Szemészet, 1999 (136. évfolyam, 1-4. szám)
1999-12-01 / 4. szám
Szemészet mind a hátsó kéregben vesszős homályokat találtunk (1. ábra), a lencse mindkét oldalon a helyén volt. Gonioscopia során körkörösen nyitott, közepesen pigmentált csarnokzugot lehetett látni. A szaruhártya tiszta volt, pannusképződés nem volt kimutatható. A szemfenéki vizsgálat éles határú, temporalisan sápadt és excavalt papillát mutatott, foveolavagy papillahypoplasia nem volt látható (2. ábra). Az érrendszer ép, a kornak megfelelő volt. Az intraocularis nyomás Goldmann-féle applanációs tonométerrel mérve mindkét szemben a normális tartományban volt. Más intézetben a szürke hályoggal egy időben, kb. egy éve diagnosztizálták kétoldali simplex glaucomáját, amelyhez a látóidegfő morfológiai és a látótér következményes destrukciója társult (3. ábra A., B.). A naponta egyszer (este 8 órakor) adott Xalatan szemcsepp a kiindulási 26-28 Hgmm-es intraocularis nyomást a normális tartományba csökkentette. Műtéti technika A műtétet a jobb szemen retrobulbaris érzéstelenítésben végeztük. Fornix alapú kötőhártyaseb, majd sclerocornealis alagútseb készítése után a csarnokba adott Viscoat, majd Amvisc (ún. soft-shell technika)1-4 anyagok mellett csipesszel 5 mm átmérőjű kerek, centrális capsulorhexist készítettünk. A magot hydrodissectio után a lencsetokon belül rotáltuk, majd „divide and conquer” technikát alkalmazva phacoemulsificatióval (melynek ideje 25 másodperc volt) eltávolítottuk. A kéreg gépi irrigálása/aspirálása után a hátsó tokot políroztuk, majd az üres lencsetokot először Amvisc, majd annak közepébe adott Viscoat3-4 anyagokkal feltöltöttük, és az összehajtható műlencsét (Acrysof MA60BM, Alcon) „in-the-bag” implantáltuk, tengelyét vízszintes irányba forgattuk. A viszkózus/viszkoelasztikus anyag alapos kimosása után a sebet 1 db horizontális varrattal (10/0 nylon) zártuk, a kötőhártyát ugyancsak egy öltéssel a helyére húztuk. A műtét végén subconjunctivalisan 1 ml gentamycin-dexamethason (Oradexon) injekciót adtunk, a szemrésbe Irgamid szemkenőcsöt helyeztünk. A szemet a műtét napján műanyag védőtok felhelyezésével védtük. A posztoperatív időszakban Ultracortenol szemkenőcsöt - az első héten naponta ötször, utána a kezelések számát hetente csökkentve (4x, 3x és így tovább) - adtunk. A glaucoma kezelésére a műtét előtti időszakban alkalmazott latanoprost (Xalatan) cseppet a posztoperatív időszakban az irodalomban újabban többször leírt, prosztaglandin hatáson alapuló gyulladásfokozódás és a cystoid maculaoedema kialakulásának5-6'11,12,16,18'19-24 elkerülése céljából kétszer Vistagan 0,5% szemcseppre cseréltük. Eredmények A műtét előtti 0,1 látásélesség a műtét másnapjára 0,4-re, 1 hónap után 0,5-re javult (korrekció: +1,0 D cyl. 135°) és a 6 hónapos követési idő alatt ezen a szinten stabilizálódott. A műlencse a beültetés állapotának megfelelően hossztengelyével vízszintes irányban, centrálisán helyezkedett el, a lencse támasztó hurkai a tok ekvatoriális részén jól láthatóak voltak. A műlencsének a lencsetokra gyakorolt feszítő hatása miatt a capsulorhexis vízszintes irányban ovoid ala-4. ábra. Réslámpás felvétel a jobb szemről. A műlencse hossztengelyével vízszintes irányban, centrálisán helyezkedik el, a lencsetokra gyakorolt feszítő hatása miatt a capsulorhexis ovoid alakúvá vált kúvá vált (4. ábra) és igen kisfokú ún. pseudophacodonesis is kimutatható volt. A kontrasztérzékenység Pelli-Robsonteszttel vizsgálva 0,9, a szemnyomás kétszer Vistagan 0,5% szemcsepp használata mellett 14-18 Hgmm között volt. Hátsótok-megvastagodást eddig nem találtunk, de a követési idő egyelőre igen rövid (mindössze hat hónap). Megbeszélés A csökkent látásélességet aniridiás betegeknél több okkal magyarázhatjuk: elsősorban hiányzik az iris diaphragma szerepe, ami a fénysugarak retinára fókuszálásában játszik szerepet,15 ezen kívül a fovea és a látóideg gyakran hypoplasiás,2,1517 a szaruhártya borús, esetenként pannusképződés figyelhető meg.10 A gyakran társuló nyitott zugú glaucoma látóidegfő-károsodáshoz vezethet az esetek egyharmadában,9-17 és leírtak óriás szakadás következtében kialakult ideghártya-leválást is.8 A betegek többségénél cataracta fejlődik ki. A néha már születés után meglévő első vagy hátsó pólusra lokalizált borússág nem okoz látásromlást, de a 20-40 év között megjelenő corticalis, subcapsularis vagy magborússág már jelentős látásromlással jár. Leírják aniridiában a lencserostok gyengeségét, részleges hiányát, illetve ennek következtében a lencse helyhagyását (ectopia lentis), aminek gyakoriságát egyes szerzők akár 56%-ra is becsülik.13-17 Egy közlemény ilyen esetben pars plana lensectomiáról és sulcus ciliaris varrattal fixált PC-IOL beültetésről számolt be.20 A mi esetünkben - másokhoz hasonlóan11 - zonulagyengeséget nem találtunk. A korábbi közleményekben14-21 nyitott vagy zárt tokos hályogműtétet követően valamennyi esetben javult a látásélesség. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy ennek értéke 0,2-0,3 volt, a saját esetünkben elért 0,5 posztoperatív látásélesség egyik közleményben sem szerepelt. A műtét előtt fontos a látásélességet befolyásoló egyéb patológiás elváltozások (lásd fent) - melyek a mi esetünkben hiányoztak - kimutatása. Az iris hiánya capsulorhexisnél, főleg a pontos átmérő meghatározásánál, nehézséget okoz. Phacoemulsificatio és Bíró Zsolt
