Szemészet, 1998 (135. évfolyam, 1-4. szám)

1998-06-01 / 2. szám

Szemészet

5. táblázat. A retina szakadások típusa

és helye, 76 sérült szem

A szakadás típusa

Esetszám

Lokalizáció (levált!fekvő retina)

Összes

Levált

retina

Fekvő

retina

Felülte mp.

F elülnas.

Alulnas.

Alultemp.

Ora serrata

36

32

4

8/1

13/2

7/1

4

Óriás szakadás

11

11-5

1

1

4

Kerek lyuk

7

4

3

3/2

1--/1

Patkó

11

10

1

9/1--1

Többszörös szakadás

3

3-2

1-a periférián

Patkó + maculalyuk

5

5-3

2-Maculalyuk

3-3

—

—

—

—

Összes

76

65

11

30/4

18/2

8/1

9/1

esetben (67%) sikerült látásjavulást elérni, 6 szem (17,6%) látásélessége lényegében nem változott, látásromlás 5 betegben (14,7%) következett be. Műtét után 0,1 vagy annál jobb látásélességet 25 betegben (73,5%) kaptunk (követési idő: 6 hét - 4,5 év, átlag: 13 hó).

A 31 betegben az elsőként választott vitrectomia 16 esetben volt sikeres (8. táblázat). Az észlelt szakadások általában nagyobbak voltak, ill. több kvadránsra terjedtek ki, vagy a törőközegek borússága miatt műtét előtt csak ultrahangvizsgálat segítségével lehetett tájékozódni a szemfenék állapotáról, vagy proliferativ vitreoretinopathia jelei voltak láthatók. Tizenegy szemen 13 alkalommal újabb műtét történt, 9 esetben sikerült elérni, hogy a retina az alapjára visszafeküdjön, vagy csak körülírt, nem progrediáló leválás maradjon vissza (2 szem). A reoperáció 4 esetben azért vált szükségessé, mert az első alkalommal nem sikerült az üvegtest hátsó leválasztása, s ez proliferativ vitreoretinopathia kialakulásához vezetett. Négy szemen újabb operáció nem történt - 3 esetben nem volt várható funkciójavulás, egy beteg nem egyezett bele az újabb műtétbe. Pars plana vitrectomiával végül 31 beteg 25 szemében (80,6%) fektettük vissza a retinát. Emulzifikáció és szekunder glaucoma kialakulása miatt a vitrectomia után 4, ill. 6 hónap múlva 2 szemből vált szükségessé a szilikonolaj eltávolítása. Tizenhét esetben ültettünk be szilikonolajat, közülük 6 szemből nem bocsátottuk még azt le. A vitrektomizált szemek funkcionális eredményei: 16 szemben (51,6%) visusjavulás, 9 esetben (29%) változatlan látásélesség, 6 betegben látásromlás (19,3%). Műtét után 0,1 és 0,5 közötti látásélességet 13 betegben (42%) nyertünk (követési idő: 6 hó - 3 év, átlag: 10 hónap).

Argon lézer fotokoaguláció összesen 43 szemben történt: ablatio ellenes műtét után kiegészítő kezelésként 28 betegben, fekvő retinában észlelt szakadás miatt 11, a társszemben talált perifériás degeneráció vagy lyukképződés miatt 4 esetben. A követési idő során nem észleltünk ideghártya-leválást. Az ideghártya szakadása, ill. leválása mellett észlelt egyéb sérülések gyakoriságát a 9. táblázatban foglaltuk össze.

Megbeszélés

A tompa szemsérülés után fellépő féloldali ablatiókat akkor lehet valóban traumás eredetűnek tekinteni, ha a sérülésnek egyéb tünetei is észlelhetők és hiányoznak a vitreoretinalis degeneráció jelei.3,1013 Egyéb szövetsérülésre utaló nyomok azonban nem minden esetben figyelhetők meg. A tompa sérülésnek, mint oki tényezőnek a gyanúját felvetheti az anamnézis, a beteg fiatal kora, az ideghártya jellegzetes szakadása. A tompa ütést követően az ideghártya-szakadások 60%-a az óra serratánál, 9%-a az equator táján keletkezik (tanulmányunkban 47,3, ill. 14,4%), míg a nem traumás eredetű szakadások eseteiben ez az arány éppen fordított.1

6. táblázat. A szakadás típusa és az alkalmazott műtéti megoldás. A zárójelben szereplő számok azokat az eseteket jelzik, melyekben a

műtét után a retina visszafeküdt

Első műtét

Összes

szem

Óra

serrata

szakadás

Óriás

szakadás-Kerek

lyuk

Patkó alakú szakadás

Többszörösszakadás - a periférián

Patkó és maculalyuk

Reoperáció

után

fekvő retina

Hagyományos

34 (21)

16 (10)

2

4(4)

9(6)

2(1)

1

29

(85,2%)

Vitrectomia

31 (16)

16 (10)

9(5)

—

1 (1)

1

4(3)

25

(80,6%)

65

32

11

4

10

3

5

54

Összes (83%)

Dura Eszter