Szemészet, 2001 (138. évfolyam, 1-4. szám)

2001-03-01 / 1. szám

138. évfolyam (2001)

45

Schulek alatt a következők voltak a nevesebb tanársegédek: id. Imre József, Juhász Lajos, Szabó György, Ottava Ignác, Csapodi István, Issekutz László, Neupauer Gusztáv, Kocsis Elemér, Grósz Emil, Lippay Sándor és Blaskovics László. Ezek közül ketten itthon egyetemi tanárok lettek.1

Bíró Imre 1975-ben készült tanulmányában így írt: „Régi igazság, hogy egy mesternek személyes varázsa addig tart, amíg tanítványainak a tanítványai élnek. Én Schulek egy tanítványának a tanítványa vagyok, s nemzedékem elmúlásával az ő személyes varázsa is meg fog szűnni. De alkotásai élni fognak, s nem fog megszűnni a magyar szemészet fejlődésének az a lendülete, amit száz évvel azelőtt, 1874 októberében ő indított el”.2 Kétségtelen tény, hogy Schulek neve egyet jelent a magyar szemészeti szakképzés és a magyar szemészeti iskola megalapításával.

Schulek megteremtette a modern magyar szemészetet, annak minden összetevőjével együtt, s hatására kiváló tanítványok indultak el az általa kijelölt úton, s emelték a magyar szemészetet európai rangra, illetve világhíressé.

Irodalom

1. Bartók /.: A magyar szemészet története. Budapest, Akadémiai Kiadó. 134-146(1954).

2. Bíró I.: Schulek Vilmost száz évvel ezelőtt nevezték ki pesti profeszszorrá. Orvosi Hetilap 116, 333-335 (1975).

3. Grósz E.: Schulek Vilmos emlékezete. Szemészet 42, 223-235 (1905).

4. Hőgyes E.: „Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának múltjáról és jelenéről.” Budapest,

Atheneum. pp. 517-522, 681-682, 846 (1896).

5. Imre J., id.: Emlékezés Schulek Vilmos kolozsvári működésére. Szemészet 50, 1. 206 (1913).

6. Imre J„ ifj.: Schulek Vilmos emlékelőadás. Orvosképzés 4, (1926).

7. Schulek V: A szürke hályog eltávolításának egy új módjáról. Szemészet 17/2, 13-15 (1892).

8. Schulek V: Hályog-kicsúsztatás horpadtan csonkított lebennyel és kerek szembogárral. Szemészet 9/1-2, 1-7 (1895).

9. Slezak H.: Bécs és Budapest - az európai szemészet csírái. Szemészet 136, 53-56(1999).

Historia Ophthalmologica