Szemészet, 1999 (136. évfolyam, 1-4. szám)
1999-06-01 / 2. szám
)2 Szemészet 15. ábra. Az endothelsejtek képe. 8 éves páciens, sejtszám 3400/mm2, min. pleomorphismus és polymegethismus. Ép lelet 16. ábra. Az endothelsejtek képe. 68 éves páciens, sejtszám 2400/mm2, fokozottabb pleomorphismus és polymegethismus. Ép lelet szélén az endothelsejtek életlenebbek, rosszabbul képeződnek le, mint középen. Ennek oka, hogy a konfokális mikroszkópia során a corneát nem applanáljuk, ezért annak fiziológiás görbülete érvényesül. Az endothelsejtek átlagos sűrűsége az életkorral párhuzamosan változik. Bár saját anyagunk esetszáma az egyes korcsoportokban nem elegendő statisztikai következtetések levonására, megfigyeléseink szerint a 20 éves kor alatt 3000-3500 sejt/mm2, 60 éves kor felett 2000-2500 sejt/mm2 volt észlelhető (15. és 16. ábra). Irodalmi adatokból korral összefüggő negatív korreláció ismert.4 A pleomorphismus és polymegethismus minden korcsoportban mérsékelt maradt, bár az életkor emelkedésével kismértékben fokozódott. Következtetések A cornea mikroszkopikus szerkezetének élőben való vizsgálata az utóbbi időben terjedt el világszerte. A konfokális corneamikroszkóp csak nemrégen lépett ki a kísérletes laboratóriumi körülmények közül a klinikai diagnosztikai alkalmazások sorába. A corneán végzett nagyszámú sebészeti beavatkozás követése, megbízhatóságának vizsgálata, sebgyógyulás in vivo vizsgálatának szükségessége is elősegítette, serkentette fejlődését. Hasonló vizsgáló eljárás eddig hazánkban nem állt rendelkezésünkre. A klinikánkon működő konfokális corneamikroszkóp használatának során megfelelő gyakorlat után megbízhatóan reprodukálható értékes diagnosztikai eljárást ismertünk meg. A cornea minden rétege jól ábrázolható és többnyire jól értékelhető. Az eszköz kitűnő nagyítása és felbontóképessége, valamint a képfeldolgozás korszerű digitális módszere eddig még nem látott részletességű sejtszintű vizsgálatot tesz lehetővé. A vizsgálat kivitelezése egyszerű, gyors, a vizsgált személyektől minimális kooperációt igényel és számukra nem megterhelő. A cornea vizsgálat közbeni károsodása kizárható. Ennek ellenére néhány nehézséggel számolnunk kell. Nehéz a vizsgálat közben a vizsgált corneaterületet lokalizálni, valamint az éppen fókuszált réteg axiális mélysége sem állapítható meg pontosan. Ezek a hátrányok a műszer további fejlesztése során valószínűleg kiküszöbölhetők lesznek. A patológiás állapotok konfokális corneamikroszkópos vizsgálatáról további közleményeinkben kívánunk beszámolni. Irodalom 1. Guthoff R.: Confocal Microscopy. German J Ophthalmol 5, 495 (1997). 2. Mathers W. D., Lane J. A., Zimmerman M B.: Assesment of the tear film with tandem scanning confocal microscopy. Cornea 16, 162-168 (1997). 3. McGhee C. N. J.. Keller R: In vivo confocal microscopy of living tissue: the cornea at cellular level. Eye News 5, 14-20 (1998). 4. Mustonen R. K.. McDonald M. B., Srivannaboon S.: Normal human corneal cell populations evaluated by in vivo scanning slit confocal microscopy. Cornea 17, 485^192, (1998). 5. Petroll W. M., Cavanagh H. D., Jester J. V.: Confocal microscopy. In: Cornea Text & Color Atlas CD-ROM. Volume I., Part II., Section 4., Chapter 20. (1998). 6. Richter A., Slowik C., Somodi S. et al: In-vivo Darstellung der Hornhautinnervation des Menschen mit Hilfe der konfokalen Mikroskopie. Ophthalmologe 94, 141-146, (1997). 7. Wiegand W.. Thaer A. A.. Kroll P. et al: Optical sectioning of the cornea with a new confocal in vivo slit-scanning videomicroscope. Ophthalmology 102, 568-75, (1995). A szerző levelezési címe: dr. Imre László Semmelweis OTE I. Szemészeti Klinika 1083 Budapest, Tömő u. 25-29. e-mail: ile@szeml.sote.hu Imre László
