Szemészet, 1998 (135. évfolyam, 1-4. szám)
1998-03-01 / 1. szám
Szemészet 135. évfolyam (1998) 35 A Debreceni Orvostudományi Egyetem (igazgató: Berta András egyetemi tanár) közleménye Az ARMD (időskori maculadegeneráció) sugárkezelése Berta András Klinikai vizsgálatok mutatják, hogy a súlyos maculadegenerációban szenvedő betegek kezelésében jó eredményt hozhat a radioaktív ruténium plakk terápia. Előzetes klinikai vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a ruténium scleralis plakkokkal végzett besugárzással eredményesen kezelhetők azok a súlyos időskori maculadegenerációban szenvedő betegek, akiken lézerkezelésre már nincs lehetőség. Az általuk végzett klinikai vizsgálat (10 beteg, átlagéletkor 65 év) eredményei arra utalnak, hogy a besugárzás után a maculadegenerációs betegek látása nem romlik tovább és a betegek laserkezelése is lehetővé válhat, mondta el Dr. Berta András az Európai Szemorvostársaság itt tartott XI. kongresszusán. 1991 és 1995 között Berta doktor és munkatársai 5 beteget kezeltek subretinális chorioidea neovascularisatio miatt, akiknek a látásélessége besugárzás előtt 0,02 és 0,15 között volt. A betegek szemére ruténium-106 bétasugárzó izotópot tartalmazó szemészeti applikátort (scleralis plakkot) helyeztek fel úgy, hogy a szem hátsó felszíne 30-150 Gy dózist kapott. Magyarázatként hozzáfűzte: „Az volt a célunk, hogy azokat az exsudativ maculadegenerációs betegeket is kezelni tudjuk, akiket laserrel nem lehet kezelni (beleértve a submacularis chorioidea neovascularisatio pigmentepithel-leválással járó eseteit is), valamint azokat, akiken a lézerterápia hatástalannak bizonyult. Olyan eseteket, akiken a chorioidealis neovascularisatiós membrán a foveola centralist is érinti, vagy akiken a neovascularisatiót exsudatio, vér vagy hegszövet borította.” A nagyobb dózissal kezelt betegek közül hármon a chorioidealis neovascularisatiós membrán teljesen elzáródott, kettőn jelentősen megkisebbedett. Két esetben a neovascularisatio kiújult, ezek egyike jól reagált lézerkezelésre, a másikon újabb irradáció történt. Egyik betegen sem romlott a látás, bár a korábban is meglevő centrális scotoma az irradiációt követően nagyobb lett. „Az exsudativ maculadegeneráció besugárzását követően a macula megjelenése vagy a non-exsudativ maculadegeneráció végstádiumára emlékeztetett, vagy disciform heg alakult ki. Tapasztalataink szerint a sugárkezelés az exsudativ maculadegeneráció progresszióját egy korábbi stádiumban állíthatja meg még azelőtt, mielőtt a centrális látás teljesen elveszne” - mondta el Berta doktor. 1995-ben egy másik öt betegen a besugárzást alacsonyabb összdózissal (kevesebb mint 30 Gy) az első csoporténál jobb pre-irradiációs visusértékek mellett (egyes esetekben 0,3 és 0,4 visus mellett) végezték el. Most is azt tapasztalták, hogy a neovascularisatiós membrán minden betegen teljesen elhegesedett vagy jelentősen megkisebbedett, és a betegek látásélessége nem rosszabbodott. Ugyanakkor, a centrális scotoma nagyobb dózis melletti növekedését az alacsonyabb összdózissal irradiált csoportban nem tapasztalták - kommentálta az eredményeket, majd hozzátette: „Bíztatónak találjuk az eredményeket, amelyek azt mutatják, hogy az exsudativ maculadegeneráció progreszsziója a centrális látás teljes elvesztése előtt megállítható. Ha ez egy olyan, jobb visus mellett történhet, ami mellett a beteg írni és olvasni tud, akkor a scleralis plakkokkal történő irradiáció más kezelési formák reális alternatívája lehet, ill. olyan terápiás módszerré válhat, amely akkor is alkalmazható, amikor a hagyományos eljárások eredménytelenek.” Ugyanakkor Berta doktor hangsúlyozta, hogy a második, alacsonyabb dózissal irradiált csoportnál hosszabb megfigyelési idő szükséges ahhoz, hogy a módszer hatásossága hosszútávon is bizonyított legyen. Továbbá kifejtette, hogy speciális, kisebb irradiációs zónájú plakkok és más sugárforrások, pl. stroncium-90 alkalmazásával az irradiáció hatásosságának és biztonságosságának további növekedése várható. Társszerzők voltak Vezendi László, Damjanovich Judit és Vámosi Péter. (A fordítás a „EuroTimes” 1997. év (Vol.2.), 4. szám, 8. oldalán megjelent cikk alapján készült.) Közlésre érkezett: 1997. november 4. Berta András: Az ARMD sugárkezelése
