedésének kérdésében. A látóidegfő analízise révén rendkívül precíz állapot-meghatározást tesz lehetővé glaucomás betegeken, nagy pontossággal méri az idegrostréteg vastagságát. A macularis folyamatokban mind a neuroszenzoros retina, mind a pigmentepithel elváltozásait ábrázolja és kvalitatív mérésekre is módot ad. A vizsgálat technikailag korrekt elvégzése begyakorlást igényel. Következtetések: Az OCT olyan újszerű képalkotó diagnosztikai eszköz a hátsó pólusi elváltozások értékelésében, ami az eddigi vizsgálatokhoz képest új aspektusból való megközelítést tesz lehetővé. Jól használható kétes szemfenéki betegségek patológiájának felderítésére, valamint az intra- és subretinalis elváltozások elkülönítésére. Kulcsszavak: optikai koherencia tomográfia, retinatérképezés, fovea-betegségek, üvegtestbetegségek, tomográfiái módszerek Experiences with the Optical Coherence Tomograph in the examination of the retina Aim: To collect and analyse data from healthy and diseased fundi using the Optical Coherence Tomograph (OCT), in order to assess the practical value of this instrument. The OCT is a new high-technology ophthalmic diagnostic I instrument providing histologic-like, high resolution transverse-section images of features of the posterior part of the I eye. The examination is non-invasive and non-contact, and is well tolerated. jj Patients and methods: Eighty eyes of 42 outpatients (21 female, 21 male, mean age 46, range 23-78 years) were ■ studied. After pupil dilation, images were recorded using the Zeiss-Humphrey Instruments ОСТ II instrument. For jj topographical comparisons, digital photography or fluorescein angiography of the fundus were also performed. Results: In many cases the OCT gave additional diagnostic help in identifying lesions as well as in their accurate z localisation. Analysis of the details of the optic nerve head enabled precise assessment and follow-up of glaucoma patients. In macular diseases, alterations of the neurosensory retina and pigment epithelium could be detected, and qualitative measures were possible. However, the examination involves many technical difficulties: the pupil needs to be well-dilated, and good cooperation, concentration and patience are essential both for the person being examined and the investigator. Conclusion: The OCT is an imaging tool giving a new diagnostic approach for assessing intraretinal and subretinal lesions of the posterior pole of the eye. It is useful in the diagnosis and follow-up of pathologies of the fundus whose nature is uncertain. Key words: Optical coherence tomography, retinal mapping, fovea centralis pathology, vitreous body pathology, tomography methods Az optikai koherencia tomográfot (OCT) Huang ismertette először 1991-ben.5 A készülék kifejlesztésének célja a biológiai rendszerek morfológiájának nagy felbontású, noninvazív, keresztmetszeti leképezése volt. Az OCT alacsony koherenciájú interferometria elvére épül és a medicina számos területén használják kimagasló eredményességgel. A különböző kialakítású készülékek eltérő hullámhosszakon működnek, a fogászati, kardiológiai, gastrointestinalis, pulmonológiai és onkológiai alkalmazások érdemelnek említést, valamint a biopsziák tervezése, ahol a mintavétel helyének pontosítására használják. Időrendileg az első orvosi alkalmazás a szemészet területén forrott ki a Zeiss- Humphrey Instruments készülékével. A piacérett első verzió 1996-ban jelent meg, ma már a továbbfejlesztett OCT Ill-t forgalmazzák; ebben a típusban technikai újítások segítségével redukálták a pásztázási időt és a műtermékek keletkezésének lehetőségét, a kezelőszerveket pedig annyira Győry József: Optikai koherencia tomográffal szerzett gyakorlati tapasztalataink a retina vizsgálatában
