Szemészet, 1997 (134. évfolyam, 1-4. szám)

1997-02-01 / 1. szám

26 Szemészet 134 (1997) [10], ami az eredmények értelmezését teszi egyértelműbbé, va­lamint további kutatásokat inspirál. Korábbi munkáinkban [1, 2, 3, 7] intrakapszulárisan eltávolí­tott kataraktás és tiszta lencséken mértük a relaxációs időket széles hőmérséklet tartományban. Azóta a szemlencse intrakapszulári­san történő eltávolítását a tervezetten extrakapszuláris katarak­­ta-extrakció váltotta fel. Ez a változás - NMR vizsgálataink szem­pontjából nézve - azt jelenti, hogy a szürke hályogos szemlen­cséket már nem tudjuk egészben tanulmányozni, de a lencsemag még rendelkezésünkre áll. Ma még, ennél a technikánál. Azon­ban ez a lehetőség is tovább szűkül, mert a fakoemulzifikációs műtéti technika a lencsemagot is „eltünteti”. Ez a körülmény is sürgeti újabb vizsgálataink mielőbbi elvégzését. Jelen munkánkban részben a normál és öregkori szürke há­lyogos szemlencsék CPMG NMR módszerrel történő spin-spin relaxációs idő mérésére és vizsgálatára fordítjuk a figyelmün­ket, meghatározva a relaxációs idő komponensek előfordulását is. Hasonló vizsgálatokat végeztünk madár és hal szemlencsé­ken is a lencsében lévő víz és a spin-spin relaxáció jelenségének általánosabb megértése céljából. Mérési gyakorlatunk lényegesen eltér az irodalomban általá­ban alkalmazottól, ami néhány, vagy néhány tíz CPMG amplitú­dó mérésén és az azokra történő exponenciális függvény illesz­tésén alapszik; jelen munkánkban közel ezer echó jelre illesztett függvény(ek) hordozza(’k) a levont következtetést. Úgy gondoljuk, hogy aT2 relaxációs időkre és főleg azok elő­fordulási valószínűségére vonatkozó új mérési eredményeink többlet információt adnak a szemlencse kataraktás folyamatai­nak biofizikai állapotáról - legalábbis arról, ami a víz kötöttsé­gének megváltozásában nyilvánul meg; és várhatóan segíteni fognak abban is, hogy az NMR Imaging (MRI) technikával vég­zett in vivo mérések során az eddigieknél pontosabban értékel­hető adatokat kapjunk. Anyag és módszer Munkánk során emberi szürke hályogos szemlencsék 15 kü­lönböző mértékben borús és 3 transzparens magját, ezenkívül 2 egészben lévő tiszta emberi, 4 madár (pulyka) és 4 hal (ponty) normál szemlencsét vizsgáltunk. Az emberi szürke hályogos len­­cséket/lencsemagokat, lege artis, operációs mikroszkóp alatt, tervezetten extrakapszuláris kataraktaextrakcióval távolítottuk el. A lencsemagok az expresszió során kismértékben sérülhetnek, de ez a körülmény a lencsemag NMR vizsgálati eredményeket feltehetően nem befolyásolja. A tiszta emberi szemlencséket ka­­dáver szemekből nyertük. A pulyka és ponty lencséket közvetle­nül az állatok leölése után azonnali enucleatio során extraháltuk. A kataraktás emberi szemlencséket a műtét előtt mydriasisban biomikroszkóppal vizsgáltuk, és annak alapján karakterizáltuk: 1. Cataracta corticalis posterior - transzparens maggal, 2. Cataracta nuclearis - tiszta kéregállománnyal. A vizsgálat során a lencse-mag borússágának három fokozatát (enyhe, közepes és intenzív) különböztettük meg. A lencsemagokat és az egész lencséket kivételüket követően haladéktalanul az NMR mérés céljára készített üvegedénykékbe helyeztük, ezeket légmentesen lezárva 0 ± 4 C° közötti hőmér­sékleten tároltuk, illetve 0 C°-os víz-jég keverékben szállítottuk. A méréseket Bruker SXP 4-100 impulzus NMR spektromé­terrel végeztük 86,7 MHz frekvencián szobahőmérsékleten, a mérési adatokat HP tároló oszcilloszkópban gyűjtöttük majd IBM PC-n MicroCal Origin 4.0 program segítségével értékeltük ki. E helyen szükséges egy rövid metodikai megjegyzést tenni az al­kalmazott mérési eljárással kapcsolatban. Az általában alkalma­zott kiértékelési eljárás mögött az M(t) = A. exp(~t/T2) összefüggés áll, ahol M(t) a CPMG amplitúdót (transzverzá­lis mágnesezettséget), t az időt és A. pedig az amplitúdó t=0-ra extrapolált értékét ésT2i pedig a spin-spin relaxációs időt jelenti. Az összefüggés csak akkor igaz, ha a proton diffúzió közvetlen hatása elhanyagolható az M(t) időfüggésben [9], ezt azonban minden esetben ellenőrizni kell; ami jelen esetben természete­sen megtörtént. Több (pl. kettő vagy három) exponenciális relaxáció esetén az összefüggés a következő: M(t) = £a. exp(-r/T2.), ;=i ahol A.-k a T2j relaxációs idővel jellemzett proton csoportok relatív mennyiségét adják, összegüket 100-ra normáltuk a méré­si eredményeket bemutató ábrákon. Kísérleti eredmények Mérési eredményeinkből konkrét szemelvényeket mutatunk be annak bizonyítására, hogy az általában használt eljárás és az eddig levont következtetések némi kívánni valót hagynak ma­guk után. Eltekintünk a szokásos átlagokat és mérési hibákat tartalmazó összegzésektől, mert ahhoz, figyelembe véve a hosszú méréseket és a multiexponenciális kiértékelést is, nem áll még kellő adat a rendelkezésünkre. Megállapítottuk, hogy minden megvizsgált szemlencse, illetve mag a bemutatottakhoz hason­ló, azoktól csak mennyiségileg eltérő eredményt adott. Az 1. ábra (a., b., c.) tiszta egész emberi szemlencsén történt méréseket ábrázolja: a) az irodalomban alkalmazott, egy expo­nenciális illesztéssel, b) ugyanez csak alapvonal korrekcióval (y 5*0), és c) két exponenciális illesztéssel és alapvonal korrekció­val. Látható, hogy az egy exponenciális illesztés folytonos vo­nala szisztematikus eltérést ad a mért értékektől (kis körök), az illesztés jóságát a chi-négyzet csökkenő értéke fejezi ki, az a harmadik ábrán a legkisebb. A relaxációs idők msec-ban van­nak, és az A. amplitúdók összege pedig 100-ra normáivá adja az adott relaxációs időhöz tartozó proton hányadot. A 2. ábra (a., b., c.) borús lencsemagon mért értékeket mutat, az illesztések ugyanazok mint az 1. ábrán. Az egy exponenciális illesztés ugyanúgy hibás, mint a tiszta lencsén. Tehát az irodalmi T2-k, amiket így határoztak meg, megkérdőjelezhetők. A többi borús lencsemagon is hasonló a helyzet. A relaxációs idők msec­­ban vannak, és az A amplitúdók összege pedig 100-ra normáivá adja az adott relaxációs időhöz tartozó proton hányadot. A 3. ábra (a., b., c.) szintén borús lencsemagon mért értékeket ábrázol, hasonlóan a 2. ábrához, de nem 175 msec-ig mérve, hanem 450 msec-ig: mert a szokásos rövid, viszonylag kis szá­mú CPMG amplitúdóra kiterjedő mérésekben elveszik a hosszú relaxációs időben hordott információ. A jövőt illetően, így kell mérni, és a 3/c. ábrának megfelelően értékelni. A 4. ábra ponty lencsén végzett mérési eredményeket mutat, a kísérleti körökre csodálatosan illeszkedik a három exponenci­álist tartalmazó folytonos vonallal ábrázolt (csak helyenként lát­ható) illesztett görbe. A relaxációs idők msec-ban vannak, és az

Next

/
Thumbnails
Contents