Szemészet, 1998 (135. évfolyam, 1-4. szám)
1998-03-01 / 1. szám
Szemészet 135. évfolyam (1998) 15 Péterfy Sándor utcai Kórház Szemészeti Osztály (Osztályvezetőfőorvos: Papp László Tivadar) közleménye Felszínes érzéstelenítéssel szerzett tapasztalataink phakoemulsificatióval végzett hályogműtétek eseteiben* * Papp László Tivadar, Tamási Péter, Majláth Gabriella, Vagyóczky Ágnes Összefoglalás: Szerzők 25 felszínes érzéstelenítésben végzett phakoemulsificatiós cataractaműtéttel szerzett tapasztalataikról számolnak be. Tárgyalják a retrobulbaris érzéstelenítés lehetséges szövődményeit. Részletesen ismertetik az általuk alkalmazott felszínes érzéstelenítés módszerét, hangsúlyozva a megfelelő betegkiválasztás jelentőségét. Kedvező eredményeik alapján - ahol lehetőség van a phako technikára - javasolják a felszínes érzéstelenítésben történő szürkehályog-műtétek bevezetését a gyorsabb optikai és életmódbeli rehabilitáció érdekében. Kulcsszavak: felszínes, retrobulbaris, érzéstelenítés, phakoemulsificatio EXPERIENCES WITH TOPICAL ANAESTHESIA FOR PHACOEMULSIFICATION The authors report their experiences in 25 cataract operations performed by phacoemulsification in topical anaesthesia. The possible complications of retrobulbar anaesthesia are discussed. Topical anaesthesia is presented in details, emphasizing the importance of appropriate patient selection. Based on their positive results they recommend the use of topical anaesthesia in phacoemulsification cataract surgery, regarding the faster optical rehabilitation and better quality of life. Keywords: topical, retrobulbar, anaesthesia, phacoemulsification. Brooser Gábor professzor úrnak a gyógyításról vallott ars poeticájából érdemes kiemelni azt, amit mind saját tevékenysége folytán, mind az általa vezetett szemészeti klinika működésében egyik legfontosabb alapértéknek tekintett: „Nil nocere!” A tudományban, de különösen a praktikus medicinában gyakran előfordul, hogy egy korábban alkalmazott eljárást felelevenítenek és mint új módszert, esetleg más eszközökkel, az előzőtől eltérő elméleti magyarázattal ismét alkalmazni kezdenek. A szemészetben az utóbbi évtizedekben több ilyen „alapvető változás” következett be. A legismertebb az intracapsularis hályogkivonásról történő visszatérés az extracapsularis technikára, a korábbihoz képest összehasonlíthatatlanul precízebb mikro-technikával és finomabb eszközökkel. A lényeget tekintve a nyitott tokos műtéti elv vált ismét általánossá. A hályogműtétet kezdetben cocain cseppes érzéstelenítés mellett végezték, és csak később került sor a szem mögé (mellé) adott fájdalomcsillapító, érzéstelenítő injekciók alkalmazására. Ezek a változások mind a beteg érdekét szolgálták és mindig igyekeztek szem előtt tartani, hogy lehetőség szerint a legkevesebbet ártsunk. Mégis minden orvosi beavatkozásnak lehet szövődménye. A gyógyító orvos mindenkori célja, hogy a lehető legjobb eredményt a lehető legkisebb ártalom mellett érje el. A retrobulbaris injekció szövődményei közismertek.5'15,18 Leggyakrabban a retrobulbaris haematoma fordul elő, de Közlésre érkezett: 1997. október 10. Közlésre elfogadva: 1998. január 15. * Brooser Gábor professzor úr születésnapja tiszteletére. kialakulhat maradandó ptosis,1 valamint vakság is bulbus perforáció,3 nervus opticus károsodás,17 artéria centrális retinae occlusio14 miatt. Az orbita térfogatának növekedése következtében kialakuló szemnyomás-emelkedés sem mindig közömbös a műtét lefolyása szempontjából, ugyanakkor a retrobulbaris („szembe kapott”) injekció kedvezőtlen pszichés hatása sem hagyható figyelmen kívül. A felszínes érzéstelenítés révén az említett szövődmények elkerülhetők. Ezért megvizsgáltuk, hogy a felszínes (topikus) érzéstelenítésben végzett phakoemulsificatiós műtétek milyen előnyökkel, illetve hátrányokkal járhatnak. Betegek és módszer 1996. szeptember és 1997. augusztusa között 25 műlencse beültetéssel kombinált phakoemulsificatiót végeztünk felszínes érzéstelenítésben. Kilenc esetben második szemen, tizenhat esetben első szemen történt a hályogműtét. A 13 nő és 12 férfi beteg átlagos életkora 57 év volt (37-82 év). A vízusérték a műtétek előtt átlagosan 0,3 volt (0,1-0,6). Az átlagos megfigyelési idő 4 hónap (1-13 hónap). A műtét időtartama átlagosan 21 perc (14—38 perc) volt. Az érzéstelenítés módja: A betegekkel előre megbeszéltük az érzéstelenítés módját, annak előnyeit és hátrányait. Kellő felvilágosítás után, beleegyező nyilatkozatuk alapján döntötték el, melyik érzéstelenítési formát választják. Betegeink 1 órával a műtét előtt 7,5 mg Dormicumot, illetve az idősebbek 1 tbl. Heminevrint kaptak. 30 perccel a műtét előtt a pupilla tágításához egy csepp 10%-os phenylephrint (Neosynephrin) és egy csepp 0,5%-os tropicamidot (Mydrum) adtunk előzetes diclofenac (Naclof, Voltaren-Ophtha), Papp László: Felszínes érzéstelenítéssel szerzett tapasztalataink
