Szemészet, 1998 (135. évfolyam, 1-4. szám)
1998-12-01 / 4. szám
Szemészet ■m 135. évfolyam (1998) 273 Szakmapolitikai rovat Folyóiratunk újonnan induló szakmapolitikai rovatában első alkalommal a Magyar Tudományos Akadémia széles konszenzussal kialakított állásfoglalását olvashatják az orvosi szakirodalmi tevékenység értékelésével kapcsolatban. Az állásfoglalás kedvezően érinti folyóiratunkat is, amely a 2. sz. mellékletben a kiemelt folyóiratok közé soroltatott, és így a Szemészetben megjelenő közlemények 2 pontot érnek. Az akadémiai állásfoglalás a hazai cikkek értékelő rendszerén kívül javaslatot tesz publikációs adatlap használatára, melynek bevezetése egységesítené a tudományos vagy álláspályázatok bibliográfiai részét. Ennek széles körű alkalmazása mind a pályázók, mind a bírálók számára előnyt jelentene. Az akadémiai állásfoglalás tisztáz több további fontos kérdést is: pl., hogy mi számít könyvrészletnek, közleménynek és az utóbbiak közül melyeknek nincs impakt faktora. Szakmapolitikai rovatunkban a későbbi számokban szeretnénk foglalkozni a szemészet hazai helyzetével. Ezen belül fontos kérdések a gyógyító ellátás finanszírozása, a szakmai standardok kérdése, a privatizáció, a szakképzés rendszerének változása. Rovatunkban szeretnénk ismertetni a kollégákkal a Magyar Szemorvostársaság és a Szemészeti Szakmai Kollégium fontosabb állásfoglalásait is. A rovat témáját érintő kérdéseket, javaslatokat a szerkesztőségbe várjuk, a fontosabb hozzászólásokat a levelezési vagy a szakmapolitikai rovatban közreadjuk. Dr. Németh János rovatvezető Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya ÁLLÁSFOGLALÁS a hazai orvosi szakirodalmi tevékenység elismerését szolgáló mutató bevezetéséről Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya a hazai tudományos élet számos meghatározó személyisége, valamint az Orvosi Hetilap, a MOTESZ és a Magyar Orvosi Kamara elnöksége kezdeményezésére javasolja a hazai (magyar nyelvű) orvosi szakirodalmi tevékenység ösztönzésére, a teljesítmény értékelésének elősegítésére a „Hazai (orvosi) Szakirodalmi Mutató” (HSZM) bevezetését, alkalmazását. A HSZM bevezetése és használata elsősorban a klinikusok megítélését segíti, azok érdekeit szolgálja és védi, de tájékozódást tesz lehetővé az alapkutatással foglalkozók hazai szakirodalmi tevékenységéről is. Kívánatos, hogy a hazai biomedicinális kutatások jelentős eredményei a hazai orvosi folyóiratokban is megjelenjenek, ezáltal is emelve a szaklapok színvonalát és gazdagítva a hazai orvosi irodalmat, amely várhatóan a jövőben is az orvosképzés és továbbképzés bázisa marad. Szükséges hangsúlyozni, hogy a hazai mutatószámrendszer nincs semmiféle kapcsolatban a nemzetközi scientometriás értékeléssel. Kizárólag a hazai szakirodalmi teljesítmény numerikus jelzője, nem impakt faktor (IF). Nem alkalmazható a nemzetközi publikációk és idézetelemzések helyett a tudományos kutatási pályázatok, vagy az MTA Doktora cím odaítélésének elbírálásakor. Bármilyen nagy hazai szakirodalmi mutatószám sem helyettesítheti a színvonalas, nemzetközi tudományos szakirodalmi tevékenységet. A két értékrend csak annyiban függ össze egymással, hogy mindkettőben érvényesül az a szándék, hogy a pályázó munkásságának önértékelésében szabályszerűen járjon el, és a pályázathoz összeállított jegyzékben a közlések ne összemosva, súlyozás nélkül jelenjenek meg. Ezáltal elkerülhető a néha nem szándékos félreinformálás lehetősége. A hazai mutatószám-rendszer elsődleges célja tehát - a scientometriás adatokhoz hasonlóan - az adatszolgáltatás, nem az értékelés. De az objektív értékelés legfontosabb kellékei az egyértelmű, összehasonlítható és korrekt adatok. Ezt a célt szolgálja az egységes „Publikációs adatlap” bevezetése és a kitöltését megkönnyítő „Szempontok és információk a Publikációs adatlap kitöltéséhez” c. melléklet. Ahogyan a nemzetközi megmérettetés fontos eszköze a scientometria (impakt faktor, citáció), úgy lehet a HSZM a hazai irodalmi munkásság jelzője. E mutatókat ismerni és használni kell, nem önmagukban és jelentőségüket nem túlbecsülve. A HSZM az előbbitől függetlenül a magyar nyelvű szakirodalmi tevékenységről ad képet, melynek ismerete egyetemi, kórházi vagy egyéb státusokra való pályázatok és például a habilitáció során lehet lényeges. A kettő együtt összképet nyújt a pályázó irodalmi tevékenységéről, ugyanakkor serkentő hatású és jobb teljesítményre késztet. Mind a scientometriás mérőszámok, mind a hazai mutatószám csak azonos tudomány-, illetve szakágazatban képezheti összehasonlítás tárgyát. Az Akadémia Tudományok Osztálya álláspontja szerint a Hazai Szakirodalmi Mutató bevezetése és általános használata jó ügyet szolgál: elősegíti és ösztönzi a hazai szakirodalmi tevékenységet, növeli szaklapjaink színvonalát, nevelő hatású, elsősorban a fiatal oktatókra, kutatókra és segíti a hazai szakirodalmi tevékenység - már-már hiányzó - elismertségét. Ezért a HSZM bevezetését, általános al-SZAKMAPOLITIKAI ROVAT
