Szemészet, 2000 (137. évfolyam, 1-4. szám)
2000-03-01 / 1. szám
137. évfolyam (2000) 19 3. táblázat. Az elvégzett lézerkezelések megoszlása a kezelési technika szerint Lézer Osztály extrafovealis juxtafovealis subfovealis grid sánc Összes 1 10 2 3 1 0 16 2 na. na. na. na. na. 0 3 0 0 0 0 4 4 4 na. na. na. na. 4 4 5 0 0 0 0 0 0 6 2 2 0 0 1 5 7 4 na. 2 2 2 10 8 7 i 3 3-14 9 0 0 0 0 0 0 10 na. na. na. na. na. 0 11 14 3 0 i 2 20 12 16 14 13 0 0 43 Összes 53 22 21 7 13 116 na.: nincs adat Vaksági segélyek Kilenc válaszolótól kaptunk adatot a megállapított vaksági segélyek számával kapcsolatban. A kiadott vaksági segélyek 22,8%-ában volt maculadegeneráció a vaksági ok (4. táblázat). Megbeszélés Az ilyen retrospektív típusú kérdőívek készítése és kiértékelése számos problémát vet fel. A kérdőív megszerkesztésekor törekedni próbáltunk a rövidségre és áttekinthetőségre, ez a takarékosság azonban szükségszerűen leegyszerűsítésekkel járt. Bár létezik nemzetközileg elfogadott pontos nevezéktan (MPS tanulmányok1113 és International ARM Epidemiological Study Group8), ennek használata hazánkban még nem mindenütt általános, és így nehézséget okozhatott volna a betegek ilyen definíciók szerinti osztályozásának megkövetelése a kérdőívre válaszoló intézetekben a felmérés retrospektív volta miatt. Ez a válaszoló osztályok amúgy sem magas arányát tovább csökkentette volna. Az egyes kategóriákat ezért körülírással is megpróbáltuk meghatározni, (pl: exsudativ formák: subretinalis fibrosissal vagy vérzésekkel, exsudatumokkal, macula-„oedemával” járó esetek), ezzel könnyítve a válaszolók munkáját. A választ megküldő intézetek kis száma miatt a felmérés eredménye nem tekinthető reprezentatívnak a maculadegeneráció hazai epidemiológiájának szempontjából, ez azonban nem is volt célunk. A kezelési elvekre vonatkozóan a válaszolók véleménye legtöbb esetben egyezett, így ebből a szempontból a kapott eredmény mindenképpen irányadónak vehető a kezelési szokásokra vonatkozóan. Hasonlóan értékes adat a maculadegeneráció részaránya a vaksági statisztikában. A kezelési lehetőségek tekintetében gyakorlatilag teljes a hazai konszenzus a maculadegeneráció száraz formái esetén: vitaminkészítmények és keringésjavító szerek adják a terápia gerincét. Bár sokáig nem volt hiteles bizonyíték ar-4. táblázat. Az ijsszes és a maculadegeneráció miatt megítélt vaksági segélyek száma az egyes osztályokon Osztály Összes AMD 1 0 0 2 0 0 3 865 125 4 340 107 5 176 51 6 474 111 7 153 43 8 171 57 9 241 54 10 0 0 11 284 69 12 0 0 Összesen 2704 617 ra, hogy az antioxidáns hatású vitaminok előnyösek a betegség száraz formáiban,16 újabban egy kettős vak, randomizált tanulmány a betegek látásélességének stabilizálódását írta le antioxidáns hatású gyógyszer szedése mellett.1 E szereknek azonban preventív hatása nem igazolt az exsudativ formák felé való átmenet szempontjából. Hasonló a helyzet a keringésjavító szerek adásával is.4 Az ún. exsudativ formák esetén ma már rendelkezésünkre áll egy, a betegek egy kisebb részénél bizonyítottan hatásos kezelési mód: a subretinalis érújdonképződések lézerkezelése.11'1214 Freund exsudativ típusú maculadegenerációs betegeinek csak 13%-át találta a lézerkezelésre potenciálisan alkalmasnak.5 Ezzel szemben felmérésünkben az exsudativ maculadegenerációs betegek közel 19%-a kapott lézerkezelést. Az amerikai szerző szigorúan a Macular Photocoagulation Study (MPS) beválogatási kritériumainak megfelelő betegekről számolt be, kérdőívünkben ilyen megkötés nem volt. Ha elhagyjuk az MPS elvárásainak biztosan meg nem felelő „grid pattern” és „sáncszerű” kezeléseket, a hazai lézerezési arány 15,7%-ra csökken. További csökkenést kell feltételeznünk occult subretinalis membrá-Az IDŐSKORI MACULADEGENERÁCIÓ KEZELÉSI SZOKÁSAIRÓL
