Szemészet, 1998 (135. évfolyam, 1-4. szám)
1998-06-01 / 2. szám
132 Szemészet 14. Owen M.: Basal cell carcinoma. A study of 836 cases Arch Pathol 10, 386 (1930). 15. Payne J. W„ Duke J. R., Burner R., Eifrig D. E.: Basal cell carcinoma of the eyelids Arch Ophthalmol 81, 553 (1969). 16. Reese A. B.: Tumors of the Eye and Adnexa. Harper and Row Publishers Inc, New York (1963). 17. Robins P, Albom M. J.: Recurrent basal cell carcinomas in young women. J Dermatol Surg 1, 49 (1975). 18. Shields J. A., Bakewell В., Augsburger J. J., Flanagan J. C.: Classification and incidence of space-occupying lesions of the orbit. A survey of 645 biopsies Arch Ophthalmol 102, 1606 (1984). 19. Stallard H. B.: Discussion-Carcinoma of conjunctiva and eyelid. In: Boniuk M(ed): Ocular and Adnexal Tumors, p 109 New and Controversial Aspects CV Mosby, St. Louis (1964). 20. Wynn-Villiams D.: Surgical treatment of malignant diseases of the periorbital area. Br J Plast Surg 20, 315 (1967). 21. Zajácz M., Hatvani I.: A szemhéj-tumorok műtéti megoldásáról. Szemészet 112, 86 (1975). A szerző címe: Dr. Balázs Erzsébet DOTE Szemklinika 4012 Debrecen, Nagyerdei krt. 98. Kongresszusi beszámoló Hamburgban, 1998. február 20-22. között került sor arra az MSD által szervezett nemzetközi összejövetelre, amely a „Current and future trends in medical treatment of glaucoma” címet viselte. A gyakorló szemorvosoknak szóló, kiválóan szervezett, továbbképző jellegű összejövetelnek mintegy ezer résztvevője volt. A magyarországi MSD-képviselet jóvoltából hazánkból öten voltunk jelen. A neves európai és észak-amerikai előadók összefoglaló előadásaikban a glaucoma patomechanizmusának és modern gyógyszeres kezelésének kérdéseit tárgyalták. Különös hangsúlyt kapott a papilla keringéskárosodása és a neurotoxikus molekuláris mechanizmusok ismertetése, valamint a ma még kutatási fázisban lévő neuroprotekció kérdése. Több referátum foglalkozott a helyileg alkalmazott karboanhidráz-bénító dorzolamid retinális keringést fokozó hatásával, valamint a dorzolamid és más hatásmechanizmusú szemnyomáscsökkentő készítmények, főként a béta-receptor-hlokkolók együttes adásának előnyeivel. Az előadásokat érdekes diszkusszió követte. Ez az összejövetel is rámutatott arra, hogy a gyakorló szemorvosnak ma már egyre inkább ismernie kell a modem glaucoma-kutatás legfontosabb kórélettani és biokémiai eredményeit, mivel ezek az ismeretek várhatóan már a közeli jövőben szükségesek lesznek a korszerű, az adott beteg számára optimális kezelési stratégia megválasztásához. Holló Gábor Balázs Erzsébet
