Szemészet, 2002 (139. évfolyam, 1-4. szám)
2002-06-01 / 2. szám
139. évfolyam (2002) gébb pre- és posztoperatív visuseredmények pedig az ECCE+PCLI sulcus csoportban szerepelnek. A tervezett dioptriaértékek átlaga 0,35-0,75 D volt. A posztoperatív mért szférikus dioptriaérték tervezettől való eltérésének átlaga 0,6-1,1 D, t-próbával vizsgálva egyik csoportnál sem volt szignifikáns az eltérés. Az astigmiát tekintve a hagyományos és a phacoemulsificatiós csoport közt nagyobb eltérést találtunk, itt szignifikáns volt a különbség (p<0,01). A pontos mérési módszereknek köszönhetően a posztoperatív és a tervezett D-értékek eltérése az esetek nagy százalékában a 1,0 D hibahatáron belül volt (4. táblázat). Megbeszélés Vizsgálataink alapján meggyőződhettünk arról, hogy ultrahangkészülékünk az irodalmi adatokkal összhangban eredményesen használható a műlencsetervezéshez. A posztoperatív átlagos dioptriaérték tervezettől való eltérése a phacoemulsificatio és tokzsákba ültetett lencsék esetében volt a legkisebb, de a többi csoportnál is az irodalmi adatokhoz hasonló eredményt találtunk. A Phaco + „in the bag” csoportban a betegek 83%-ánál 1,0 D vagy kisebb volt a posztoperatív mért és tervezett fénytörési hiba különbsége, ami igen jó eredménynek mondható. Bár mindkét műtéti típusnál valamivel nagyobb volt a posztoperatív mért és a tervezett dioptria eltérésének a nagysága a műlencse sulcusba ültetése esetén, azonban ennek mértéke nem érte el a szignifikancia határát. A posztoperatív astigmia jelentősebb különbséget mutat a phacoemulsificatiós és hagyományos műtétek esetén. Fenti eredményeink azt igazolják, hogy a korrigált visuseredmény szempontjából nincs lényeges eltérés a hagyományos és phacoemulsificatiós műtétek között akkor sem, ha esetleg a tokzsák helyett a sulcusba kellett ültetni a műlencsét. A phacoemulsificatio egyik előnye a kis, 3-4 mm-es seb. Vizsgálataink is azt a közismert szakmai tényt erősítik meg, hogy ennek fontos szerepe van a posztoperatív fénytörésben (a kis sebnek köszönhetően az astigmia is kisebb), a sebgyógyulásban és a betegek gyors rehabilitációjában. Ezt szem előtt tartva fokozatosan térünk át osztályunkon a hagyományos műlencse-beültetéssel végzett hályogműtétről a phacoemulsificatióval és összehajtható műlencse beültetésével történő cataractaműtétre. Köszönetnyilvánítás A szerzők köszönetét mondanak Tüzes Katalinnak (Gyógyinfok, Szekszárd) a statisztikai számításoknál nyújtott segítségéért. Irodalom 1. Horóczi Z„ Gyetvai T, Kolozsvári L: Javal-Schioetz és automata kézi keratométer pontosságának összehasonlító vizsgálata műlencsetervezés kapcsán. Szemészet 134, 117-118 (1997). 2. Hatos E., Füst Á., Németh J.: A műlencsetervezés pontosságának összehasonlító vizsgálata. Szemészet 133, 173-175 (1996). 3. Hillmann J.S.: Intraocular lens power calculation for planned ametropia: a clinical study. Br J Ophthalmol 67, 255-258 (1983). 4. Németh J., Gyenes Á., Magyart M., Süveges I.: A műlencsetervezés hibaforrásai. Szemészet 129, 78-80 (1992). 5. Olsen Th„ Andersen C.U., Plesner H.J.: Computerised intraocular lens calculation : clinical results and predictability. Br J Ophthalmol 73, 220-224 (1989). 6. Singh K., Sommer A., Jensen A.D., Payne J.W.: Intraocular lens power calculation (a practical evaluation in normal subjects at the Wilmar Istitute). Arch Ophthalmol 105, 1046-1050 (1987). 7. Vörösmarty D.: A szembe ültethető műanyag lencse optikai tervezése. Szemészet 120, 5-15 (1983). A szerző levelezési címe: Dr. Szeglet Judit Megyei Kórház, Szemészeti Osztály 7100 Szekszárd, Béri B. Á. u. 5-7. A MŰLENCSETERVEZÉS PONTOSSÁGÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA...
