Szemészet, 1998 (135. évfolyam, 1-4. szám)

1998-08-01 / 3. szám

Szemészet

kozás utáni napon a szaruhártyán gyulladás lépett fel, majd a későbbiek során a felszínes cornea-ereződés mellett mély erezódés is megjelent. Lokális és szisztémás kortikoid terápiával a PTK-t követő 5-6 hét múlva sikerült elérnünk a preoperatívval megegyező állapotot. Egy másik betegünk állapota (2. táblázat 24. beteg), aki Grayson-Wilbrandt-féle epithel disztrófiában szenvedett, sem javult a kezelést követően. Az eredeti elváltozással csaknem megegyező kép fejlődött ki újra a PTK-t követően két hónappal.

A lézeres kezeléseket követően recidívát 6 esetben észleltünk (főként a maródásos és a keratoconjunctivitis phlyctaenulosás betegeknél). Minden map-dot-fingerprint disztrófiás betegünk (2. táblázat 16-20. betegek) fájdalommentessé vált, a követési idő alatt recidiváló erózió nem alakult ki, a szaruhártya az ablációs területnek megfelelően tiszta volt és a látásélesség minden esetben növekedett.

A reepithelisatio a betegek többségénél 3-4 nap volt. (A leghosszabb hámosodási idő 7 nap volt, amely csak egy esetben fordult elő.) A legrövidebb követési idő 9, míg a leghosszabb 30 hónap volt.

A táblázat végén feltüntetett indikációkból jól látható, hogy a beavatkozást elsősorban a betegek szaruhártya-betegségével együttjáró fájdalom miatt végeztük. A látásélesség javulását a betegeknek még azon esetekben sem ígértük meg, amikor ennek valószínűsége nagy volt.

A PTK eredményessége ezen betegségcsoportban 96%-osnak tekinthető.

Megbeszélés

A fototerápiás keratectomia a felszínes szaruhártya-megbetegedésekben sokat ígérő sebészi beavatkozásnak tekinthető. A fotorefraktív keratectomiához (PRK) képest kevésbé kiérlelt eljárás. A különböző munkacsoportok szerint úgy a beavatkozás, mint az indikációs terület meglehetősen különbözik egymástól.11,30,31

A PTK utáni egyik fő gond az epithel záródásáig tartó fájdalom. Ez azonban nem-szteroid gyulladáscsökkentőkkel jól csillapítható.12 Másik fontos probléma a hyperopiás shift megjelenése,10 amely tapasztalataink szerint jelentősen mérsékelhető nagyobb ablációs zónák alkalmazásával.

Az excimer lézeres PTK-val kapott eredményeink részben különböznek az irodalomban eddig leírtaktól. Epithel disztrófiák, pl. map-dot-fingerprint disztrófia kezelésére mély ablációt alkalmaztak, amely drasztikus hyperopiás eltolódást okozott.3 Tapasztalataink alapján nem szükséges mély ablációt tervezni. Elégséges az elváltozás nagy részét eltávolítani, mert a szaruhártyán visszamaradó minimális homály a betegek látásélességét nem vagy alig befolyásolja. Az elváltozás teljes eltávolítása viszont csak mély ablációval lehetséges. Az ez után fellépő hyperopiás eltolódást a betegek sokkal rosszabbul élik meg. A nagyobb fokú hyperopiás shift, valamint a lézerkezelés által indukált irregularis astigmia ezen betegeknél elkerülhető volt, ha a maximális 8 mm-es optikai zónát használtuk a lehető legkisebb ablációs mélységgel. Hasonló tapasztalatunk volt a szaruhártya crystalline disztrófiás elváltozásaiban, valamint centrális szaruhártyahegek esetén.

A PTK alkalmas beavatkozásnak bizonyult perforáló keratoplasztikák előkészítésére is. Egy akanthamöba-keratitis,

150 ■

ili. keratopathia bullosa esetén a fájdalom megszüntetését sikerült elérni a megfelelő transzplantátum megtalálásáig.

Napjainkban a herpes simplex vírus okozta akut gyulladást, ill. az ennek következtében kialakult hegesedést a PTK-kezelés kontraindikációjának tekintjük, mivel az ultraibolya sugárzás reaktiválhatja a latens herpes simplex 1 típusú vírust.24 Shimomura és munkatársai27 legalább egy évvel az utolsó herpeses gyulladást követően végeztek excimer lézeres beavatkozást. A cornea-kaparékból ezután elvégzett tenyésztésből herpes vírust izoláltak. Dausch és munkatársai5 tumort kezeltek excimer lézerrel és éppen azt a felszínes szaruhártya réteget távolították el, amely a szövettani vizsgálatokhoz nélkülözhetetlen lett volna. Tumorok esetén így nem látjuk indokoltnak az excimer lézerek alkalmazását.

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a 193 nm hullámhosszon, az UV spektrumban működő excimer lézert egyre szélesebb körben alkalmazzák terápiás célokra is a cornea különböző eredetű felszínes elváltozásaiban. Disztrófiás és hegesedéssel járó esetekben a nagy optikai zónával, és a lehető legvékonyabb ablációval végzett fototerápiás keratectomiákat magunk is ajánlható műtéti eljárásnak tartjuk.

Irodalom

1. Binder P. S., Anderson J. A.. Rock M. E.. Vrabec M. P.: Human Excimer

Laser Keratectomy. Opthalomology 101, 978-989 (1994).

2. Brancato R., Scialdone A., Carones F.. Bertuzzi A.: Excimer laser ablation of a corneal protuberance. J Cataract Refract Surg 18, 111-112 (1992).

3. Campos M., Nielsen S., Szerenyi K.. Garbus J. J.. McDonnel P. J.: Clinical Follow-Up of Phototherapeutic Keratectomy for Treatment of Corneal Opacities. Am J Opthalmol 115, 433—440 (1993).

4. Cennamo G., Rosa N., Rosenwasser G. O. D.. Sebastiani A.: Phototherapeutic Keratectomy in the Treatment of Avellino Dystrophy. Ophthalmologica 208, 198-200 (1994).

5. Dausch D., Landesz M., Schröder E.: Phototherapeutic Keratectomy in Recurrent Intraepithelial Dysplasia. Arch Opthalmol 112, 22-23

(1994) .

6. Eifferman R. A., Forgey D. R., Cook Y.: Excimer Laser Ablation of Infectious Crystalline Keratopathy. Arch Opthalmol 110, 18 (1992).

7. Fagerholm P, Fitzsimmons T. D.. Örndahl M., Öhman L., Tengroth B.: Phothotherapeutic Keratectomy: Long-term Results in 166 Eyes. Refract Com Surg (suppl), 76-81 (1993).

8. Fasano A. P, Moreira H., McDonnel P, Sinhawy A.: Excimer laser smoothing of a reproducible model of anterior corneal surface irregularity. Ophthalmology 98, 1783-1785 (1991).

9. Förster W., Ratkay /., Atzler U.. Busse H.: Excimer Laser Phototherapeutische Keratektomie (PTK) und modifizierte „Bare-Sclera” Technik zur Behandlung von Pterygien. Ophthalmologe 92, 424-426

(1995) .

10. Förster И , Ratkay /., Busse H.: Corneal haze after mechanical debridement for overcorrection after myopic PRK. Graefe’s Arch Clin Exp Ophthalmol 234, 276-279 (1996).

11. Förster W.t Atzler U., Ratkay /., Busse H.: Therapeutic use of the 193 nm excimer laser in corneal pathologies. Graefe’s Arch Clin Exp Ophthalmol 235, 296-305 (1997).

12. Förster W., Ratkay /.. Krueger R.. Busse H.: Topical diclofenac sodium after excimer laser phototherapeutic keratectomy. J. Refractive Surgery 13, 311-313 (1997).

13. Füst Á., Ratkay /., Süveges /., Bor Zs., Nagy Z. Zs.: Excimer lézer kezelés hatása a nyúl comeájára. Szemészet 131, 85-88 (1994).

Ratkay Imola