Szemészet, 1998 (135. évfolyam, 1-4. szám)

1998-03-01 / 1. szám

48 Szemészet Műtéti szám 757 881 274 1. ábra. Az antikoaguláns-kezelés gyakoriságának tendenciája n=159 2. ábra. Kor és nem szerinti megoszlás alkalmazott eljárások nem egységesek.3 A perioperatív koc­kázatvállalás dilemmáját - tromboembólia vagy vérzés - számos körülmény befolyásolja:- A cataractaműtét elhalasztása például indokolt lehet, ha az antikoagulálás csak néhány hetet vagy hónapot vesz igénybe, mint mélyvénás trombózis esetében.- Korrekt eljárás a heparinhatásban történő műtét, mely­nek során nem fenyeget tromboembóliás szövődmény, és kivédhető a súlyos intraoperativ vérzés is. Hátránya, hogy a Syncumarról (acenocoumarol) heparinra, majd a heparinról Syncumarra történő átállítás komoly idővesz­teséget okoz, és az alvadási faktorok folyamatos monito­rozását teszi szükségessé. Ez a módszer az ambuláns vagy egynapos sebészet keretében nem alkalmazható, sőt, jó esetben is legalább 1 hetes hospitalizációt igényel.- A véralvadásgátlás felfüggesztése során általában az a gyakorlat, hogy a Syncumar átmeneti elhagyásával vagy csökkentésével a protrombinszint 50% körüli le­gyen a műtét ideje alatt. Ez a kezelőorvosok körében gyakran alkalmazott módszer, Syncumart szedő betege­ink egyharmada már nem terápiás INR mellett került felvételre. Az antikoaguláns-kezelés felfüggeszthetósé­­gét természetesen jelentősen befolyásolja az alapbeteg­ség, mert pl. szívműtétek után, tüdőembóliát vagy mélyvénás trombózist követően ez a módszer csak fo­kozott kockázatvállalás mellett lehetséges.1’7,8'1112 Az aspirinterápia felfüggesztése általában, tapasztalataink szerint, hatástalan szokott lenni, hiszen a kezelésnek műtét előtt 1-2 nappal vagy a műtét napján történő elhagyása semmilyen változást nem okoz. A hatásmechanizmusból adódóan, ha a vérzési időt normalizálni akarjuk, legalább 1 héttel a műtét előtt el kell hagyatnunk a gyógyszert. A terápiás hatású antikoaguláns-kezelés folytatása a peri­­operativ időszakban a tromboembóliás cerebrovascularis szövődmények kialakulását kivédi,510 viszont tartani lehet a vérzésveszély fokozódásától. A szemsebészet azonban spe­ciális helyzetben van, ugyanis a szem egyes szövetei: a sza­ruhártya, a lencse és az üvegtest érmentesek, így ezek az antikoagulálástól fiüggetlenek. A szemészeti újítások: a cor­nealis tunnel, a phakotechnika ezt az előnyt is igyekeznek kihasználni, tekintettel arra, hogy minél rövidebb, ill. minél cornealisabb a seb, annál kisebb a vérzésveszély. A műtéti érzéstelenítés a terápiás antikoaguláns-kezelés folytatása mellett csak lokális lehet. Egyéb rizikófaktorok (pl. érbe­tegségek) fennállása esetén, melyek tovább fokozhatják a vérzés kockázatát, a tenonalis érzéstelenítés javasolható. Vizsgálatok Munkánk célja a vérzéses szövődmények gyakoriságá­nak vizsgálata tartósan antikoagulált betegeken, akik szür­­kehályog-műtéten estek át. 159 beteg 200 szemén történt műtét. A megfigyelési idő 2 és negyed év volt, 1995., 1996. és 1997. első 3 hónapja. A viszonylag rövid megfigyelési idő alatt a betegszám rohamos emelkedését tapasztaltuk. 1997. első 3 hónapjá-Coronariasderosis S.TP. infarct.myoc. Fibrill. auric. Érszűkület Cerebrovasc. ins. Műbillentyű impl. Tüdőembolia Vezetési zavar Mélyvénás thromb. Cirrhosis hepatis 4--------------1--------------1--------------0% 20% 40% 60% Aspirin 113(71%) Kumarin '39 (25%)4 Felfügg. Folyamatos 14 25 Hepatopathia 7 (4%) 3. ábra. Krónikus antikoaguláns-kezelést indokló betegségek 4 ábra. Gátolt véralvadású betegek csoportjai Németh Ilona

Next

/
Thumbnails
Contents