Szemészet, 1999 (136. évfolyam, 1-4. szám)
1999-06-01 / 2. szám
Szemészet 136. évfolyam (1999) 144 Könyvismertetés Szemészet Szerkesztette: Süveges Ildikó Medicina, Budapest, 1998. Az eddig megjelent legteljesebb, legmodernebb, világszínvonalon illusztrált magyar szemészeti tankönyv. Mivel ezért orvostanhallgatóink, szakorvosjelöltjeink ebből fognak tanulni, és mivel 1999-ben új kiadás várható, az ismertetés feladata nemcsak az érdemek kiemelése, hanem a könnyen javítható hibáké is. A könyvben új a szaruhártya-átültetéssel kapcsolatos új törekvéseknek (szerológia, konzerválás, donorszelekció, immunszuppresszió), a cornea refraktív sebészetének, a szürkehályog-műtét új irányzatainak ismertetése, a vitreoretinalis kórképek vitrectomiás lehetőségek szerinti csoportosítása (neovascularisatio, cystoid macula és maculalyuk, praemacularis fibrosis, proliferativ vitreoretinopathia). Ide tartoznék a ROP és rhegmatogen+tractiós retinaleválás is, a retina fejezeten belül. Vannak kazuisztikai közlést pótló igen tanulságos ábrák (5/21, 5/38, 8/2, 8/8, 8/9, 10/5). Új tankönyvtől elvárható, hogy megőrizze az egykor világhírű magyar szemészet egyes ma is érvényes hagyományait, de helyet adjon az eddig nyelvi-földrajzi okokból idegennek érzett haladottabb nézeteknek, követelményeknek. A könyv rövid, talpraesett szövege gyakran egyezik Alberth 1990-ben megjelent tankönyvével (pl. szemüvegrendelés). Más helyen, pl. Alberth kitűnő, etiológián alapuló cornea fejezeténél attól sajnos eltér, kimarad, hogy a staphyloma azért is tágulékony, mert uveaszövet is részt vesz alakításában, és jobb Alberthnél a “primaer” opacitas zonularis besorolása a dystrophiák közé. Didaktikus jelentőségű hagyomány a cataractákat stacioner és progresszív hályogokra osztani (előrehaladó a sérüléses hályog is). Ezért is túl merész javaslat az egyik szem glaucomás rohama esetén a másik ép szemen mindig megelőző iridectomiát végezni. A döntő a gonioscopia. Az egész könyvben azonban még a normális csarnokzug gonioscopiás képe sem látható, együtt képződményeinek anatómiai metszetével, és a kóros zug képei sem. Az anatómia egyébként is a mű mostohagyermeke, még összefoglaló és fejezetenkénti bontásban is. A foveolában nincsenek pálcikák, a csapok és pálcikák nem neuronok, hanem fotoreceptorok, az “első” neuron a bipoláris (Gray’s Anatomy). A vitreoretinalis kórképek leírása ma már csonka a keletkezésüket létrehozó anyagok említése nélkül: az Irvine-Gass-syndromáért a decompartmentalisatio miatt hátrakerülő prosztaglandinok, a ROP tág ereiért a leukotriének, az üvegtesti kötegek húzásáért a FGF-k, a neovascularisatioért a TNF és ECSF a felelősek. Valamennyi reakció elindítója az antigént prezentáló macrophagproliferáció. Flasonlóképpen a korpuszkuláris antigének (baktérium-, vírus-, komplementet is tartalmazó immunkomplex) macrophagok által prezentálva granulomaképződést váltanak ki az uveában, ez az uveagyulladások beosztásának alapja. A HIV-fertőzés CD4 (helper) T-lymphocyták számát annyira csökkenti, hogy lehetséges a CMV-replikáció, a Mycobact. avium vagy Candida albicans szaporodása, de csak hatékony AIDS-kezelés (Zidovudin+Saquinovir) hatására emelkedhet a CD4 sejtszám annyira, hogy a retinalis kórképek kialakulhassanak. Immuno-endokrin orbitopathiában TSH helyett TSI immunoglobulin gerjeszti a T4-termelést és kötődik a szemmozgató izmokhoz, azok és a látóideg lymphocytás beszűrődését okozva (Cecil: A belgyógyászat lényege, 495. o.). A neurotrophiás keratitisek NGF-kezelését is időszerű volna említeni (New Engl. J. Med., 1998; 338, 1154 és 1223). A mikrobiológiai elnevezésekben a Bergey's Manual, a gyógyszerekében az US AN “generic” elnevezései használatosak. A könyv legnagyobb hiányossága, hogy nyilván a korrektúrát szakember nem korrigálta. Innen a sok, orvos számára értelemzavaró sajtóhiba (kankós szemgyulladásban az ép szem védelmére nem annak, hanem a kezelendőnek bekötése, a retrovitrealis folyadék lebocsájtása a szakadás helyén), sok ábrán vannak vonalak, melyek végéről a szöveg lemaradt, vagy érthetetlen rövidítések találhatók, ábrák cseréje, jobb és bal felcserélése a 14/1 ábrán, annak kihagyása, hogy a színkódolt Doppler-ábrákon a vörös a transducer felé, a kék a tőle el irányuló áramlást jelzi. Sok a szükségtelen német szó (Blende, sofort), sőt orosz is (cuet). A javasolt módosításokkal a tankönyv rendszerezettebbé, tagoltabbá válnék. így mód nyílnék a különböző színű, árnyalatú, méretű fő-, al- és mellékcímek didaktikus felhasználására, melyek eddig ötletszerűen, a különböző taxonómiai egységek figyelmen kívül hagyásával kerültek kinyomtatásra. Dr. Kahán Ágost Könyvismertetés
