Szemészet, 1999 (136. évfolyam, 1-4. szám)
1999-03-01 / 1. szám
Szemészet 136. évfolyam (1999) 61 miában is alkalmazható. Igen sok előadás foglalkozott a LASIK-módszerrel is. Ezen előadások következtetései rendre megegyeztek abban, hogy a PRK-hoz képest hoszszabb a LASIK-módszer tanulási görbéje, jóval több veszélyt rejt magában, amit gyakorlattal, odafigyeléssel és az indikáció pontos meghatározásával el lehet elkerülni. Dél- Amerikában majdnem kizárólag a LASIK-beavatkozást alkalmazzák, ezzel szemben Európában általában a -6,0 D és -12,0 D közötti myopiás fénytörési hibák esetén ajánlják. Nem váltotta be a módszer azt az elvárást, hogy általa a kezelés felső határa megnövelhető legyen, -12,0 D felett túlságosan el kellene vékonyítani a 160 pm vastagságú lebeny alatti centrális corneát (a centrális corneavastagság átlagosan 530 pm). Az előadások alapján leszűrhető volt, hogy a módszer világszerte még keresi a helyét és a pontos indikációs területét; hosszabb követési idő szükséges a végső visuseredmények, a stabilitás, effektivitás és biztonságosság kérdéseinek eldöntéséhez. Ezek a kérdések sokkal inkább megválaszoltak már a hagyományos PRK-kezelések esetében. Számos új refraktív sebészeti műtéti típusról számoltak be a kutatók és klinikusok. Láthattunk videodemonstrációt a nagyfokú myopiában együttesen alkalmazott LASIK- és elülsőcsamok-lencse implantációjáról, amely először meglepetést és vitát váltott ki, majd többen számoltak be hasonló kezelésről, hosszabb követési idő nélkül. Mások a phakiás szembe beültetett hátsócsarnok-lencse implantációjának technikáját mutatták be (összehajtható lencse, lencseinjektor, vagy sima lencse implantációjának módszerével) és ismertették annak legfontosabb szövődményeit, a polaris anterior lencsehomályokat, illetve a beavatkozás után szükségessé váló szürkehályog-műtét esélyeiről számoltak be. Egy kutatócsoport a LASIK utáni regresszió kezelésének új módszerét, az ún. intraepithelialis fotorefraktív keratectomiát ismertette. Mások az ún. topolink PRK-t, a topográfiai képen alapuló fotorefraktív kezelések elvét mutatták be. Több kutatócsoport is kiemelte a PRK-beavatkozások után a túlzott napozás, vagy UV-B-expositio után tapasztalt subepithelialis homályképződés jelenségét. Különösen jellemző, hogy az északi országokban, ahol közel fél éven át a téli hónapokban alig van napfény, szignifikáns a különbség a nyáron, illetve télen operált páciensek posztoperatív sebgyógyulása között. Baikoff Franciaországból összehasonlította a PRK, a LASIK és az ICL hatékonyságát és megállapította, hogy tervezhetőségben és műtéti biztonság kérdésében a PRK és a LASIK felülmúlja a jelenleg alkalmazott intracornealis gyűrű eredményeit. Sokan foglalkoztak a hagyományos PRK-eljárás során alkalmazott hámeltávolítás mikéntjével - alkohol, mechanikus eltávolítás, epithel-kefe -, és megállapították, hogy a hosszú távú refraktív eredményekben az alkalmazott eljárások között nincs szignifikáns különbség. Az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó előadás a görög Pallikaris professzoré volt, aki a terápiás lézerkezelések egyik új módjáról beszélt, az ún. PALM-technikáról (photoablatable lenticular modulator). Az ilyen kezelések egyenetlen szaruhártyafelszín esetében ajánlottak, a kezelő orvos egy, a testhőmérsékleten szilárduló műanyagot juttat a corneára, amelynek felszínét egy speciális kontaktlencse segítségével egyenletessé teszi. A kontaktlencse eltávolítása után a scanning excimer lézersugárral a szaruhártya felszíne újra szabályossá tehető. Sok új berendezést, eszközt, lencse-implantációt segítő műszert próbálhattak ki a résztvevők. Bemutatták a legújabb generációs excimer lézerkészülékeket, az “flying spot” excimer lézert. Még kutatás, illetve kipróbálás alatt áll az ún. femtosecond excimer lézerkészülék, amellyel intrastromalis fotoablatio végezhető; mivel azonban a szöveti bomlástermékek nem tudnak szabadon távozni a stromából, jelenleg a kezelés felső határa -5,0 D körül van. Kipróbálhattuk a legújabb LASIK microkeratomokat működés közben. A lencse-implantáló eszközök széles skálája állt rendelkezésre, a wet-lab-ben sertésszemeken ki-ki próbára tehette saját kézügyességét a hagyományos phacoemulsificatio és a lézeres phacoemulsificatio terén. A Nemzetközi Refraktív Sebészek Társasága (International Society of Refractive Surgeons) a kongresszus alatt külön szimpóziumot szervezett, ahol a világ legelismertebb refraktív sebészei osztották meg tapasztalataikat a részt vevő kollégákkal. A nemzetközi társaság képviselői reményüket fejezték ki. hogy hamarosan Magyarország is csatlakozik a világszervezethez, szakmai és szervezeti hátteret biztosítva munkánkhoz. ígéretet kaptunk, hogy a decemberre tervezett refraktív sebészeti továbbképzésen személyesen is részt fog venni az ISRS elnöke és több vezetőségi tagja is. Dr. Nagy Zoltán Zsolt Semmelweis OTE, I. Szemészeti Klinika Beszámoló kongresszusi részvételről
