Szemészet, 2002 (139. évfolyam, 1-4. szám)

2002-09-01 / 3. szám

152 Szemészet laris elülső stromalis amorf extracelluláris mátrix anyagot tartalmazó vakuólumok átmérője sokkal kisebb volt. Az elülső stromalis vakuólumok átlagos átmérője a -5,0 D PRK + UV-B + antioxidáns csoportban 3,2± 1,8 pm volt; ezzel szemben az antioxidáns készítményben nem részesü­lő szemekben az átlagos vakuólumátmérő 6,4± 1,2 pm volt. A két csoport átlagos vakuólumátmérője közötti különbség statisztikailag szignifikáns volt (p<0,04; 2/a. ábra). A mély stromalis kollagénszerkezet egyik kezelési csoportban sem mutatott eltérést a normál kontrollszemekhez viszo­nyítva. Megbeszélés Közismert, hogy a rövid hullámhosszú ultraibolya sugár­zás a szaruhártyában nyelődik el. Ahogyan a hullámhossz növekszik, úgy nő a mélyebben fekvő anatómiai képletek (iris, szemlencse, üvegtest, retina) elérésének valószínűsége is. A környezetben is előforduló, az UV-B emissziós tarto­mányba eső elektromágneses sugárzásnak van a legna­gyobb jelentősége a szaruhártyaseb PRK utáni gyógyulásá­nak módosulásában. Stojanovic 7 olyan szemről számolt be, amelyeket a téli sötét hónapokban kezeltek PRK-val. A szaruhártyák korai sebgyógyulása normálisan zajlott, azon­ban 4-7 hónappal a PRK-kezelést követően ezekben a sze­mekben súlyos subepithelialis lokalizációjú elülső stroma­­homályok léptek fel, amelyek refrakciós regresszióval is együtt jártak. A jelenséget LOCH-nak („late onset corneal haze”), azaz késői cornealis haze-nek nevezte el Sto­janovic.9 A LOCH patomechanizmusában döntő szerepe van ezekben az északi országokban a nyári hónapokban (hosszú nappalok) a szemet érő fokozott ultraibolya sugár­zásnak. Kísérletsorozatunkban fénymikroszkóposan epithelialis hyperplasiát és a bazális membrán elváltozásait észleltük fokális megvastagodással és elvékonyodással minden keze­lési csoportban. Az elváltozások a PRK + UV-B csoportok­ban voltak a legsúlyosabbak. Azokban a szemekben, ame­lyek antioxidáns kezelésben is részesültek a hámréteget érintő elváltozások enyhébbnek bizonyultak. A PRK + UV-B csoport szemeinél az elülső stromában fénymikroszkóposan vakuolizációt találtunk, az érintett stroma vastagsága összefüggést mutatott a fotoabláció mélységével. Eredményeink azt mutatják, hogy a helyi antioxidáns kezelésnek védő hatása volt a vakuólumok kép­ződésével szemben a -5,0 D-ás PRK + UV-B + antioxidáns csoportban csak 1 szemnél észleltünk enyhe vakuolizációt. A TEM-vizsgálatok fokálisan ruptúrált és fragmentált epithelialis bazálmembránt mutattak minden kezelési cso­portban, a szemeknél szintén sikerült kimutatni az elülső stromalis vakuolizációt. A stromalis elváltozások súlyossá­ga a TEM-vizsgálatokban is összefüggést mutatott a fotoabláció mélységével. A TEM-vizsgálatok is megerősí­tették az antioxidáns fénymikroszkóposan észlelt védő sze­repét, vagyis annak cseppentése esetén kevesebb volt a vakuolizáció és kisebb mértékű volt az elülső stromarészek következményes dezorganizációja. A fény- és elektronmik­roszkópos eredmények jól korreláltak azzal a klinikai meg­figyeléssel, hogy az antioxidáns kezelésben részesülő sze­mek kisebb mértékű haze jelenséget mutattak a klinikai vizsgálatok során. Eredményeink megerősítik azt a korábbi leletet, hogy a PRK-kezelés érzékenyebbé teszi az elülső stromát az UV-B besugárzással szemben. Szintén megfigyelhető volt, hogy az UV-B expozíció felerősíti, és időben elhúzza nyulakban a poszt-PRK sebgyógyulási válaszreakciót. A klinikai és morfológiai válaszok súlyossága összefüggést mutat a fotoabláció mélységével, azaz a kezelés dioptriaszámával. A PRK utáni vakuolizációs jelenségre először Marshalf és Hanna1,2 hívták fel a refraktív sebészek figyelmét. Az emlí­tett közleményekből világos, hogy még alacsony dioptriaér­tékű myopiás PRK-kezelések során is lehet elektronmik­roszkóposán észlehető stromalis elváltozásokra számítani. Saját vizsgálatunkban az ultrastrukturális elváltozások sú­lyosabbak voltak a PRK + UV-B kezelt szemekben, mint a csak PRK vagy a PRK + UV-B + antioxidáns kezelt sze­mekben. Ez a tény arra hívja fel a figyelmünket, hogy az UV-B hatására a cornealis sebgyógyulási reakció felerősö­dik, valamint arra, hogy az UV-B és a 193 nm hullámhosz­­szúságú UV-C (excimer lézer sugártartománya) között szin­­ergisztikus hatások feltételezhetők.7 A Bowman-membrán lehetséges UV-B elleni védőszerepére a kísérletből azért nem lehet következtetni, mivel a nyúl nem rendelkezik Bowman-membránnal. Ismeretes, hogy a fokozott környezeti, vagy mesterséges UV-B expozíció oxidativ stresszt okozhat a szövetekben, így a szaruhártyában is. Nem ismerjük, hogy a szaruhártya milyen mértékig képes kompenzálni az UV-B káros szere­pét a kataláz enzim fokozott termelésével, bár néhány vizs­gálat már foglalkozott a szem egyéb anatómiai struktúrái­val.3,6Д 10 A tényt, hogy a cornea természetes antioxidáns enzimrendszere nem tud megbirkózni az UV-B okozta oxi­dativ stresszel, jól bizonyította a kísérletsorozat. Kiemelen­dő, hogy a külsőleg adagolt antioxidáns szemcsepp készít­mény csökkentette a morfológiai elváltozások súlyosságát. A kataláz nem túl nagy molekula, magjában Fe3+-iont, apoenzimjében négy parallel polipeptidláncot, koenzimje 4 hemincsoportot tartalmaz. Nagysága miatt relatíve jól és egyenletesen képes penetrálni a szaruhártyát. Hangsúlyozzuk, hogy az állatkísérletes tanulmányt nyúl­­szemekben végeztük, amelyek nem rendelkeznek Bowman­­membránnal. Bár korábbi feltételezésünk szerint a Bow­­man-menbránnak in vivo védőszerepe lehet az UV-B hatá­sokkal szemben, fontos kiemelni, hogy a humán PRK- kezelések során is eltávolításra kerül a centrális Bowman­­réteg, ily módon a nyúlcorneához hasonlóvá válik. Termé­szetesen, a humán extrapoláció elvégzéséhez szükséges lenne a kísérlet főemlősökön való megismétlése. Összefoglalásképpen: jelen kísérletsorozatunk alapján is azt ajánljuk, hogy a PRK-val kezelt páciensek a kezelést követő 3-6 hónapban ultraibolya-B besugárzás ellen védel­met nyújtó védőüveget (napszemüveg) viseljenek. Ameny­­nyiben az UV-B terhelés elkerülhetetlen, célszerű az antioxidáns-tartalmú szemcsepp alkalmazása, tapasztalata­ink szerint a cseppentést az UV-B expozícióval egy időben érdemes elkezdeni, hogy az elülső stromalis morfológiai változásokat megakadályozzuk vagy minimálissá tegyük. Természetesen ilyen készítmény forgalomba kerülését szá-Nagy Zoltán Zsolt

Next

/
Thumbnails
Contents