Szemészet, 1998 (135. évfolyam, 1-4. szám)

1998-06-01 / 2. szám

Szemészet 5. táblázat. A retina szakadások típusa és helye, 76 sérült szem A szakadás típusa Esetszám Lokalizáció (levált!fekvő retina) Összes Levált retina Fekvő retina Felül­te mp. F elül­­nas. Alul­nas. Alul­temp. Ora serrata 36 32 4 8/1 13/2 7/1 4 Óriás szakadás 11 11-5 1 1 4 Kerek lyuk 7 4 3 3/2 1--/1 Patkó 11 10 1 9/1--1 Többszörös szakadás 3 3-2 1-­a periférián Patkó + maculalyuk 5 5-3 2-­Maculalyuk 3-3 — — — — Összes 76 65 11 30/4 18/2 8/1 9/1 esetben (67%) sikerült látásjavulást elérni, 6 szem (17,6%) látásélessége lényegében nem változott, látásromlás 5 be­tegben (14,7%) következett be. Műtét után 0,1 vagy annál jobb látásélességet 25 betegben (73,5%) kaptunk (követési idő: 6 hét - 4,5 év, átlag: 13 hó). A 31 betegben az elsőként választott vitrectomia 16 esetben volt sikeres (8. táblázat). Az észlelt szakadások ál­talában nagyobbak voltak, ill. több kvadránsra terjedtek ki, vagy a törőközegek borússága miatt műtét előtt csak ultra­hangvizsgálat segítségével lehetett tájékozódni a szemfenék állapotáról, vagy proliferativ vitreoretinopathia jelei voltak láthatók. Tizenegy szemen 13 alkalommal újabb műtét tör­tént, 9 esetben sikerült elérni, hogy a retina az alapjára visszafeküdjön, vagy csak körülírt, nem progrediáló leválás maradjon vissza (2 szem). A reoperáció 4 esetben azért vált szükségessé, mert az első alkalommal nem sikerült az üvegtest hátsó leválasztása, s ez proliferativ vitreoretino­pathia kialakulásához vezetett. Négy szemen újabb operá­ció nem történt - 3 esetben nem volt várható funkciójavu­lás, egy beteg nem egyezett bele az újabb műtétbe. Pars plana vitrectomiával végül 31 beteg 25 szemében (80,6%) fektettük vissza a retinát. Emulzifikáció és szekunder glau­coma kialakulása miatt a vitrectomia után 4, ill. 6 hónap múlva 2 szemből vált szükségessé a szilikonolaj eltávolítá­sa. Tizenhét esetben ültettünk be szilikonolajat, közülük 6 szemből nem bocsátottuk még azt le. A vitrektomizált sze­mek funkcionális eredményei: 16 szemben (51,6%) visus­javulás, 9 esetben (29%) változatlan látásélesség, 6 beteg­ben látásromlás (19,3%). Műtét után 0,1 és 0,5 közötti lá­tásélességet 13 betegben (42%) nyertünk (követési idő: 6 hó - 3 év, átlag: 10 hónap). Argon lézer fotokoaguláció összesen 43 szemben tör­tént: ablatio ellenes műtét után kiegészítő kezelésként 28 betegben, fekvő retinában észlelt szakadás miatt 11, a társ­szemben talált perifériás degeneráció vagy lyukképződés miatt 4 esetben. A követési idő során nem észleltünk ideg­­hártya-leválást. Az ideghártya szakadása, ill. leválása mel­lett észlelt egyéb sérülések gyakoriságát a 9. táblázatban foglaltuk össze. Megbeszélés A tompa szemsérülés után fellépő féloldali ablatiókat akkor lehet valóban traumás eredetűnek tekinteni, ha a sé­rülésnek egyéb tünetei is észlelhetők és hiányoznak a vitre­oretinalis degeneráció jelei.3,1013 Egyéb szövetsérülésre uta­ló nyomok azonban nem minden esetben figyelhetők meg. A tompa sérülésnek, mint oki tényezőnek a gyanúját felvet­heti az anamnézis, a beteg fiatal kora, az ideghártya jelleg­zetes szakadása. A tompa ütést követően az ideghártya-sza­­kadások 60%-a az óra serratánál, 9%-a az equator táján ke­letkezik (tanulmányunkban 47,3, ill. 14,4%), míg a nem traumás eredetű szakadások eseteiben ez az arány éppen fordított.1 6. táblázat. A szakadás típusa és az alkalmazott műtéti megoldás. A zárójelben szereplő számok azokat az eseteket jelzik, melyekben a műtét után a retina visszafeküdt Első műtét Összes szem Óra serrata szakadás Óriás szakadás-Kerek lyuk Patkó alakú szakadás Többszörös­szakadás - a periférián Patkó és macula­lyuk Reoperáció után fekvő retina Hagyományos 34 (21) 16 (10) 2 4(4) 9(6) 2(1) 1 29 (85,2%) Vitrectomia 31 (16) 16 (10) 9(5) — 1 (1) 1 4(3) 25 (80,6%) 65 32 11 4 10 3 5 54 Összes (83%) Dura Eszter

Next

/
Thumbnails
Contents