Szemészet, 2002 (139. évfolyam, 1-4. szám)
2002-09-01 / 3. szám
196 Szemészet A vizsgálat szempontjából zavaró hatások kiküszöbölését célozza a véletlen csoportba sorolás, vagy más néven randomizáció. A véletlen csoportba sorolás elsődleges célja a klinikai vizsgálat kimenetelét befolyásoló tényezők egyformaságának biztosítása a vizsgált csoportokban, aminek eredményeképpen a csoportok közötti különbséget magyarázó egyetlen tényező maga a kísérleti beavatkozás marad. Randomizáció nélkül a beavatkozások összehasonlítása - akár akarattal, akár akaratlanul - előítéletes lehet. A statisztikai módszerek alkalmazhatóságának pedig szükséges feltétele a randomizáció. A szisztematikus zavaró hatások kiküszöbölésének elve mindig csak valamilyen mértékben valósul meg egy konkrét klinikai vizsgálat során, sohasem tökéletesen. A klinikai vizsgálatok során mindig a részből próbálunk következtetni az egészre, azaz a beválasztott pácienseken végzett vizsgálat eredményéből egy egész populációra. Azt szeretnénk elérni, hogy a vizsgálati minta (a vizsgálatba beválasztott páciensek összessége) olyan legyen, mint cseppben a tenger: a mintában legyen benne a populáció összes, lényeges tulajdonsága. Egyszerű és világos célkitűzés, de hogyan lehet a gyakorlatban megvalósítani? Honnan tudható előre, hogy mely tulajdonságok lesznek lényegesek, és melyek nem az adott vizsgálat szempontjából? Egy vizsgálat során gondos mérlegeléssel kerül kiválasztásra mely tényezőket kell, vagy érdemes tekintetbe venni (pl. van olyan vizsgálat, amelyikben szükséges figyelembe venni, hogy nő-e, vagy férfi a páciens, más vizsgálatokban viszont nem). Vannak olyan jellemzők, amelyeknek ismert a hatása a vizsgált hatásmérő változóra. Leggyakoribbak az átlagéletkor, a kormegoszlás, a férfiak és a nők aránya, de például szívbetegségek esetén folytatható a sor a balkamra-funkció jellemzésével. Véletlenszerűen fellépő torzító hatás lehet vérnyomás mérése esetén, ha a betegeknek nem ugyanabban a napszakban mérik a vérnyomását; egyeseknek reggel, másoknak viszont délután. (Ez a torzítás könnyen kiküszöbölhető, ha minden páciensnek ugyanabban a napszakban mérik a vérnyomását.) Valamely klinikai vizsgálat során mindannak a tényezőnek hatását, amelyet nem vettünk, vagy nem tudunk figyelembe venni, összességében a véletlen hatásának tekintjük. Klinikai vizsgálatokban a vizsgálat szempontjából szisztematikus zavaró hatásokat ki lehet küszöbölni, a véletlennek tulajdonítható zavaró hatásokat pedig nagymértékben lehet csökkenteni megfelelő randomizációs módszer alkalmazásával. Randomizáció A véletlen csoportba sorolás, vagy más néven randomizáció, a klinikai vizsgálatba beválasztott betegek kezelési csoportokba sorolásának módja, amelynek során a betegek véletlenszerűen kerülnek a csoportok valamelyikébe, többnyire egy előre meghatározott valószínűséggel. (Pl. egyforma valószínűséggel, 1:1 arányban, vagy egyik csoportba kétszer annyi, mint a másikba, azaz 2:1 arányban). Egyszerű randomizáció Példánkban: Azt szeretnénk elérni, hogy a szemüvegesek csoportjába, illetve a kontaktlencsések csoportjába egyforma valószínűséggel kerüljenek be a páciensek. A feladat megoldásához az egyszerű véletlen csoportba sorolás a megfelelő randomizációs módszer. Egyszerű randomizációt végzünk két csoport esetén, ha eleget teszünk az alábbi két követelménynek: Egy páciens bevonásakor 1. a páciens csoportba sorolása független attól, hogy az előtte bevont páciens melyik csoportba került, valamint 2. egyforma a valószínűsége annak, hogy akár az egyik, akár a másik csoportba kerül. (Ugyanakkora esélye van minden páciensnek a szemüvegesek csoportjába kerülni, mint a kontaktlencsésekébe.) Egyszerű, és jól ismert véletlengenerátor a pénzfeldobás, amely pontosan ezekkel a tulajdonságokkal rendelkezik. Két kimenetele lehetséges (fej vagy írás), egyforma valószínűséggel (feltéve, hogy szabályos a pénzérme). Minden egyes pénzfeldobás kimenetele független az előző dobásétól, vagyis fej után következhet fej is írás is, írás után következhet fej is írás is. A valóságban természetesen nem szokás pénzfeldobással eldönteni a betegek csoportba sorolását. Nem azért, mintha komolytalan lenne, hanem azért, mert nem ellenőrizhető, illetve dokumentálható kellőképpen. Klinikai vizsgálatokban rendkívül fontos a vizsgálat minden mozzanatának pontos dokumentálása, ellenőrizhetősége. A számítógéppel végzett véletlen sorozatok generálása jól dokumentálható, ellenőrizhető. A számítógépes véletlengenerátorokkal nagy pontossággal lehet szimulálni a fizikai valóságban létező véletlen eseményeket, eseménysorozatokat, folyamatokat, mint pl. a pénzfeldobást. Számítógépes szimuláció eredményeként nem fej vagy írást kapunk (bár számítógépes grafikával ma már ez is könnyen megoldható), hanem - mondjuk - 1-es és 2-es számokból álló sorozatot, ahol az 1-es a szemüvegesek, a 2-es a kontaktlencsések csoportját jelentheti, vagy éppen fordítva. Megjegyzendő, hogy az alternatív besorolás, vagyis a pácienseknek felváltva az egyik, majd a másik csoportba sorolása nem véletlenszerű besorolás, mivel nem teljesül a függetlenség feltétele. Példánkban: alternatív besorolást végzünk, ha valamely pácienst a szemüvegesek csoportjába soroljuk, ha az előző a kontaktlencsés csoportba került, és fordítva, a kontaktlencsés csoportba soroljuk, ha az előző a szemüvegesek csoportjába került. Itt nem teljesül az 1. feltétel, mivel előre determinált, hogy a következő páciens melyik csoportba fog kerülni. Tegyük fel, hogy elvégeztük az egyszerű randomizációt a példában szereplő két csoportra, az első 24 vizsgálatba bevont páciensre (akár pénzfeldobással, akár számítógépes véletlengenerátorral!). Az alábbi csoportbesorolást kaphatjuk, ha a „fej”-nek a szemüvegesek, az „írás”-nak a kontaktlencsések csoportja van megfeleltetve (1. táblázat) Az 1. táblázatból látható, hogy 9 páciens került a szemüveges csoportba, 15 páciens pedig a kontaktlencsésbe. A csoportok között nagy a számbeli különbség, a kiegyensúlyozatlanság, ami egyszerű randomizáció esetén gyakran előfordulhat, főleg kevés páciens bevonása esetén. Jóval több páciens besorolása esetén (pl. több száz) a csoportok Cserjés Zsuzsanna
