Szemészet, 1998 (135. évfolyam, 1-4. szám)
1998-06-01 / 2. szám
Szemészet így a progresszív betegellátás alapelveinek megfelelően a súlyosabban sérült betegeket más intézetekből (a jelen tanulmányban 6 külföldi állampolgár esetében szomszédos országokból) utalták be. A szemészeti vizsgálat tartalmazta a látásélesség felvételét, Goldmann-féle applanatiós tonometriával végzett szemnyomásmérést, az elülső és hátsó szegmentum részletes vizsgálatát, a sérült és a társszemen egyaránt. A csarnokzug gonioscopos vizsgálatát szűk pupillával végeztük el. A szemfenék biomikroszkópos vizsgálata pupillatágítás után Goldmann-féle hármas tükörrel - szükség szerint bedomborítással -, Volk-lencsével, ill. binokuláris indirekt ophthalmoscoppal történt. A törőközegek borússága esetén A és В képes ultrahangkészüléket (Erbe-Sonomed, 8 MHz-es fej) használtunk. A dokumentáció részletes fundusrajzok készítése mellett bizonyos esetekben Volk-lencse, ill. hármas tükör alkalmazásával résfotó vagy funduskamera segítségével történt. Műtéti módszereink egyrészt hagyományos műtétek voltak: radier-, limbus paralel plomb, cerclage alkalmazása, kiegészítve exocryopexiával, esetenként levegő vagy SF6 gáz befecskendezésével (1:1 arányú keverék vagy tömény). Pneumatikus retinopexia (a periférián körülírt, kis kiterjedésű leválás szakadással): helyi érzéstelenítés, oculopressio, a kötőhártyazsák kiöblítése Betadinnal, a pars planán keresztül tömény 0,5-1,0 cm3 SF6 gáz befecskendezése az üvegtesti térbe. A beavatkozás után a szemfeneket azonnal megtükröztük és applanálva szemnyomást mértünk. Szemnyomás-emelkedés esetén a betegek acetazolamid hatóanyagot tartalmazó tablettát vagy vénás injekciót kaptak. Ha keringészavart észleltünk, comea punctiót végeztünk. Amint a retina visszafeküdt a szakadás körül argon kék fényű lézerrel a szakadást körbekoaguláltuk. A pars plana vitrectomiát 3 kapus standard módszerrel végeztük, az üvegtest szubtotális eltávolításával, membránok lefejtésével, folyadék-gáz (C3F8) csere, ill. szilikonolaj-implantatióval, szükség szerint kiegészítve endolézer-kezeléssel. Perfluorodekalint 1995 óta alkalmazunk (a jelen tanulmányban 18 vitrectomia során). Jó anatómiai eredménynek tekintettük, ha a maculát sikerült visszafektetni, és a retina perifériáján esetlegesen visszamaradt, körülírt leválás nem progrediált. A fekvő retinában talált szakadások körül argon kék lézerrel fotokoaguláció történt. A paramétereket úgy választottuk meg, hogy sárgásfehér koagulumok jelenjenek meg. Eredmények A retinaleválásban szenvedő betegek átlagéletkora a sérülés időpontjában 40 év volt (65 beteg, 49 férfi, 7-83 év; 16 nő, 10-70 év). Fekvő retinában észlelt szakadás esetében az átlagéletkor 28,9 év (11 beteg, 10 férfi, 12-42 év; 1 nő, 61 év). A retinában szakadást eredményező tompa szemsérülés okait részletesen az 1. táblázat tartalmazza. Kiemelendő az erőszak (19,7%) és az elesés (13,1%) nagyobb előfordulási aránya. A sérülés bekövetkezése után, 24 órán belül került felvételre a betegek 26%-a, 27%-uk 15 napon belül, ill. a további 48% 10 héten túli időszakban jelentkezett intézetünkben. A követési idő átlagosan 11 hónap (6 hét-^1,5 év). A szem hátulsó szegmentumában észlelt eltéréseket részletesen a 2. táblázat tartalmazza. Az üvegtesti térben 96 1. táblázat. Ideg hártya-szakadást, ill. -leválást eredményező tompa szemsérülés okai Ok Ablatio retinae Szakadás fekvő retinában Összesen Esetszám (%) Erőszak 13 2 15(19,7%) Elesés 10-10(13,1%) Sport 5 1 6 (7,9%) Fadarab 5 1 6 (7,9%) Pezsgősdugó 4 3 7 (9,2%) Csomagrögzítő gumipók 3-3 (3,9%) Gumi expander 2 1 3 (3,9%) Csúzli 1-1 (1,3%) Kő 3-3 (3,9%) Egyéb tompa tárgy okozta ütés 9 3 12(15,8%) Robbanás 6-6 (7,9%) Közlekedési baleset 4-4 (5,2%) Összesen 65 11 76 (100%) 60 betegben (23,6%) keletkezett kisebb-nagyobb mértékű vérzés. Dokumentált tompa sérülést követően retinaleválás 65 esetben (a vizsgált 5 éves időszak alatt felvételre került tompa szemsérültek 25,5%-ában), fekvő retinában szakadás 11 szemben (4,3%) alakult ki. Közülük négyben a lyuk degeneratív környezetben volt látható. A többi esetben a szakadás egyértelműen traumás eredetűnek volt minősíthető, mivel egyidejűleg a tompa sérülés egyéb jeleit is észleltük. Mellékleletként 2 társszemben szimmetrikusan elhelyez-2. táblázat. Tompa sérülés után a hátsó szegmentumban talált elváltozások (254 eset) Észlelt eltérés Esetszám Százalék Haemorrhagia corp. vitrei 60 23,6% Oedema retinae 48 18,9% hátsó pólus 39 15,3% periféria 9 3,5% Retinopathia Purtcheri 2 0,7% Vérzés a szemfenéken 43 16,9% retinalis a maculában 5 1,9% subretinalis a maculában 8 3,1% a periférián 21 8,2% praeretinalis vérzés közvetlen a retina síkja felett a periférián 11 4,3% Ablatio retinae 65 25,5% Maculában pigmentzavar 7 2,7% Szakadás fekvő retinában 14 5,5% a maculában 3 1,1% a periférián 11 4,3% Chorioidea ruptura 12 4,7% a maculában 9 3,5% a periférián 3 1,1% Ablatio chorioideae 3 1,1% Fedett sclera ruptura 11 4,3% Dura Eszter
